Ma 2019 október 15. Teréz napja van. Holnap Gál napja lesz.
688427b42383039c18eb8cba54f8ba41.jpg

A soproni Szent Jakab-kápolna

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

]]>]]>

Sopron legkorábban kialakult településrésze a Szent Mihály-domb, feltevések szerint már a keresztény avaroknak is itt volt templomuk. A város ősi temetőjében a lelkeket mérlegelő Szent Mihály főangyal tiszteletére emelték az 1200-as évek elején a ma is álló, időközben sokszor és sokféleképpen átépített templomot. A körülötte lévő, fallal védett cinterem már az Árpádok korának utolsó évszázadában megtelt a város halottaival, bővítésére nem lévén lehetőség, a szentelt földből kihantolt, porladó maradványok tisztes tárolására úgynevezett ossariumot – csontházat – építettek. A kriptaszerű alépítményre emelték a Szent Jakab-temetőkápolnát, latinul carnariumot, amely a Szent Mihály-templom közelében, tőle délre található, s ma is ravatalozóként szolgál.
Ez a kis kápolna Sopron legrégibb építészeti emléke. Alaprajzi formája, térszerkezete, az újkori, túlzó restaurálások nyomai mögül is előtűnő eredeti részletei a XIII. századnak azt a pillanatát idézik fel, amikor építészetünk a román stílust maga mögött hagyván átveszi a nyugati szomszédság irányából beköszöntő új divatot: a gótikát. A kisméretű kápolna külső megjelenése, egyes részletei még a román kor ízlését őrzik, de belépve már a csúcsíves korszak formajegyével találkozunk. Az épület két szerkezeti részből áll. Hajója középponti elrendezésű: egy szabályos nyolcszög hét oldala határolja, a sarkokon földön nyugvó falpillérekre támaszkodó gyámokról induló bordák futnak föl, az ívek középen zárókőben találkoznak. A szabályos centrális térhez kelet felé kis szentély kapcsolódik, szintén gótikus bordás kőboltozattal és faragott zárókővel. A falakba csúcsíves ülőfülkék mélyednek, amint a déli ablakok is gótikusak. A bejárat szokatlan módon nem a déli oldalán nyílik, hanem a templom felé eső, északi falán. A még román jellegű, bélletes kapuzat timpanonjában roppant érdekes kőfaragvány látható: középen keleties jellegű, akantuszlevelekkel díszített paradicsomi életfa, amelyet kétfelől acsarkodó, szárnyas fenevadak harapdálnak. Henszlmann Imre ezt írja róla a Magyarország csúcsíves stylű műemlékei című, 1880-ban megjelent munkájában: „A domborművet inkább pogány alapon nyugvónak kell kinyilatkoztatnunk. Az életfa mythosa sokkal régebbi a bibliánál (…) életfának kell tartanunk az egyiptomi fát (…) a biblia elbeszélését a paradicsomról, valamint az özönvízről a héberek csaknem egyenesen és szó szerint a babyloniaiaktól vették át. Ismeretes az assyri és perzsa mythos az életfáról, és ide tartozik a középkor világkőrise, az Yggdrasil (…) a fa gyökerét rágcsáló sárkányokkal. (…) Jelentése, mint az enyészeté, a halálé, világos oly épület ajtaja fölött, mely halotti szertartásra van rendelve.”
A compostellai zarándokszent, idősebb Jakab apostol tiszteletére szentelt soproni kápolnához hasonló korabeli épületek előfordulnak a szomszédos Ausztriában, a nem messzi morva és cseh területeken, és a Dunántúlon, Észak-Magyarországon is megtalálni rokonait. A pincei csontkamra megteltével a város mészárosainak céhe új temetőkápolnát építtetett, amelyet Mária Magdolna kegyelmébe ajánlottak. A gótikus épületet a XVIII. században lebontották, a Jakab-kápolnát pedig az 1860-as és 70-es években a híres soproni építőmester, Storno Ferenc „újította fel”. Mint ismeretes, a rendkívül buzgó Storno – a korszak historizáló szellemében, a műemlékek hiteles megőrzésének és helyreállításának korszakát megelőzően – számos magyarországi középkori műemlékünket renoválta a maga ízlése szerint. Ez történt Sopronban is. Csak az 1960-as évek műemléki helyreállítása során sikerült eltávolítani a Szent Jakab-kápolna eredeti részleteit elfedő átfestések, átfaragások egy részét, azóta tükrözik híven a belső tér letisztított gótikus tagozatai a XIII. század átmeneti stílusvilágát.

 

Ludwg Emil, mno.hu

Hozzászólások

fűcsomó
2016-01-28 13:27
Erdélyben egy kápolna romjaiban találtak rovásírással jelölt köveket, melyek az összeépítésre is utasítást adtak, mintegy a terv a jelekben volt! A jelek még a tájolásra is pontos útmutatást adtak. Sajnos, elvesztettem a forrást, szívesen venném, ha valaki, ki nálam többet tud, segítene többet tudni

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Kultúra (4) Mozi világ (440) Mondom a magamét (3991) Rejtőzködő magyarország (171) Szépségápolás (15) Nagyvilág (1436) Flag gondolja (33) Történelem (12) Tereb (137) Egészség (50) Sport (729) Tv fotel (65) Irodalmi kávéház (470) Emberi kapcsolatok (36) Belföld (5) Alámerült atlantiszom (142) Heti lámpás (216) Gazdaság (627) Autómánia (61) Politika (1571) Mozaik (42) Jobbegyenes (1616) Vetítő (37) Gasztronómia (539) Életmód (1)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>