Ma 2019 szeptember 15. Enikő, Melitta napja van. Holnap Edit napja lesz.
143d7111c9e2a150921b445b5b05f826.jpg

Kitekintő - A nyertes mindent visz

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Két amerikai professzor mostanára klasszikussá vált könyvében azt vizsgálja, hogy igaz-e a közgazdászok vélekedése, miszerint a gazdasági hatékonyság növelése érdekében el kell viselni a társadalmi egyenlőtlenségek szétnyílását.

Arra is választ keresnek, hogy miért nem gyorsabb a fejlett gazdaságok növekedése az 1973 utáni korszakban. A jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek gyors növekedésének vagyunk tanúi az elmúlt harminc évben, például 1979 és 1989 között az amerikaiak legjobban kereső egy százalékának kétszeresére nőtt a jövedelme, miközben a mediánjövedelem (ami alatt ugyanannyian vannak, mint felette) változatlan volt, és a legkevesebbet kereső 20 százalék jövedelme 10 százalékkal csökkent. Az 1973 utáni két évtizedben az USA-ban az összes többletjövedelem (amit béremelésként, prémiumként, segélyként vagy részvényjövedelemként kifizettek) 80 százalékát kapta a keresők egy százaléka, miközben a leggazdagabb egy százalék kezében van a teljes amerikai nemzeti vagyon közel 40 százaléka. Az egyenlőtlenségek szétnyílása nem kizárólag amerikai jelenség, Angliában például 1991-ben a leggazdagabb 20 százalék és a legszegényebb 20 százalék között hétszeres volt a jövedelemkülönbség, míg 1977-ben még csak négyszeres. A 90-es évtizedben a különbségek tovább nőttek a globális tér szinte valamennyi országában.

Miért nyílik a jövedelmi olló a mai társadalmakban?

A szerzők szerint azért, mert az élet egyre több területén érvényes, hogy a nyertes mindent visz, és a második vagy pláne a tizedik helyezett már nem kap semmit, vagy csak nagyon keveset. Ez a sportban vagy a lottóhoz hasonló játékokban megszokott elosztási elv volt a történelem során: az aranyérmet, a fődíjat vagy a főnyereményt nem nyerhette meg valamennyi versenyző, hanem általában csak egy. Az új technikák révén - amikor az áruk és információk áramlása nagyon gyors és olcsó lett - azonban az élet sok más területét is meghódítja ez az elosztási elv. Például a zenében a legjobbnak tartott énekesek és szerzők lemezeit vásároljuk, és a hírességek koncertjeire járunk. A sikerlisták könyveit olvassuk, a híres rendezők és színészek kasszasikerré vált filmjeit nézzük, miközben tömegek követik figyelemmel a tömegmédiában a sztárrá vált személyiségek életét. A majdnem olyan jó, a kicsivel halványabb már senkit nem érdekel: a sztárok fénye az élet egyre több területén mindenki mást láthatatlanná tesz. Az ügyvédek, menedzserek, orvosok, üzleti tanácsadók és más szolgáltató szakmák is már így működnek, mert a legjobbak kapják a jövedelmező megbízások döntő többségét, míg a többségnek csak a kevésbé jövedelmező megrendelések jutnak. Ahol valaki máshoz mérjük a teljesítményt, ott a többinél jobb kiemelkedik, amire jó példa a sport, hiszen egy versenyen nem az számít, hogy valaki mennyit ütött, dobott vagy emelt, hanem hogy a többihez képest hogyan teljesített. A nyertes egyre kisebb különbséggel nyer a politikában, a sportban, az üzleti életben egyaránt, de ez a minimális különbség egyre nagyobb nyereséget jelent.

Egyfelől ez a tehetség diadala, mert a legjobbak veszik át azokat a helyeket, amelyeket korábban a közepesek vagy gyengék töltöttek be: a gyengébb hangú énekes helyett a legjobb hangot hallgatjuk a CD-n vagy a rádióban. Másfelől a nyertesek kiemelkedése óriási versenyt hoz, hiszen mindenki első akar lenni, különben kevéssel kell beérnie az életben. Az élet egyre több területén az alakul ki, hogy a nyertes mindent visz, ezért az élet egyre több területén folyik gyilkos verseny a győzelemért. Az amerikai fiatalok egyre nagyobb része szeretne a leghíresebb egyetemekre járni, mert itt meredeken nőnek a tandíjak, de innen kikerülve a siker esélyei is meredeken nőnek az életben. Lehet, hogy kis különbség van az első öt és az utána következő húsz egyetem között az USA-ban, de a Nobel-díjasok 49 százaléka dolgozott a Harvard, Columbia, Rockefeller, Berkeley és Chicago Egyetemeken, ezért érthető a nagy tolongás. Frank és Cook azt mondják, hogy ez a kiélezett verseny hatalmas veszteséggel jár, mert egyre többen teszik fel egy lapra az életüket, miközben csak néhányuknak sikerülhet a csúcsra feljutni. A legnagyobb veszteség az, hogy a társadalom legjobb képességű tagjai a sport, a média, a szórakoztatóipar és a többi sikerszakma felé mennek, a tudomány és a kevésbé csillogó kultúra vagy oktatás alulmarad a tehetségekért folyó versenyben. A veszteségek másik része a luxus- és presztízsfogyasztás miatt lép fel, mert a "nyertes mindent visz" elvre épülő területeken a státusszimbólumok fogyasztása kötelezővé válik. A luxusház, a kötelező második otthon, a drága autó, az egzotikus nyaralás és a többi, pozíciót jelző szokás a társadalom szempontjából valójában pazarlás, mert az alkotó munkától, a befektetésektől, tehát a jövőtől vonja el a pénzt (és az időt). A megtakarítások és a beruházások csökkenése a "nyertes mindent visz" elvre épülő amerikai társadalom luxusfogyasztásának és pazarlásának a következménye, és ez lehet az egyik döntő oka annak, hogy 1973 után az amerikai gazdaság már nem tudja megismételni a korábbi sikert. Az egyenlőtlenségek növekedése áll az amerikai gazdaság gyengélkedése mögött - éppen fordítva, ahogy a közgazdászok többsége hiszi.

Tanulságos könyv ez, mert mi, magyarok ugyan belépünk az Európai Unióba, de a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek terén egyre jobban az amerikai mintát vesszük át. Erről azt gondoljuk, bár nem szép, de hasznos, és el kell viselni a siker érdekében. Ellenkezőleg, az egyenlőtlenségek növekedése fékezi a gazdasági felzárkózást.

(Robert H. Frank-Philip J. Cook: The Winner-Take-All Society, Martin Kessler Books, The Free Press, New York, 1995)

Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1571) Kultúra (4) Mondom a magamét (3909) Sport (728) Irodalmi kávéház (468) Egészség (50) Belföld (5) Emberi kapcsolatok (36) Rejtőzködő magyarország (171) Autómánia (61) Vetítő (37) Flag gondolja (33) Mozaik (9) Tv fotel (65) Történelem (12) Gasztronómia (539) Szépségápolás (15) Gazdaság (623) Tereb (136) Jobbegyenes (1593) Heti lámpás (213) Nagyvilág (1413) Alámerült atlantiszom (142) Életmód (1) Mozi világ (440)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>