A Föld békésen legelésző egymilliárd szarvasmarhája 500 milliárd liter metángázt bocsát ki naponta. Teleböfögik a légkört. A metán agresszív gáz, üvegházhatása 22-szer nagyobb, mint a szén-dioxidé. A kérődzőknek óriási a táplálék- és vízigényük: míg másfél hektár szántóföldből egyetlen húsevő ember él meg, addig 6-8 vegetáriánus. Logikus a megoldás: le kell mondani a húsevésről. Ehhez képest a húsfogyasztás rohamosan nő. A fejlett országok lakossága évente fejenként közel száz kiló húst pusztít el, és ha a trend folytatódik, az ENSZ szerint 2050-re megduplázódik a húsfogyasztás. Vagyis másodpercenként 3-4 ezer állatot kell majd levágni.

Nem csoda, hogy titkos laboratóriumokban évtizedek óta bűvészkednek műhússal. A NASA már 2001-ben megbízta Vladimir Mironov orosz biokémikust, fejlesszen ki alternatív fehérjeforrást a csillagközi utazások idejére. Az amerikai Beyond Meat nevű cég növényi fehérjékkel, a stanfordi egyetem professzora, Patrick Brown húspótló szerekkel kísérletezik. Japánban még a szennyvízben lerakódó iszapból (hadd ne mondjuk ki, miből) is megpróbálnak fehérjét előállítani.

Izgalmasabbnak tűnik két magyar tudós ötlete. Forgács Gábor biofizikus és fia, András a Facebook hajdani társtulajdonosának, Peter Thielnek a támogatásával indította el két éve Kaliforniában a Modern Meadow nevű biotechnológiai projektet. A bioprinter emberi szerveket még nem, de alapvető szöveteket és ipari felhasználásra szánt bőrt már nyomtat. Forgács András házi használatra már sütött egy műsteaket, amely az ő szavaival élve "az égvilágon semmire sem hasonlított". Az "in vitro hús" tehát mindenkit izgat, de általános vélemény, hogy az áttörésre még évtizedekig várni kell.

Aztán a maastrichti egyetem professzora, Mark Post bejelentette: augusztus 5-én Londonban megkóstolhatjuk az első, Petri-csészében készült húspogácsát. A hátszínből vett őssejteket különleges táptalajra helyezték, mesterségesen szaporították, majd színezték, hiszen a műhús egyelőre fehér. Hogy mihez fog hasonlítani az íze, találgatni sem lehet. Az sem világos, miként oldja meg a világméretű éhínséget, hiszen a prototípus ára 250 ezer euró. Kérdéses az is, hogy a vegák fogyasztanák-e, elvégre állati eredetű. A nemzetközi állatvédő szervezet, a PETA szóvivője mégis lelkes, mondván, "ha a mesterséges hús előállítása következtében kevesebb állat fog szenvedni, üdvözöljük az eljárást". Rögvest fel is ajánlott egymillió dollárt a műcsirke kifejlesztőjének.

Talán annak a debreceni kutatócsoportnak, amelyik a melanin izgató hatása révén akarja kényszertömés nélkül hizlalni a libákat, pályáznia kellene a szervezetnél. Bár kétlem, hogy nyernének. Sokak szerint ugyanis szó sincs karitatív aggodalomról. Üzlet ez a javából. Az élelmiszerboltok polcain már most is számtalan, laboratóriumban előállított, mesterséges adalékanyaggal dúsított termék kapható. Nem is szólva a génmanipulált élelmiszerekről. Némelyik párizsinak eddig sem volt sok köze a húshoz. Ha a maradék vágóhídi nyesedék is eltűnik belőle, akkor nyugodtan elnevezhetjük az új burgert - Frankenstein, a szörnyalkotó neve után - Frankenburgernek.

De az már a szép új világ lesz.

Vinkó József - hetivalasz.hu