Ezek szerint a nyugat-európai középosztály számára Magyarország a „nyugalom szigete” ahol békés prosperitásban tudják tölteni az időskort a belga nyugdíjasok, és a hazainál sokkal kedvezőbb feltételekkel vállalkozhatnak a középkorúak.

A cikk szerint, míg 2011-ben a Belga Nagykövetségen 463 belgát tartottak számon, mint Magyarországon tartósan tartózkodó polgárt, ez a szám 2015-re a duplájára nőtt, és folyamatosan növekszik. A valós számot nehéz megbecsülni, mert a belgiumi állampolgárok nem kötelesek bejelentkezni a Nagykövetségen, csak akkor, ha például szavazni akarnak az otthoni választásokon. Ennél sokkal árulkodóbbak a Belga Nyugdíjpénztár adatai, ahol rohamosan növekszik azok száma, akiknek nyugdíját magyarországi számlára utalják. A Facebook hasonló közösségei is arról tanúskodnak:

Evert Brons ingatlanügynök olyan lelkes, hogy kifejezetten erre építette fel cége profilját. Magyarországon ugyanis a fogyatékosok és nyugdíjasok nem fizetnek adót, a törvény az itt tartózkodó külföldi állampolgárokra is igaz. Ezért egyre több belga nyugdíjas jelentkezik be hazánkba, hogy ezáltal pénzt spórolhasson. A 900 Eurós nyugdíj ugyanis Belgiumban a hó végére komoly gondokat okoz, miközben ugyanez forintra átszámolvaegy belga nyugdíjasnak nyugodt öregséget és középosztálybeli életszínvonalat biztosít. Arról nem is beszélve, hogy hazánkban a klíma is sokkal egészségesebb, miközben a sokat átkozott egészségügyi ellátás is ingyenes és egyáltalán nem olyan rossz színvonalú, mint amilyennek azt mi belülről látjuk. Legalább is a belgák szerint.

Persze a cikk kiemeli, hogy Orbán Viktor egy szörnyeteg, és szegény hazánkban hawaiiozó belgáknak le kell kűzdeniük tirannikus uralmának rémképét, de egy nyilatkozó expatrióta a lapnak elmondja: szánalmas képet fest Magyarországról a nyugati média, és ezért nem is csodálja, ha kinti rokonai ismerősei jóformán azt gondolják, hogy egy közép-ázsiai elmaradott diktatúrába költözött, ami természetesen nem igaz szerinte.

Az 51 éves Marleen hat éve él Tiszaszentimrán, ami Debrecentől 40 kilométerre van. „Sokan azt hiszi egy bokor tövében élünk, és azon lepődnek meg, hogy van nálunk internet és a közelben szupermarket. A civilizáció megérkezett, és van még egy Lidl is (nevet). A kórházak majdnem olyan jók, mint Belgiumban, és ha nincs szabad hely bennük, a magánklinikák is megfizethetőek.” Ugyanígy gondolja Jef, aki Marleenhoz hasonlóan már vállalkozását is Magyarországra hozta.

A magyar ingatlanpiac forradalmi változásokon megy keresztül. Sok magyar otthonon azt látjuk az “Eladó” táblát. Gyakran hatalmas családi házak panganak a piacon évek óta. A 2008-as pénzügyi válság hatalmas kárt okozott, a legtöbb magyar jelzálogspirálba került, elsősorban a svájci frank miatt – írja a cikk. A magyar fizetőeszköz leértékelése 2008 végén sok család elszegényedéséhez vezetett, mert nem tudták tovább fizetni a jelzálogkölcsönöket. De ez nem ez a fő oka ennek a hatalmas aukciós láznak. Hét éve elsősorban a költségek megtérítése volt a probléma, de azóta Orbán Viktor rákényszerítette a bankokat, hogy átvállaljanak egyes pénzügyi veszteségeket. A vidéki területeken azonban főleg az elidősödés és elvándorlás az elsődleges probléma.

Magas a munkanélküliség, sok fiatal próbál szerencsét a nagyvárosokban, elsősorban a fővárosban, Budapesten. És ha nem is találnak semmilyen munkát az otthonuktól távol, nehéz számukra megmaradni a falvakban. Ha nem tudnak eljutni gyalogosan vagy kerékpárral a munkába, a költségeik máris akkorára nőnek, hogy nem éri meg számukra az ingázás és a gépkocsi használata. túlságosan. A létfenntartás valóban nagyon drága Belgiumban, ugyanakkor Magyarországon a bérek a belgiumi negyedét se teszik ki. Mindezen elemek együttesen azt eredményezik, hogy ingatlanárak a magyar vidéken rendkívül alacsonyak. És ezért válik nagyon érdekessé azok számára, akik csendes, szép, zöld környezetben szeretnének élni.

