Ma 2020 szeptember 26. Jusztina napja van. Holnap Adalbert napja lesz.
b6c85f2eb2b3791c0e3321a5f67f67a8.jpg

Templomok és gólyák

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot.

Menj el Rusztra, tanácsolta valamikor egyik barátom. Azóta a Fertő tó majd mindegyik településén jártam, de Rusztra csak az elmúlt hetekben jutottam el. Mivel igen kedves volt a fogadtatás, a napsütés is ajándék volt, amit láttam és fényképeztem, akár csodálatosnak is mondható, erre a napra jó szívvel emlékszem.
Rusztot, amely a történelmi Magyarország szabad királyi városai közé tartozott, az oklevelek Ceel, Ceyl, Chel, Cyel/ Szil néven említik először 1317-ben. Ekkor adományozta a ruszti birtokot Károly Róbert Hédervári Dezsőnek, majd 1323-ban a Czirákiaknak. „E két család bírta a XIV. század folyamán. E század végén és a következő elején azonban a Héderváriaktól (akik úgy látszik, az egészet megszerezték) előbb ideiglenesen, majd örök joggal a bazini Grófok kezére került. 1451-ben monyorókereki Elderbach Pertold és Szécsi Miklós kapták jogérvényes bírói ítélettel a bazini Grófok ellenében. Szőleit a XV. században sokat emlegetik.” 1479-ben különböző borkereskedelmi kiváltságokban részesült, majd 1524-ben piaci védelmet nyert a boreladásra. Ma is ebből élnek az itteni gazdák.
„1529-ben és 1532-ben a török pusztítás hatalmas károkat okozott. A városfalakat 1612–14 között megerősítették, ezek nagy része ma is megvan. 1681-ben I. Lipót császár szabad királyi várossá nyilvánította.”
A képen látható Halásztemplom valóságos ékszerdoboz: meghatódottan álltam és néztem a freskóit, hallgattam a templomgondnok magyarázatát. Nagyon megjegyeztem, amikor egy odatévedt osztrák házaspárnak elmagyarázta, hogy ez nem osztrák, hisz ahol állnak, az a történelmi Magyarország része volt, és ezt így kell számon tartani.
A templom neve egy legendát rejt. Eszerint „Nagy Lajos király lánya, Mária királynő egyszer Rusztra ment, és az út utolsó szakaszát csónakkal tette meg. Hirtelen azonban hatalmas vihar kerekedett. A királynő csónakját a ruszti halászok mentették meg a biztos pusztulástól. Mária királynő hálából kibővíttette a ruszti Pongrác-templomot, és hozzáépíttetett egy kápolnát. A templom neve a királynő segítségére siető halászokra, a kápolnáé pedig alapítójára emlékeztet.”
Hű kísérőnk és vendéglátónk, Wenzel Róbert osztrák borosgazda és -kereskedő mint cseregyerek tanult meg magyarul annak idején. Ő beszélt arról, hogy bár az útikönyvek tíz-tizenkétezer gólyáról (?!) szólnak, a valóságban csupán harminc-harmincöt fészakalja található. Nem tudni, talán a hideg miatt, de az idén még nem érkezett meg egyetlen vándormadár sem, pedig itt volna az ideje.
Amikor elbúcsúztunk tőle, és az utcasarokról még visszafordultunk integetni, különös módon elmosolyodtunk, mert a szomszédos ház kéményén ott állt szárnyával „integetve” az első gólya, a tavasz biztos hírnöke. De ezzel még nem ért véget az élmények sora. Mert amikor hazaértem, egy nyugtalanító hír fogadott, amit egy óra múlva aztán egy lelkesítő telefonhívás követett: váratlanul megszületett második unokánk Szegeden. Akkor hát ide is megérkezett a gólya, a második.

Móser Zoltán, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1571) Jobbegyenes (1854) Irodalmi kávéház (490) Belföld (5) Vetítő (37) Gasztronómia (539) Történelem (14) Kultúra (6) Titkok és talányok (12) Életmód (1) Gazdaság (652) Mozi világ (440) Flag gondolja (33) Sport (729) Mozaik (83) Szépségápolás (15) Tereb (140) Nagyvilág (1452) Egészség (50) Emberi kapcsolatok (36) Heti lámpás (243) Rejtőzködő magyarország (171) Tv fotel (65) Alámerült atlantiszom (142) Autómánia (61) Mondom a magamét (4814)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>