Ma 2021 december 01. Elza napja van. Holnap Melinda, Vivien napja lesz.
45046d33079fd741de54b1f7e1773b01.jpg

Erős vs. gyenge forint

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Naponta halljuk a hírekben, hogy most épp gyengült vagy erősödött a forint, hogyan alakul az euró, a svájci frank vagy éppen a dollár árfolyama. Tudjuk, hogy a devizahiteleseknek nem jó a gyenge forint, de vajon miért? És kinek jó? Ki örül az erős forintnak és ki nem? Ennek járunk utána.

Első lépésben tisztázzunk két fogalmat: a valutát és a devizát. Igaz, hogy a köznyelvben, a médiában összemosódik ez a két fogalom, de igazából nem ugyanazt jelenti. A valuta a külföldi fizetőeszköz készpénz formában, a deviza pedig az erre szóló követelés, azaz a számlapénz. Tehát a zsebünkben valuta van, a számlánkon meg deviza. A valuta és a deviza árfolyama elvileg különböző (lehet), de manapság már nem szoktunk ennek jelentőséget tulajdonítani, ugyanis egyre többen és többször használjuk a bankkártyánkat fizetésre, külföldön is, így már nincs igazi különbség a készpénz és a számlapénz között. Ezért a cikkben is előfordul a devizaárfolyam és a valutaárfolyam kifejezés is.

Magyarországon 2008 végéig rögzített árfolyamrendszer volt, ami azt jelenti, hogy egy sávban rögzítették a forint árfolyamát az euróhoz képest, és amennyiben a piaci mechanizmusok alapján az árfolyam ebből a sávból elmozdult volna, akkor a Nemzeti Banknak be kellett avatkoznia euró-vásárlással vagy –eladással az árfolyam stabilitása érdekében. Immár több mint két éve lebegő árfolyamrendszer működik hazánkban, amely szerint a piac határozhatja meg a forint árfolyamát, a központi banknak nem kell beavatkoznia az árfolyam alakításába. A lebegő árfolyamrendszerben tehát a valuták árfolyamát a piac értékítélete határozza meg, ha a piaci szereplők szerint a forint gyenge, akkor megemelkedik az euró (svájci frank, dollár) ára forintban kifejezve, ekkor fizetünk pl. 180-190 Ft-ot egy svájci frankért vagy közel 300 Ft-ot egy euróért. Amikor a piaci szereplők erősnek tartják a forintot (pl. mert jól működik a magyar gazdaság), akkor lemegy a valuták ára forintban kifejezve, és egy svájci frankért 150-160 Ft-ot fizetünk vagy egy euróért 230 Ft-ot, esetleg egy dollárért 160 Ft-ot (bár meg kell jegyezni, jelenleg a dollár nem túl erős, volt már olyan időszak, amikor 230 Ft-ba került egy dollár, jelenleg 200 Ft körül van az árfolyama).
 
Az alábbi ábrák a valuták hivatalos, MNB által jegyzett árfolyamának alakulását mutatják az elmúlt bő fél évben:
 
 
 
 
Az aktuális árfolyamot befolyásolhatják a nemzetközi hírek, a hazai gazdasági helyzet, egy-egy váratlan politika esemény, szóval gyakorlatilag bármi, ezért is változik az árfolyam egyik napról a másikra több forintot is.
 
A devizaárfolyamok fontosak a külkereskedőknek, akár vásárolnak külföldön terméket (importőrök) akár eladják külföldön a magyar termékeket (exportőrök). Az importőrök jobban szeretik az erős forintot, mert ugyanannyi forintért akkor több eurót tudnak venni és a több euróért több terméket tudnak az országba hozni, amit több forintért tudnak eladni itthon. Az exportőrök a gyenge forintot jobban szeretik, mert a külföldre vitt termékekért kapott euróért itthon több forintot kapnak, így a forintban számolt nyereségük magasabb lehet.
 
