Ma 2020 január 25. Pál napja van. Holnap Vanda, Paula napja lesz.
a4f8d3299e8c2e423e4bc9f59ad6ca09.jpg

Kitekintő - Vallási reneszánsz

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Miért lesz egyre több hívő a világban? Milyen úton jár Európa és Amerika? Mi köti össze a vallást és a modernséget? Miben hisznek a kínaiak?

Eljött volna az ateizmus vége?

A világ vezető gazdasági hetilapjának - The Economist - főszerkesztője és vezető munkatársa eddigi négy kitűnő közös könyvükben a világot alakító legfontosabb erőkről írtak. Legújabb kötetükben a vallásról, mert korunkban a globális vallási újjászületésben látják a világunkat alakító erőt.

A felvilágosodás hatására az elmúlt kétszáz évben Európában szakadás jött létre vallás és modernség között. A francia polgárság a régi rendszer három pillérének - arisztokrácia, egyház és királyság - ledöntésével célozta meg a szabadságot és a demokráciát, ezért választani kellett hit és egyház, valamint tudomány és haladás között. Bár Einstein szerint "a tudomány csak botorkál hit nélkül, és a hit vak tudomány nélkül", az európai értelmiség jelentős része elfogadta, hogy csak az lehet modern, aki megszabadul a vallás fogságából. Amerika másik úton indult el, mert az alapítók mélyen vallásosak voltak, és a szabadság, demokrácia és kapitalizmus megépítéséhez nem kellett ledönteni az egyház hatalmát, mert ilyen nem létezett Amerikában. Ezért ma száz francia közül csak tíz gondolja, hogy fontos a vallás, szemben 85 százalék amerikaival. Száz britből pedig csak hat jár rendszeresen templomba, miközben az oroszok 84 százaléka vallja hívőnek magát.

Hit, vallás és egyház globális előretörést mutatnak. A világ négy legnagyobb vallásához - kereszténység, iszlám, buddhizmus és hinduizmus - tartozók 1900-ban az emberiség 67 százalékát tették ki, 2005-ben 73 százalékot, 2050-ben pedig 80-ra nőhet a súlyuk. Bár a törzsi kis vallásokból a nagyokhoz pártolnak a hívők, így ez is meghúzódik a négy nagy előretörése mögött, annyi biztos, hogy a vallásosság nem gyengül, hanem erősödik. 1900-ban tízmillió keresztény volt Afrikában, ma négyszázmillió, az afrikai népesség fele. Kínában már 64 millió protestánst és 22 millió katolikust számlálnak, 2050-re Kína lehet a világ legnagyobb keresztény és muzulmán állama. A modernség és a globalizáció nem ölte meg a vallást, épp fordítva, megerősítette. A demokrácia és a piac, valamint a technológia és az ésszerűség összefonódott a hittel és a vallással: egymást erősítik, ahelyett hogy gyengítenék.

Ráadásul az erős és nem a gyenge vallások törnek előre. Az evangélikus kereszténység északon hódít, a fundamentalista iszlám délen. A Közel-Keleten a vallást visszaszorító Nasszer, Ben-Gurion, a perzsa Pahlavi sah és a keresztény-szocialista palesztin vezetők helyére a Hamasz, a zsidó telepesek és a cionista keresztények léptek. Atatürk országát ma vallási párt kormányozza, Irán síita iszlám állam. Mintha nem a vallás, hanem az ateizmus vége jött volna el. Jeruzsálemtől Salt Lake Cityig - a mormonok központjáig - a demográfia az erős vallásokat táplálja: a mélyen vallásosak előbb házasodnak és sokkal több gyermeket vállalnak, mint a világiak, egy ortodox zsidó nő háromszor annyi gyermeket, mint egy nem vallásos. A nyugati világ liberális értelmiségét egyre inkább kínozza a gondolat: mi van akkor, ha a világi Európa, Manhattan és Harvard nem a szabály, hanem a kivétel lesz századunkban?

Talán a legérdekesebb, ami Kínában történik. Az 1982-es alkotmány öt vallást ismer el - buddhizmus, taoizmus, iszlám, protestáns és katolikus -, és a kormány erőteljesen támogatja a taoizmus és a konfuciánus eszmék terjedését. A keresztény vallások közül a protestáns erősebb, mint a katolikus, 55 ezer hivatalos protestáns templom és közel ötezer katolikus működik Kínában, továbbá az otthoni "vallási helyeket" is engedélyezik 25 főig. Miért hódít a kereszténység? A kínai üzletemberek egy része úgy gondolja, hogy Amerika és Európa sikere a keresztény eszméken alapszik. A vallás a siker igazi forrása, mert erkölcsi alapot ad a pénzügyi emelkedésnek, és közösséget teremt a magányos egyénekből.

Igazuk is van.

Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mozaik (42) Belföld (5) Flag gondolja (33) Gasztronómia (539) Alámerült atlantiszom (142) Vetítő (37) Mozi világ (440) Egészség (50) Szépségápolás (15) Életmód (1) Politika (1571) Heti lámpás (227) Emberi kapcsolatok (36) Nagyvilág (1443) Történelem (13) Gazdaság (635) Tereb (139) Irodalmi kávéház (477) Sport (729) Autómánia (61) Tv fotel (65) Mondom a magamét (4257) Rejtőzködő magyarország (171) Kultúra (4) Jobbegyenes (1670)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>