Ma 2020 augusztus 10. Lőrinc napja van. Holnap Zsuzsanna, Tiborc napja lesz.
809b7704a3d6ad730b59c0ca2e74defa.jpg

Csopak: kövesdi rom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Az északi Balaton-part méltán Riviérának nevezett szakaszán, a Paloznaki- és a Kerekedi-öböl között kanyarodik a tóba a Nosztori-patak. Sziklás hegyoldalakkal, erdőkkel, szőlőkkel szegélyezett felső völgyében, a 318 méter magas Csákány-hegy és a Kopaszd-tető szorosában halad az országút Veszprém felé; az útvonal mentén alakultak ki a mai Csopak régi települései. Az Árpád-korban említett Nosztre falu emlékét a patak és a völgy neve őrzi, Csopak községet 1277-ben említi oklevél, a harmadik falu, Kövesd 1121-ben szerepel a tihanyi apátság birtokának határleírásában.
A Fő utcától nyugatra, a szőlőskertek lábánál magányosan álló műemlék harangtorony jelzi a XIII. századi csopaki templom helyét: a késő barokk építmény az egykori Szent István-plébánia maradványához csatlakozott. A török vész elmúltával a reformátusok által használt egyházat 1831-ben villámcsapás sújtotta, 1861-ben még állt (Rómer Flóris ekkor vázlatot is készített az egyenes szentélyzáródású, északi oldalán sekrestyével kiegészített épületről); végül 1891-ben életveszélyes volta miatt lebontották.
A ma – ősztől tavaszig – négyszáz lelkes Csopak lejtős Kossuth Lajos utcájának újkori házsorába illeszkedik az a telek, amelyen az egykori Kövesd templomának romja látható. Az Árpád-kori okiratban Cuesth alakban szereplő falurész nevét a helybéliek még ma is Küesdnek mondják. Az egyszerű, tört helyi kőből falazott épület hajójának és nyugati oromfalának nagy része ma is látható, az elpusztult részeket az 1966–67-ben elvégzett régészeti kutatás, illetve helyreállítás során rekonstruálták. Déli oldalán, a vörös kő keretezte bejárat fölött eredetileg három román kori ablak nyílott, a szentély feltárt alapja enyhén trapéz formájú négyszöget mutat, keleten egyenes zárófallal. A hajó nyugati végén három-három kőlyuk szolgált a fából ácsolt karzat gerendáinak beillesztésére. A Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt kövesdi plébániatemplomról 1312-ből származik az első adat, az egyház még 1550-ben, a török háború idején is működött. Az 1861-ben itt járt Rómer még szinte épségben lévőnek írta le, később lakóházat építettek elé, annak istállójául használták.
A Paloznakra vezető út szélén álló tornyos református templom 1800 és 1803 között épült, miután a protestánsok gyülekezete 1798-ban nem kapott engedélyt az öreg katolikus templom átvételére és renoválására. Csehüveg boltozatos, barokk épület, korabeli szószékkel, bútorzattal és berendezési tárgyakkal, valamint egy értékes XVI. századi kehellyel.
A Nosztori-völgyben aláfutó patak vize valamikor malmokat hajtott, ezek közül egy 1860 körül épült emeletes és két másik ma is üzemel, utóbbiak vendéglőként. A tóparton lévő Kőkorsó-dombon, de fenn a hegyoldalban is római kori villák falai és más pannóniai régiségek kerültek elő. Csopak fő nevezetességei azonban a kitűnő fehérborok: a rizling és olaszrizling; valamint a község területén több helyütt fakadó szénsavas ásványvizek. A nyári hőséget tisztán helyi eredetű fröccsel enyhíthetjük.

 

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Flag gondolja (33) Nagyvilág (1451) Mozaik (83) Sport (729) Életmód (1) Autómánia (61) Gazdaság (652) Történelem (14) Titkok és talányok (12) Belföld (5) Rejtőzködő magyarország (171) Alámerült atlantiszom (142) Egészség (50) Irodalmi kávéház (489) Mondom a magamét (4713) Tereb (140) Politika (1571) Kultúra (6) Emberi kapcsolatok (36) Jobbegyenes (1816) Heti lámpás (243) Mozi világ (440) Szépségápolás (15) Vetítő (37) Tv fotel (65) Gasztronómia (539)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>