- 0
Örömmel jelentjük, hogy új sorozatot indítunk. Olyan sorozatot, amely ugyancsak a múltba kalauzolja el az olvasót, ám olyan személyek bemutatásán keresztül, akik pozíciójuknál fogva döntő hatással voltak az egyesület működésére.
Dr.Springer Ferenc (1863 – 1920)
Azt is örömmel tudatjuk, hogy ezt a vállalkozásunkat egy olvasónk kezdeményezte, aki az ötleten túl a megvalósításban is tevékenyen közreműködik. Fogadják szeretettel Déri Tibor munkáját!
Talán nincs is olyan Fradi drukker e világon, aki ne ismerné Springer Ferenc, a Ferencvárosi Torna Club alapítójának, egyben első elnökének nevét.
Springer Ferenc 1863-ban született Pesten. Jogi végzettséget szerzett, majd ügyvédi irodát nyitott. 1893-ban országgyűlési képviselővé választották az Alkotmánypárt színeiben.
Tagja volt Ferencvárosi Polgári Körnek. Ez a szervezet volt az, amelynek tagjai 1899. május 3-án este hat órakor összegyűltek a Bakáts téren, s megalapították a Ferencvárosi Torna Clubot, amelynek jelmondata Erkölcs – Erő – Egyetértés lett. A klub elnökének Springer Ferencet választották meg.
Az FTC alapítóinak hátteréről így írt Hadas Miklós és Karády Viktor „Futball és társadalmi identitás – Adalékok a magyar futball társadalmi jelentéstartalmainak történelmi vizsgálatához” c. tanulmányában: „A főváros kilencedik kerületéhez kötődő klub elnevezése jellegzetesen magán viseli az alapítók társadalmi hátterének és vágyainak különös kettősségét. A latinos-angolos ”club” és a németes ”torna” fogalma, valamint a kispolgári és munkás dominanciájú budapesti Ferencvárosra történő utalás a lokálpatriotizmus és az univerzalizmus, az exkluzivitás és a demokratikus szerveződés sajátos keveredéséről tanúskodik.”
A „Ferencváros” elnevezésből – amely az akkoriban döntően németajkúak lakta városrész, Franzsdtadt magyarosított változata – és az alapító tagok szociológiai hátteréből világosan látható a Fradi hőskorszakának sokszínűsége, multikulturális háttere. Ezt jelzi egy sokak által elfeledett tény is, miszerint az FTC és az MTK alapítói között nagyjából azonos arányban képviseltették magukat zsidó származásúak, és ugyanez igaz a játékosokra is – 1919 előtt az FTC focistáinak mintegy harmada zsidó származású volt. Azonban azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a zöld-fehér klubszínek tudatosan a nemzeti színekből lettek kiválasztva, így látható, hogy a Fradi alapítói döntően a dualizmus korszellemének megfelelően a Monarchia magyar érzelmű polgárai, mindazonáltal az 1867-ben kialakult rend hívei voltak. Minden bizonnyal ezt a szellemiséget osztotta Springer Ferenc is, hiszen az Alkotmánypárt, amelynek tagja volt, a kiegyezés pártolójának egyúttal a nemzeti liberalizmus letéteményesének számított.
Springer Ferenc munkásságát jelzi, hogy élete végéig, 21 esztendőn át évről-évre újraválasztották a klubelnöki tisztségben. Elnöksége alatt számos fontos esemény történt: 1900. december 3-án megalakult az FTC labdarúgó szakosztálya, 1903-ban először lett bajnok a Ferencváros, 1911-ben létrehozta az Üllői úti sporttelepet. A Fradi ügye iránt végzett áldozatos munkája mellett szerepe volt a Magyar Labdarúgó Szövetség megalakításában is.
Springer Ferenc 1920. október 29-én hunyt el, szurkolók ezrei kísérték el utolsó útjára.
Emlékét hűen őrzi a Springer Ferenc emlékmű, amely egy fatörzsre támaszkodó atlétát ábrázol – a szobor Mátray Lajos alkotása.
Az emlékmű talpazatának pálya felöli oldalán található az FTC első elnökének arcképe, amelyet Berán Lajos készített. Az emlékművet, amely a mai napig az Üllői úti stadionban látható, 1922 szeptember 24-én, ünnepség keretében avatták fel.
A legendás első klubelnök emlékét és az általa fémjelzett múltat megőrizni és ápolni a ma Fradi-drukkereinek erkölcsi kötelessége.
Déri Tibor