Ma 2024 október 16. Gál napja van. Holnap Hedvig napja lesz.
1dbef87c5630e7bc126d55a8a0dbe56d.jpg

Nagy hegyek alján

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Többször jártam fényképezőgéppel a Kesztölc melletti Klastrompusztán: mindig ezt a romot láttam (egyre roszszabb állapotban), de mindig más és más szerzetesrendhez tartozó emléknek tudtam.

Horváth István tanulmánya alapján (ebből idézek az alábbiakban) most már tudom, hogy a pálos rend bölcsője ez a hely. (Szomorúan mondom: nem így kellene kinéznie egy becses kultuszhelynek.)

A XIX. században Klastrompusztán még látható romok a XX. század elejére eltűntek a föld színéről, s csak a puszta neve őrizte meg egy kolostor emlékét. "A maradványok részleges feltárását 1961-ben Méri István végezte el; az ásatás során a körülbelül 80 x 80 méter kiterjedésű, eredetileg kőfallal körülkerített lejtős hegyoldalban egy kisméretű, nyújtott szentélyű, gótikus szerzetesi templom, a templom északi falához csatlakozó monostorépület falmaradványai és házi kápolnájának szentélyrészlete került elő. A gótikus falak mellett és alatt korábbi falmaradványokat, illetve XIII-XVI. századi sírokat is találtak. A monostor egészének feltárására - sajnos - nem volt mód."

A környező terület elpusztult középkori településeinek felkutatása, azoknak az okleveles adatokkal való azonosítása, a környék középkori birtoklástörténeteinek áttanulmányozása meglepő eredményre vezetett: kiderült ugyanis, hogy a mai Piliscsév helyén a középkorban nem állott település, azaz Kesztölc és (Pilis-)Csaba egymással határosak voltak. Egy 1393-ban kelt oklevél leírásából arra lehetett következtetni, hogy a mai klastrompusztai romok az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosok Szent Keresztről nevezett ősmonostorának maradványaival azonosak.

"Egykor az úttalan pusztáknak útjait járva

Nagy hegyek alján kis kunyhókban laktak atyáink,

s barlangok rejtették őket el a világtól.

Boldog Özséb, ez a szent ember, remete, pap emelte

Itt a Keresztnek tiszteletére ezt a monostort..."

Warsányi István

A pálos rend történetéről és kialakulásáról itt nem szólok, sem a régész-történész azon érveiről, amelyeket az itteni rom pálos eredetét bizonyítandó hozott fel. Csupán a rommá válásról. Nagy valószínűséggel a Szent Kereszt- monostort - a többi pilisi monostorral együtt - már 1526-ban felégette a török. A lassan pusztuló, omladozó romon 1570 táján még fenntartották emlékét a "Szent-Kereszt puszta" elnevezésben. A maradványokat utóbb meghódította a természet, bokrok, fák nőttek a középkori épületromok felett. "Ezzel magyarázható azután, hogy a török kiűzése (Buda felszabadítása, 1686) után az elpusztult monostoraikat kereső, a környéket nem ismerő, idegen származású pálos szerzetesek nem találták meg a Szent Kereszt-monostor elrejtett maradványait - véli Horváth István. - Helyette a jobban látható és könnyebben hozzáférhető, a Pilis hegy keleti lábánál álló ciszterci apátság romjait vélték a Szent Kereszt-monostor maradványainak, így került az egykori ciszterci rom és környéke a pálosok birtokába a XVIII. században, és így alakult ki róla az újkori pálos eredethagyomány, mellette pedig a mai Pilisszentkereszt község, holott a valóban pálos eredetű rom a hegy túlsó oldalán rejtőzött."

A XX. századra a hatalmas termetű, évszázados szilfák és tölgyek árnyékában csak néhol bukkant elő egy-egy kőfal részlete a földből, s csupán a hegy "Klastrompuszta" elnevezése utalt az egykori monostorra a régészeti kutatások megindítása előtt.

Móser Zoltán - Új Ember

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Autómánia (61) Alámerült atlantiszom (142) Flag gondolja (36) Tereb (146) Sport (729) Vetítő (30) Mozaik (83) Tv fotel (65) Szépségápolás (15) Heti lámpás (329) Gasztronómia (539) Jobbegyenes (2859) Kultúra (9) Nagyvilág (1310) Életmód (1) Politika (1582) Mozi világ (440) Emberi kapcsolatok (36) Mondom a magamét (7886) Titkok és talányok (12) Gazdaság (718) Rejtőzködő magyarország (168) Belföld (11) Nézőpont (1) Egészség (50) Történelem (18) Irodalmi kávéház (537)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>