Különösen, hogy Magyarországon nincs éves ingatlanadó, mint Belgiumban. Egy egyösszegű kötelezettség van vásárlás esetén, és ennyi. Tehát a magyar házak a belgáknak a lehető legjobb üzletet jelentik. “Azon kell csodálkozni, ha ezen az áron nem vesznek meg egy házat”, mondta a lapnak Brons. “A házak olcsóbbak, mint nálunk a gépkocsik, mindez egy európai országban? Persze, hogy a belgák szeretnének befektetni, még jó hogy! Különben is, amikor Magyarország csatlakozik az eurózónához, ezeknek az ingatlanoknak még nagyobb lesz az értéke. Addig meg élvezheti tulajdonosa, mint egy gyönyörű luxusnyaralót. “

Néhány belga ennél is tovább megy, és tartósan Magyarországon kíván letelepedni. “Egy kis házat értékesítve Belgiumban, itt egy palotát lehet kapni hatalmas kerttel. És még úgy is megéri, ha az ember maga végzi el a munka többi részét.”

„Eleinte csak némi időt töltöttünk itt nyaralás céljából egy faluban, nem messze innen. Aztán itt maradtunk és most egy kis panziót működtetünk jórészt belga ügyfeleknek nyaranta. A természet és a béke teljesen elcsábított minket. Kerestünk egy házat Belgiumban is, nagy kerttel, de egyszerűen megfizethetetlen. A második nyaralás után úgy döntöttünk, hogy belevágunk, és itt fogunk élni. Nem titkolom, hogy még mindig nehéz néha, hogy alkalmazkodjak “ – vallja be Marleen. “Nem volt könnyű elhagyni a munkámat Belgiumban, bár tudtam, hogy ha nem töltöm az időmet tétlenül, jól megleszek. Csak hat éve vagyok itt, de már úgy érzem sikerült integrálódni.”

A legnehezebb Magyarországon leküzdeni a nyelvi akadályokat. Ez nem egy indoeurópai nyelv és semmi köze az olyan nyelvekhez, mint a francia, holland vagy angol. És ahogy távolodunk a nagyobb városoktól, úgy az emberek is leginkább kizárólag magyarul beszélnek.

Főállásúként Magyarországon élni egy igen nehéz lépés. Különösen azért, mert otthagyva a nyüzsgő és aktív Belgiumot ez a teljes csendesség is lehet nyugtalanító. “Gyakran előfordul, hogy az első hónapban az emberek elrettennek, amikor rájönnek, hogy nyelvükkel itt semmit sem érnek. Arról nem is beszélve, hogy ezek az emberek már itt élnek, mi meg idecsöppenve azt se tudjuk mit kellene egyáltalán mondani.”

Alain (47) és Brenda (48) immár Magyarországon telepedtek le, miután látogatást tettek egyik belga barátjuknál, aki megtette ezt a döntő lépést. Észrevették ők is mennyi sok az eladó ház a faluban.  “Meg se néztem belülről a házat. Hogyan érhetne bármilyen kellemetlen meglepetés 3540 € – ért?”

Úgy döntöttek, hogy vesznek egy házat, hogy újraépítsék, és egy másikat, hogy addig ott lakjanak, míg a munka folyik. Fiuk is követte őket, mert új életet kezdeni távol a stressztől és a tömegtől. “Magyarország olyan, mint Belgium ezelőtt 50 évvel. Az emberek még nem őrültek meg teljesen, nem rohannak annyira. Még ha nem is mindig értjük őket, de az emberek itt mindig segítenek egymásnak.”

Magyarország úgy tűnik, hogy igazi második otthont ad hamarosan számos belgának. És amikor megkérdeztük, hogy szándékában áll-e visszatérni Belgiumba, Marleen válasza egyértelmű volt: “Magyarország lesz az új otthonunk.” Ezzel férje, Jef is egyetért. “Ha majd megöregszem, és túl öreg leszek, mindig lesz a kertemben elég dolog, amiért érdemes lesz itt maradni. És ha minden kötél szakad elég lesz felköltözni Budapestre.”  

(]]>Eredeti cikk: Ariane De Borge]]>)

]]>http://www.tutiblog.com]]>