Ma 2020 február 29. Anonymus napja van. Holnap Albin napja lesz.
69fd35863df74cc864f30de19a83b01e.jpg

Megsárgult lapok - Cruyff és Nixon, Ali és Pali

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Nem is saját tollakkal ékeskedem, azaz nem saját gyűjtés, amit a tisztelt nagyérdemű elé tárok. Egészen szubjektíven kezdem viszont. A testvéremnek szántam-szánom szülinapjára ajándékba* a Retro Évek - Így éltünk (Képes riport egy időutazásról) című-alcímű kiadványsorozat 1974-es jelzésű példányát.

Ez az utóbbi fél évszázadot bemutatni igyekvő, újságárusoknál megvásárolható, inkább könyv-, mint újságszerű kötet esztendőkre bontva veszi górcső alá a kort; ez a rész történetesen az említett 1974-est. (A saját születési dátumomhoz kapcsolható számot is megvettem volna, de lemaradtam róla.)

Sport mindig van, mindig volt, így nem hiányzik a Retro évek tematikájából sem.
Mielőtt megnéznénk, mi keltette fel a drukkerek érdeklődését és mi borzolta a kedélyeit közel négy évtizeddel ezelőtt - fent a fejlécben egy kis segítség -, nézzük, amúgy miről szólt az élet akkoriban. Társadalom, politika, kultúra.

Dolgozó nők tornáznak a munkahelyen, azaz ekkoriban léphetett új szintet az emancipációs küzdelem. Diákok meg (belső borítókép) Chiléért, Chile népéért, annak szabadságáért tüntetnek táblákkal; spontán-e vagy sem, döntse el mindenki vérmérséklete szerint, azt vitatni azonban aligha lehet, hogy volt miért.
Csupaszra vetkőzött néző szalad fel a színpadra Los Angelesben, ahol az Oscar-díjast jelentené be épp Liz Taylor amerikai színésznő; bizonyára az idő tájt jött divatba ez a móka, ma már fel se kapjuk rá a fejünket, pláne nem futballstadionban.
Vidal Sassoon híres fodrásszá vált. Szécsi Pál hazai dalénekes viszont, sajnálatos módon, öngyilkos lett. Megjelentek a piacon a fémdobozos sörök; hódított a barkács- és kiskert-mozgalom; téma lett a közbeszédben a környezetszennyezés- és védelem; töretlenül építették a rendszer a szoc-brigádok a gyárakban; Kojak és Derrick volt a menő krimiszereplő a tévében; elkezdett terjedni a nagyvilágban a kungfu-mánia, bár nálunk még senki ragasztott ki Bruce Lee-posztert a falra; Angliában meg mondjuk Thatcherét nem ragasztgatták ki sűrűn... Bekerült a tudományba és a hétköznapi pszichológiába a Stockholm-szindróma neve (én speciel hallottam Helsinki-szindrómaként is említeni; nagyon érdekes dolog, ]]>érdemes utánaolvasni]]>). Az Egyesült Államokban lemondott Nixon; ideje volt (lásd ]]>Watergate-botrány]]>). Egy kevéssé ismert tény: forradalom zajlott Portugáliában. Görögországban akkor sem álltak jól a dolgok. Magyarországon viszont lelassult-leállt az öt évvel korábban meghirdetett reform.

A moziban mi ment? Bunuel, aztán Scorsese, Coppola, Polanskitól a Kínai negyed, továbbá a Zardoz Conneryvel. Az itthoni filmtermésből az összeállítás a 141 perc a befejezetlen mondatból című alkotást emeli ki.

A zenében Ligeti György, Stockhausen, Penderecki, Steve Reich adta az ütemet, de akinek botfüle volt a komolyzenére, az Temptationsra, a Soul Trainre figyelt, netán a Queen vagy a Fonográf muzsikája hozta lázba.

A "Művészek, kultuszok" című fejezetet a szerkesztők Latinovits Zoltán és Ruttkay Éva nagyméretű fotójával vezetik fel; hopp, komoly színművészek úgymond sztárnak számíthattak, hát miféle kor volt ez?!

És végül a sport-blokk. A kezdőcím: Totális futball. Vagyis a hetvenes évek labdarúgásának - s mint mostanában olyan sok szó esik róla (lásd Barcelona, Guardiola, spanyol válogatott), valamennyire a napjainkbelinek is - oly jellegzetes és fontos szakmai fejleményének szenteli tehát az 1974-es apropója felfűzött okfejtést a szerző, értelemszerűen a középpontba emelve Johan Cruyffot (jobbra), mellette - majd' egészoldalas fényképen - Johnny Reppet és Johan Neskenst. Látjuk még az azévi (NSZK nyerte) világbajnokság kabalafiguráit. (Ezekre én nem is emlékszem.) A magyar válogatottról a sokat mondó "Üldöz a balszerencse" című alfejezet értekezik. Egy bekezdést kapnak a lengyelek is, meg a vébédöntő.

Az utolsó két oldal Muhammad Alié. Nyilván nem csak az adott év, de még csak nem is a kor, de minden idők egyik legismertebb, leghíresebb, ehhez mérten pedig mondható, legnagyobb sportolósztárjáról van szó. A ringen kívül társadalmi-politikai kérdésekben is aktív ökölvívó ekkoriban alapozta meg máig tartó nimbuszát. Mint a kiadvány is felidézi, az ő öltönyös képe szerepelt például a Sports Illustrated magazin címlapján (fenti kis illusztráción is) mint az Év sportolója. De egész pályafutásáról rövid körképet kapunk a szöveges rész révén.

Az imént felsorolt négy könyvoldal tekinthető meg az alábbiakban. Az oldalméretek folytán nem sikerült szkennelnem, helyette fotóztam, ami rosszabb minőséget, torz arányokat eredményezett; de talán így is kivehetők a képek, a szövegek.
(Mindez bízva abban, hogy a kitűnő sorozat kiadójának nem sérti az érdekeit az általam közzétett apró részlet a szériából; kérem tekintse ezt mindenki kedvcsinálónak ]]>a kiadvány]]> ezutáni megvásárlásához!)

]]>]]>

]]>]]>

]]>]]>

]]>]]>

(A kicsinyítve betett illusztrációk rákattintva nagyobbak lesznek, akkor pedig a jobb-klikk menüből a Kép megjelenítése parancsra még nagyobb, jól olvasható méretben jelennek meg.)
Retro évek "1974", 2012

(* el ne mondjátok neki! ;)

]]>http://sargalapok.blog.nepsport.hu]]> - A Flag Polgári Magazin partnere

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Gasztronómia (539) Életmód (1) Mozaik (42) Gazdaság (640) Rejtőzködő magyarország (171) Mozi világ (440) Vetítő (37) Mondom a magamét (4343) Egészség (50) Irodalmi kávéház (482) Sport (729) Heti lámpás (232) Jobbegyenes (1696) Tereb (139) Tv fotel (65) Emberi kapcsolatok (36) Autómánia (61) Történelem (13) Kultúra (4) Belföld (5) Politika (1571) Flag gondolja (33) Alámerült atlantiszom (142) Nagyvilág (1446) Szépségápolás (15)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>