Ma 2019 november 12. Jónás, Renátó napja van. Holnap Szilvia napja lesz.
bf47961d6abffb68997ae73be30e60d9.jpg

Álmodik a múlt - Szent György, jó vitéz

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A sajóudvarhelyi templom építtetője az a Becse-Gergely nemzetség volt, akik az Ákos és Hermány nemzetségekkel együtt a XIII. század második felében tűnnek fel Erdélyben.

A Szolnok-Doboka vármegyei kis falu román kori templomáról a kezdeti időkből nincsenek okleveles adatok, stíluselemei alapján a román kori templomok közé tartozik. Erdélyben az egyenes szentélyzáródású templomok a XIII. század második felében ugyanazokon a vidékeken jelennek meg, mint a félköríves apszisúak, de északkelet felé a Sajó völgyére is átterjednek - olvasható a háromkötetes Erdély történetében. Itt Magyarborzás, Szászmáté, Sajószentandrás, Sajóudvarhely falu templomát említi a könyv.

A sajóudvarhelyi templom - amelynek szentélye tehát egyenes záródású, s amely majdnem elpusztult - román kori elemeiből megmaradtak töredezetten a szentély déli falának peremén a falak, a román kori fríz, szépen faragott kettős levélsorú gyámkövekkel. Érdekes az északi kapu, amit a húszas években tártak fel. A kettős tagú oszlopos ajtókeret felett, a köríves timpanonban kőrelief látható: a sárkánnyal viaskodó Szent György. (Ezt néhányan megkérdőjelezik, de az ábrázolás egyértelműen Szent Györgyre és nem Szent Mihályra utal, aki a templom védőszentje lehetett.)

A falu katolikus lakóit is érintik a reformáció korának változásai: egy ideig unitáriusok, majd reformátusok. Az 1640-es évekre annyira megfogyatkoznak, hogy csak leányegyház, lelkipásztor nélkül, majd Somkerékhez csatolják. Nyilván ez lehetett az oka, hogy az épület az 1800-as években romlásnak indult. 1847-ben pedig teljes pusztulásáról olvashatunk. Ez csak annyit jelenthetett, hogy fedél nélkül, pusztán állott, mert falai megmaradtak, sőt szentélyének párkánydíszei is. A templomot aztán 1860-ban újjáépítették.

Véletlenül jártam a faluban, és a templom északi (befalazott) ajtaján rögtön megakadt a szemem. Úgy emlékszem, hogy csak ezt a domborművet fényképeztem azon a délelőttön. Hogy miről szól, miről vall, abban a pap költő, Csanád Béla segít, aki ezeket a sorokat írta a Kolozsvári testvérek prágai szobra kapcsán:

Ha kételkednél Szent György jó vitéz

történetében, idézd régi szobrát

a prágai vár ünnepi terén.

Halálra ítélt sárkány vicsorog rád,

mely sem halt meg igazán.

Meddig győzi a szent a néma harcot?

Időtlenül tusakodik a hős,

arcán felismered rettenve arcod.

Ha arra a szoborra, amely a magyar gótika egyik csúcsát jelenti, igaz ez a megállapítás, akkor erre a román kori domborműre is, hisz valóban időtlen idők óta tusakodik, s közel ezer éve némán szól az arra járó hívekhez.

Móser Zoltán - Új Ember

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>


HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Egészség (50) Emberi kapcsolatok (36) Rejtőzködő magyarország (171) Gazdaság (631) Nagyvilág (1439) Sport (729) Szépségápolás (15) Kultúra (4) Jobbegyenes (1631) Gasztronómia (539) Mondom a magamét (4065) Politika (1571) Irodalmi kávéház (471) Mozaik (42) Történelem (13) Tereb (138) Flag gondolja (33) Autómánia (61) Életmód (1) Mozi világ (440) Heti lámpás (218) Belföld (5) Tv fotel (65) Vetítő (37) Alámerült atlantiszom (142)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>