A magánszemélyeket ma Magyarországon jobban érdekli a svájci frank árfolyama, mivel nagyon sokan vettek fel devizahitelt, általában svájci frank alapút. A hitel felvételekor a bank az aktuális (saját) árfolyam alapján kiszámolta, hogy mennyi svájci frank értékű hitelt vesz fel az ügyfél, majd meghatározta, hogy mennyi a havonta esedékes törlesztő részlet. Aztán minden hónapban az éppen aktuális árfolyam alapján visszaszámolja, hogy a törlesztő részlet értéke mennyi forintban, és ezt szedi be az ügyféltől. Azok, akik néhány éve vették fel ezeket a deviza alapú hiteleket, mostanra nagymértékű törlesztő részlet-emelkedést kénytelenek elviselni, mivel a svájci frank árfolyama az óta 30-40 Ft-tal magasabb lett. Pl. ha valaki 5 évvel ezelőtt felvett 2.000.000 Ft-ot, az akkori 158 Ft-os árfolyamon, akkor ez kb. 12.660 CHF-nek felelt meg. Ehhez jön még persze a kamat. Tegyük fel, hogy a törlesztés havonta (kamattal együtt) 290 CHF. Öt évvel ezelőtt ez 45.820 Ft volt, most pedig a legfrissebb árfolyam alapján kb. 53.650 Ft, tehát nagyjából 8.000 Ft-tal (kb. 20%-kal) magasabb. A kereskedelmi bankok által meghatározott árfolyam ettől eltérhet néhány Ft-tal, így nagyobb is lehet ez a különbség.
Mint a példából látható, a gyenge forint a devizahiteleseknek nem jó, ha csak nem sikerült akkor felvenniük a hitelt, amikor a legerősebb volt a forint – valószínűleg nem sikerült, mert 190 Ft/CHF árfolyam esetén a bankok befagyasztották a hiteleket, tudták, hogy az nekik nem üzlet, ha magas árfolyamon adnak hitelt, és alacsony árfolyamon kapják vissza a pénzüket.
 
A hitelt felvevőknek a gyenge forint a rossz, a devizabetéttel rendelkezőknek pedig éppen fordítva, az erős forint a rossz. Akinek sok pénze van, annak érdemes erős forint esetén devizát vásárolni, majd gyenge forint esetén eladni, és az árfolyamnyereséget bezsebelni. Tehát aki 5 évvel ezelőtt tudott venni 10.000 svájci frankot kb. másfél millió Ft-ért, most közel 2 milliót kaphat érte, ha eladja. Amennyiben otthon tartotta ezt a pénzt, akkor nem túl nagy hozamot tudott realizálni, viszont ha az öt év alatt a bankban kamatoztatta, az alacsony betéti kamatok ellenére jól járhatott. Amennyiben az árfolyamok figyelte, még több nyereséget elérhetett, hiszen még magasabb árfolyamon is eladhatta idő közben a devizáját.
 
 
A bemutatott példákat természetesen euróra és dollárra is levetíthetjük. A dollár árfolyama nem mindig mozog együtt az euróéval és a svájci frankéval, hiszen más gazdasági, politikai helyzet alapján alakul ki, így a forint-dollár árfolyamok alakulása más tendenciát mutathat, mint az európai valuták árfolyama. Ezért mi itt Magyarországon elsősorban az eurót szoktuk figyelni, mivel a legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk is az EU, gazdasági helyzetünk sokkal inkább függ az EU-tól, mint az USA-tól. A svájci frank pedig az ország semlegessége, függetlensége miatt tölt be jelentős szerepet hazánkban. Az árfolyamok változását érdemes nyomon követni, mert magánszemélyként is sokat nyerhetünk vagy veszíthetünk egy-egy tranzakción.
 
N. R. Ágnes
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Életmód (1) Gazdaság (662) Tv fotel (65) Politika (1578) Mozaik (83) Sport (729) Szépségápolás (15) Rejtőzködő magyarország (168) Vetítő (30) Flag gondolja (33) Irodalmi kávéház (507) Kultúra (6) Gasztronómia (539) Titkok és talányok (12) Egészség (50) Emberi kapcsolatok (36) Autómánia (61) Nagyvilág (1463) Jobbegyenes (2162) Belföld (6) Heti lámpás (255) Mozi világ (440) Tereb (138) Történelem (14) Mondom a magamét (5726) Alámerült atlantiszom (142)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>