Már ami abból hozzáférhető a tudomány számára. Hogy van egy (rengeteg) kis gömb, egymástól olyan távolságra, mint nagyban futballpálya és sarkaiban labdák, ezek a kis gömbök az atomok, ezeket valamilyen erő tartya ott, ahol vannak, de az erőn kívül ott semmi sincs, mert a csapat idegenben vendégszerepel, és ha megnézzük ezeket a labdákat, a víz kiver, mert belül is azt látod, amit kívül, hogy a szélén vannak gombostű-fejnyi kis izék, ezek őrült sebességgel rohangálnak a labda szélén, és labda nincsen is, mert a labda látszatát a gombostű-fejnyi kis piszkok hisztérikus forgása adja, olyan gyorsak, mintha egyszerre lennének a labda felszínének összes pontján, holott nem így van…

Kapaszkodj meg, drága olvasóm, mert a nyilvánvaló tény a következő: azt az állítást, amelyet régóta hallhattál sárga ejtőernyőbe öltözött, kopasz tibeti mongoloktól, miszerint a világ nincsen is, ami létezőnek látszik, az közönséges látszat, magyarul máyá, és Te ezen jót mulattál, szóval a közönséges és egészen köztudott tény az, hogy az elektro-mikroszkóppal operáló modern tudomány ezt a buddhista állítást már régen igazolta.

Fizikai valóság nincs. Nem kívánom még egyszer elismételni, hogy ezt a fizika tudománya igazolta, és Te, kedves Olvasóm, régen megtanultad. Amennyiben abban reménykedsz, hogy az atomon belül majd a mit tudom én milyen részecske tömör anyagnak fog mutatkozni, jó előre felvilágosítalak, hogy tévedsz, ilyet a jövőben, és a mikroszkóp-nagyítás további fokozataiban sem fognak találni. Bármely pont, amely az első felismerés hevében anyagnak látszik, a nagyítás fokozása során ismét csak még kisebb elemek még gyorsabb forgása által látszódó gömbfelületnek nyilvánul…

És hogy fent ismertetett (ismétlem: eddig is köztudott) tényekből mi következik? Majd a folytatásban!

Pogány István

Szerző a Flag Polgári Műhely tagja