Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
9220bda308dabf184f4b8b54a4fc8451.jpg

Lelesz gótikus kőhídja

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Sorozatunk legutóbbi darabjában Zemplén megye 1920-ban elszakított északi fele legfontosabb kulturális emlékhelyének, a XII. század végén alapított leleszi premontrei prépostságnak a bemutatásáig jutottunk. A mai Szlovákia legkeletibb szegletében, az ukrán államhatár közelében rejtőzködő település oly ismeretlen, annyira távol esik a főbb útvonalaktól, hogy megérdemel néhány további mondatot.
A Bodrogköz lapályából kiemelkedő domb alkalmas helynek bizonyult az Árpád-korban Magyarországra érkezett francia alapítású szerzetesrend letelepedésére: még a háborúk által sűrűn látogatott vidéken is megmaradt nagy hírű konventjük. Lelesz egykori fényét mutatja a kolostor nemrég feltárult gótikus kápolnája, amely XIV. századi freskóival, felirataival és építészeti részleteivel egyszer talán a történelmi Magyarország egyik legvonzóbb látványossága lesz. De ettől egyelőre messzi van. A fehér barátok az 1990. évi történelmi fordulat után kapták vissza rendházukat a szlovák államtól, amely évtizedekig mezőgazdasági szakiskolát működtetett benne. A premontreiek (szintén 1945-ben államosított, tizenkét éve visszaadott) jászói prépostságához tartozó leleszi birtokot a rend azóta sem tudta benépesíteni, de még a megfelelő gondnokságát sem bírja ellátni. Ezért az őrzött épület csak ismeretség révén tekinthető meg, helyreállításához hosszú évekre – és százmilliókra – lenne szükség. (Tessék, egy szép feladat az Európai Uniónak!)
A román kori eredetű, jó karban lévő kolostortemplom – Lelesz Szent Kereszt-plébániája – szintén bővelkedik látnivalóban. A támpilléres torony alatti előcsarnokba a délről nyíló kapun át léphetünk be. A tekintélyes nagyságú, barokk stílusban átalakított belső tér őrzi a középkori falakat, sőt a szentélyben megmaradt egy gótikus főpapi ülés – stallum – és egy pompás faragott kora reneszánsz sírkő is. A sekrestye feletti emeleten ma is megtalálható a kolostor felől megközelíthető préposti magánkarzat. Figyelemre méltó a XVIII. században készített, gazdagon díszített főoltár, amelyen magyar szentek szobrai láthatók, a barokk szószék hangvetőjén üldögélő, festett hársfa angyalkák komikus figurái pedig szinte nevetésre ingerelnek az ünnepélyes hangulatú templomban.
A tekintélyes tömegű kétemeletes, 1533-ban várszerűen megerősített konventhez a rend egykori tisztéhez méltó épületek tartoznak. A falu nyugati szélén jókora barokk magtár áll, mellette istállók és más uradalmi építmények. A termékeny, vízjárta területen máig látszódnak a gondosan művelt gyümölcsöskertek nyomai. A Nagykapos felé vezető mai országút közelében különös szépségű kőhíd ragadja meg a figyelmünket. Régi olvasóink találkozhattak már e műremek képével e hasábokon: Móser Zoltán tavaly április 20-án közölt fotója mellé írt kísérő sorokat. Éles szemű szerzőtársam – a műemlék konkrét kormeghatározása nélkül – a gótika lényegéről, szerkezet és formavilág természetes egységéről idézett és fogalmazott meg fontos gondolatokat. Ehhez annyi tartozik konkrét kiegészítésül, hogy a négynyílású Szent Gotthárd kőhíd alighanem az egész Kárpát-medence egyetlen XVI. századnál régebbi, tehát valóban gótikus hídja.
Lelesz korai történetéről szóltunk már. A török időkben elnéptelenedett falu 1697-ben került ismét a premontreiek birtokába, akik 1710-ben visszanyerték a prépostválasztás jogát is. 1869-ben a községben 2169 ember élt, ezzel Lelesz az egész Bodrogköz legnépesebb települése volt. Régi rangját jelzi, hogy gróf Széchenyi István 1846-ban itt alapította meg a Bodrogközi Tisza-szabályozó Társulatot. Az erőszakos határváltoztatás és a XX. század egyéb gyötrelmei dacára az 1938-as visszacsatolás 2005 főt, a legutóbbi népszámlálás 1908 lakost talált ezen az isten háta mögötti helyen. Értük is íródott ez a kétrészes cikk.
 

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1582) Életmód (1) Tv fotel (65) Mondom a magamét (7501) Emberi kapcsolatok (36) Jobbegyenes (2778) Autómánia (61) Alámerült atlantiszom (142) Történelem (17) Sport (729) Nagyvilág (1309) Mozi világ (440) Gasztronómia (539) Mozaik (83) Szépségápolás (15) Titkok és talányok (12) Heti lámpás (310) Gazdaság (702) Belföld (10) Tereb (146) Kultúra (6) Irodalmi kávéház (537) Flag gondolja (36) Egészség (50) Vetítő (30) Rejtőzködő magyarország (168) Nézőpont (1)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>