Ma 2020 szeptember 23. Tekla napja van. Holnap Gellért, Mercédesz napja lesz.
a16928f59a106a002e2407037a253e26.jpg

A csatkai pálos templom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Holnap tartják a Kisasszony napi búcsút a híres dunántúli kegyhelyen, Csatkán. A zarándokok ezreinek úti célja a Bakony északkeleti oldalában megbúvó, alig hétszáz lelket számláló falucska erdős szélén lévő, 1862-ben épült kápolna. A hívek – köztük legtöbben a környező megyékből csapatostul érkező cigányok – a mennyei Máriától kérik e világi bajaik orvoslását. A csatkai Mária-búcsúk az elmúlt két-három évtizedben kaptak országos hírre, azonban a falu plébániatemploma – pontosabban annak elődje – már hetedik évszázada szolgál kegyes helyként.
A szintén Szűz Mária titulusú egyház szentélye és tornya annak a templomnak és kolostornak a megmaradt része, amelyet a hazai alapítású pálos szerzetesrend számára építettek a XIV. század derekán. Csatka neve első ízben 1326-ban fordul elő írásban: Károly Róbert ekkor vette el – Csókakő és Csesznek várával együtt – a legyőzött Csák Máté fiaitól. Nagy Lajos király hű emberének, Hédervári Kont Miklós nádornak adományozta a falut, az országnagy adományából épült a gótikus rendház és a templom 1357 és 1361 között. A pálos rend hazai művészetének kiváló kutatója, Guzsik Tamás (1947–2002) szerint a klastrom már 1357 előtt épülőben volt. Lajos uralkodásának tizedik évében, 1352-ben alapított egy sor apátságot kedvenc szerzetesei számára, Kont Miklós a királytól kapott csatkai, répcei és bárándi birtokainak átengedésével csupán meggyorsította a munkálatokat.
A középkori csatkai rendház a legerősebben patronált kolostoraink közé tartozott. A nádor, bőkezű birtokadományai mellé, végrendeletében a barátokra hagyta a Várban látható Vörös Sün ház helyén állt két ingatlanát is. A klastrom töretlen fejlődését mutatja, hogy 1487-ben könyvesházát említették. Ez időben a pápai vikárius fennhatósága alá tartozott, s egy példásan hitbuzgó fráterét – Chatkai Pált – szent életű tagjai közt tart számon a pálos rendhagyomány.
A magyar szerzet tragédiáját a törökök támadása okozta. Ahogyan 1541-ben felperzselték a rend budaszentlőrinci anyakolostorát, úgyanúgy elpusztították a csatkai klastromot is Veszprém 1543. évi elfoglalása után. A templom azonban, ha sérülten is, megmenekült. A hódoltság alatt lakatlanná vált települést a pápai pálos barátok szerezték meg az 1630-as években. A gazdátlan községbe Pannonhalmáról hívtak jobbágyokat, akiknek lelki gondozását a móri kapucinus barátokra bízták. A falusiak a kolostor romjaiból építették a házaikat.
A templom 1738-tól Csatka plébániája. Az ezt követő két évtized során történt az épület barokk stílusú renoválása (a hajó új, csehüveg boltozata csak 1801-re készült el). A Nagy Lajos kori templom falai azonban eredeti helyükön állnak. Az alaprajz feltűnően közeli rokonságot mutat a csatkaival egykorú márianosztrai és a Pozsony melletti máriavölgyi pálos templomokéval. Szép arányú, négyszakaszos, hosszúkás szentélyeik mintha „típusterv” alapján készültek volna, még a boltozatok bordáinak profiljai és a falpillérek gyámjai is úgyszólván egyformák. Különösen a keskeny csatkai templomhajón feltűnő az úgynevezett álháromhajós szerkezet, ami a mellékhajók szokatlanul keskeny voltából adódik. A 19 méter hosszú, 13 méter széles tér északi oldalának csúcsíves pillérei alatt mindössze egy átjárószerű folyosó jelzi a gótikus „mellékhajót”. Az épület északi oldalához kapcsolt torony inkább a középkori városi szerzetestemplomok tornyainak elhelyezését juttatja eszünkbe: az itteni, elenyészett klastromból is a kerengő felől jártak át a barátok a torony alatti oldalkarzatra zsolozsmázni.
Holnap mégsem a hat és fél évszázados Mária-templomé, hanem a falun kívüli kegykápolnáé lesz a főszerep.

mno.hu/Ludwig Emil

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Szépségápolás (15) Gasztronómia (539) Gazdaság (652) Irodalmi kávéház (490) Tereb (140) Belföld (5) Nagyvilág (1452) Autómánia (61) Emberi kapcsolatok (36) Politika (1571) Egészség (50) Életmód (1) Kultúra (6) Rejtőzködő magyarország (171) Mondom a magamét (4806) Jobbegyenes (1850) Történelem (14) Mozaik (83) Alámerült atlantiszom (142) Flag gondolja (33) Sport (729) Heti lámpás (243) Titkok és talányok (12) Mozi világ (440) Tv fotel (65) Vetítő (37)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>