Ma 2019 október 14. Helén napja van. Holnap Teréz napja lesz.
361251078048a20ff0ff0242d2f5c10a.jpg

A káposztafalvi gótikus templom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Ez év elején jártunk már a történelmi Magyarország legrégibb önkormányzatának tekinthető szepességi lándzsás vitézek földjén: a Magas-Tátra déli lábánál fekvő Bethlenfalva reneszánsz várkastélyának bemutatásakor szóltunk a tatárjárás előtt alapított és egészen 1803-ig fennállt Hernád-völgyi szabad királyi határőrfalvak önálló székéről, a Sedes superior nobilium X Lanceatorum comitatus Scepuiensesről is. IV. Béla király 1243-ban kelt oklevelében már megerősítette az északi gyepűt védelmező fegyveresek korábban szerzett előjogait, amely kiterjedt a tíz kis falu által alkotott nemesi székre.
A Lőcsétől és Iglótól majdnem egyenlő távolságra lévő, 548 méter tengerszint feletti magasságban fekvő, ma 1400 szlovák lakosú Káposztafalu (Hrabusice) hajdan egyike volt a szabad lándzsások községeinek. Az északi országkapu – a Krakkó és Szilézia felé vezető út –, illetve a Rozsnyó felől érkező királyi nagy út (Via magna) találkozási pontjánál már az Árpádok korában jelentőssé vált e kis irtványtelepülés. A tatárjáráskor a közeli Létán-hegyre menekült a Szepesség többnyire német ajkú népessége, az ennek emlékére Menedékkőnek, Lapis refugiinek elnevezett helyen alapított karthauzi kolostor közelsége is hatott az 1260-ban Kapsdorf néven említett falu fejlődésére. 1496-ban Zápolya István nádor, szepesi gróf vásártartási joggal ruházta fel, később (1638-ban) még serfőzési kiváltságot is nyert az akkori uralkodótól.
Temploma már a XIII–XIV. században is létezett, de most látható formájában az 1400-as évek végén épült. Nyugati tornyán az ikerablakok még román koriak, hajójához már sokszögzáródású szentély járul, külső támpillérei a csúcsíves, kőbordás boltozat oldalnyomását hivatottak hárítani. A XV. század végéről származó nagyszámú építészeti részlet együttesen sem vetekszik azonban a hajó északi oldalához kapcsolódó kápolna szépségével és művészettörténeti jelentőségével. A hibátlan arányú, két boltszakaszos, tisztán gótikus kápolna 1500 körül épült Szent Borbála tiszteletére. A templom patrónusa, Szent Lőrinc emlékét az 1516 és 1520 között készült szárnyas főoltár őrzi, képtábláin megidézve a vértanú mártíromságának rémisztő jeleneteit; a kápolna faragott Borbála-oltárát azonban méltán nevezhetjük „világszámnak”, hiszen a híres Pál mester keze munkája. A lőcsei Szent Jakab-templom 16 és fél méter magas főoltára és tucatnyi más gótikus szoborremek világhírű alkotójának az 1510-es évtizedben temérdek munkája mellett jutott ideje a káposztafalvi plébániatemplom feldíszítésére is e tüneményes Szent Borbála-oltárművel.
1676-ban a kurucok elfoglalták a települést, a hadakozás megrongálta a templomot is. A XVIII–XIX. század folyamán a németek kisebbségbe szorultak a tótokkal szemben, majd a XX. század derekának tragédiája végképp elsodorta az alapító szászok kései utódait. A mai szlovák állam igyekszik rendben tartani a középkori műemlékeket, ám a képen látható modern világítótest is jól mutatja a régmúlt és a jelenkor nem éppen harmonikus kapcsolatát.

Ludwig emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1571) Kultúra (4) Szépségápolás (15) Alámerült atlantiszom (142) Egészség (50) Flag gondolja (33) Történelem (12) Irodalmi kávéház (470) Jobbegyenes (1615) Nagyvilág (1436) Autómánia (61) Belföld (5) Mondom a magamét (3985) Mozaik (42) Életmód (1) Gasztronómia (539) Tv fotel (65) Rejtőzködő magyarország (171) Mozi világ (440) Gazdaság (626) Tereb (137) Emberi kapcsolatok (36) Sport (729) Heti lámpás (216) Vetítő (37)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>