Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
b27670e4287b0bd14eb70ae320cfa853.jpg

Rákócziak Szerencsen

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot.

Jókai szerint a legrégibb magyar adoma a következő: „A hegyaljai tájék a Mád, Tállya, Tarcal és Szerencs neveket onnan származtatja, hogy Árpád Szerencsre jővén felállt a hegytetőre, s így kiáltott fel: – E tájon (lett Tállya) ama nádas helyen (lett Mád) Tarcal vezéremmel (lett Tarcal) fogom megalapítani szerencsémet (lett Szerencs).”
Szerencs valóban ezeréves múlttal dicsekszik, s az alapítása csakugyan a honfoglalás korára esik, noha inkább legenda magyarázza az eredetét. Elnevezése az egyik vélemény szerint a szláv szrencsa szóból ered, amely a Kis-Szerém folyó neve. (De ez kevéssé meggyőző, sőt Györffy György szerint nincs megalapozva a történeti háttere.) Egy másik vélemény szerint talán a régi török serinc (jelentése: türelem, szívósság, állhatatosság) szóra vezethető vissza.
„Hiteles okiratokban először a XIII. században találunk följegyzést Szerencsről, amelynek ekkor a Monaky család volt a földesura. 1241-ben a johanniták monostora állott ott, ahova később Rákóczy Zsigmond várat építtetett. Egyes kútfők szerint a Monaky család 1393-ban alapította a benczések apátságát; de más okiratok bizonyítják, hogy Szerencsen már sokkal korábban volt monostor. (IV. Béla király 1247-ben egyik adományozó levelében szintén említi a szerencsi apátságot.) A XV. században az apátságon kívül a Dobi családot találjuk itt részbirtokban; a század végén (1490-ben) Szerencset városként (civitas) említi egy oklevél. 1507-ben az apátság kegyúri jogát Szapolyay János Szikszói Péterre ruházza. Ferdinánd király 1531-ben az apátság birtokát egy időre Bebek Ferencznek engedte át, aki viszont 1549-ben öccsére, Jánosra íratja. 1556-ban az ellenkirályok harczai alatt sokat szenvedett a város. 1583-ban ezt a várat Rudolf király zálogul adta Rákóczy Zsigmond egri kapitánynak, mely összeghez Rákóczy később új kölcsönöket adva, 1603-ban valóságos ura lett. Itt választották meg erdélyi fejedelemmé Rákóczy Zsigmondot, s innen indult ki a Rákóczy-család tüneményes, hódító sikereinek útja. Az itteni várban temették el Rákóczy Zsigmond fejedelmet, aminthogy itt pihente ki a fejedelmi gondokat, és töltötte életének sok kellemes napját, amelyeknek emlékét számos ereklye őrzi. 1644-ben Zsigmond utóda, Rákóczy György távol lévén, a várőrség megadta magát III. Ferdinánd ostromló csapatainak, melyek Rákóczy Zsigmond sírját felforgatták, és a várat kirabolták. Amint ennek Rákóczy György hírét vette, hadaival Szerencsen termett s azt visszafoglalva, hűtlen árulóját, a vár tiszttartóját a kapura felakasztatta. II. Rákóczy Ferencz volt a szerencsi vár utolsó ura, aki 1710-ben menekülni volt kénytelen, s vagyonának elkobzásakor szerencsi várát is elfoglalta a kincstár.”
A város neve hallatán sok honfitársunk csak a szerencsi csokoládéra gondol, a történelmére ritkábban. De ha netán erre járnak, s megállnak itt, biztosan eszükbe jut Rákóczi is, főleg akkor, ha a vári vendéglőben a fejedelem nevét viselő sört rendelnek.

 

Móser Zoltán, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mozi világ (440) Flag gondolja (36) Tv fotel (65) Emberi kapcsolatok (36) Titkok és talányok (12) Mondom a magamét (7501) Gasztronómia (539) Gazdaság (702) Mozaik (83) Vetítő (30) Rejtőzködő magyarország (168) Belföld (10) Életmód (1) Tereb (146) Jobbegyenes (2778) Nagyvilág (1309) Politika (1582) Autómánia (61) Kultúra (6) Sport (729) Heti lámpás (310) Irodalmi kávéház (537) Nézőpont (1) Alámerült atlantiszom (142) Szépségápolás (15) Egészség (50) Történelem (17)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>