Ma 2021 augusztus 01. Boglárka napja van. Holnap Lehel napja lesz.
1b5ac526f40ff536c0048caebcc0fabf.jpg

Mesterházy szegényei

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Gazdagok kormányáról beszél az MSZP első embere, meg arról, hogy a kisemberek sok adót fizetnek, és dúl a szegénység, persze ők tudják, mit kéne tenni, szavazzunk rájuk, lesz itt szakértelem, virágkarnevál, hurráoptimizmus.

Amióta világ a világ, a kormányzást mindig a gazdag és hozzáértő emberek végezték. Platón például – nem egyedül az ókori Hellaszban – minden társadalmi rendszer közül a demokráciát tartotta a legalábbvalónak, és ne higgyük, hogy másfajta szempontok alapján, mint amit a mai kritikusok is megfogalmaznak: a tömegben felülkerekedik a csőcselék, amely mértéket nem ismer, tudatlan és mohó, aztán szép lassan a saját képére formálja a társadalmat.

Tény és való, hogy a csőcselék uralma 1919-ben és 1948-ban bekövetkezett. Ha bárkinek kétségei lennének, hogy mi zajlott itt mondjuk az ötvenes években, emlékezzen arra, hogy zenetanárok kapáltak a földeken, és lumpenproletárok szónokoltak az egyetemi katedrákon. Az egész társadalmat felforgatták, szisztematikusan eltüntették a magyar arisztokráciát, a nagy- és kisbirtokosokat, a polgárságot, a szervezett munkásságot – mindent és mindenkit, aki vagyona, tudása, rátermettsége folytán kirítt a csőcselékből.

És most Mesterházy Attila, a gyilkosok utódpártjának elnöke, aki nem mellesleg maga is kőgazdag, beszél nekünk szegényekről és gazdagokról, Remek.

Egyébként is ideje leszámolni már ezzel a kisember mantrával. Hogy a kisember, aki persze a fene tudja, miért nem akar nagyember lenni, ködös jogosítványokkal rendelkezne az úgynevezett képviseleti demokrá­ciák­ban, színtiszta parasztvakítás. Én egyetlenegy kivételt ismerek: az általa leadható egy darab szavazatához való jogát. Tudják ezt persze politikai pártjaink is, nemhiába ácsingóznak a szavazatára, szépen körüludvarolják a „kisembert” , majd nyár elejére, a parlamenti választás után látványosan ejtik, ő pedig szépen leül, és ciklusokon át töri a buksiját, most mi is történhetett. Ez a kisembertípus örök vesztesként éli meg saját közéleti szerepvállalását: nem hűséges egyetlen eszméhez és gondolathoz sem, különféle pártokra szavaz, mert úgymond csalódott az előzőben, és amikor valaki elhúzza előtte a mézesmadzagot kampány idején, szépen, komótosan ballag utána, ahogyan a hamelni patkányfogót követték a kábult gyermekek.

De hölgyeim és uraim, ez így működik… Nevezzük rendszerhibának, hogy a képviseleti demokráciában a hazugságot intézményesítették, s hogy a köznapi illedelmesség fátylán is jól látszik, hogy a menyasszony igencsak bibircsókos. Igen, a demokrácia már csak ilyen, el kell fogadnunk, hogy a magasztos elvek mögött üres szövegeket találunk.

A sokat kárhoztatott francia ancien régime, az egymást váltó Lajosok hitbizománya semmivel nem volt embertelenebb rendszer, mint az európai liberális demokrácia. Azoknak a nyomorultaknak, akik manapság a hatalom szempontjából éppen csak hogy látszanak, a régi Franciaországban is nyomorultak voltak, csak éppen nem hittek és nem hihettek abban, hogy ők társadalomformáló tényezők. A mi prolijainkat a Kádár-korszak igencsak felbátorította: ha méltóztattak átsétálni a zebrán, lassítottak a kockaladák, lophattak bátran, hahotázhattak a kabarétréfákon, körülöttük forgott minden, mert a rendszer maga is lumpenproletár eredetű volt. Fejlődés a történelemben? Ne nevettessük ki magunkat! Helyezzük egymás mellé Metternich herceget és Marosán Györgyöt, és töprengjünk el a marxisták próféciáján, miszerint a mennyiség előbb-utóbb átcsap minőségbe.

 

Sokan úgy vagyunk ezzel a mai demokráciával, mint annak idején Chateaubriand, aki arról elmélkedett, hogy természete szerint republikánus volna, de ha az eszét követi, akkor királypárti, sőt becsületből Bourbon-párti. Igen, az ember hajlamánál fogva méltányos másokkal, akiknek a jó származás vagy a jó tulajdonságok nem adattak meg: de amikor a szegénység helyén züllöttséget tapasztal, azonnal rend és tudás után kiált. Mesterházyék azért jönnek a kisember-szöveggel, azért próbálják felszítani a proli irigységet a gazdagabb sorban élő iránt, mert irtóznak az egyéni karizmán nyugvó tekintélyuralmú politikától. Hiszen abban a közegben, ahol régebben Tisza István, Teleki Pál, Bethlen István mozgott, és ahol ma csak egyetlenegy államférfit látunk, akit – hibáival együtt is – a régiekhez mérhetünk, nos, ott nekik, a csőcselék Napóleonjainak nem terem babér.

Szegények és gazdagok? Így nem választhatjuk szét a politizáló közönséget. Felkészült és felkészületlen tagokra annál inkább. De abból semmi jó nem származik, ha felfordítjuk a társadalmat, és a partvonal széléről bekiabálókat a kormányrúdhoz engedjük. Láttuk már, mihez vezet mindez. Kormányozzanak azok, akiknek ez az élethivatásuk, akik értenek hozzá, akik egész életükben erre készültek. Egy egész politikai osztályt nem lehet leváltani, ha másik a láthatáron sincsen. Viszont a demagóg, szegényező szöveget, ezt az örök baloldali – és persze jobbikos – sirámot ideje volna már kitessékelni a közbeszédből.

Vannak ugyanis, akik valóban segítik a szegényeket. A különféle segélyszervezetek, egyházak egy perc alatt többet tesznek a szegényekért, mint Mesterházy az egész pártpereputtyával száz év alatt – róluk persze nem esik szó, mert nem óhajtanak a reflektorfényben sütkérezni.

Költői kérdéssel zárom: mi volna, ha a magyar társadalom roppant tudatlan és primitív, viszont megfelelően nagy hangú proli tagjai végre magukkal foglalkoznának, nem a politikával? Önképzéssel, tanulással, szakképesítéssel csodát tehet az ember. Az energiát, amelyet elpazarolnak ócska szidalmakra, mosdatlan szájú beszólásokra, magukra kellene fordítaniuk. Csak ugye demokráciában élünk. Őszintén beszélni nem szokás arról, ami régen magától értetődött: suszter, vissza a kaptafához, és nehogy a nyúl cipelje már a puskát.

Isten mentsen meg az olyan társadalomtól, ahol háromelemis bunkók oktatnak ki bennünket magyarság­ismeretből, emberségből, politikai stratégiából.

Szentesi  Zöldi László – magyarhirlap.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Titkok és talányok (12) Gasztronómia (539) Heti lámpás (255) Sport (729) Kultúra (6) Emberi kapcsolatok (36) Mozaik (83) Politika (1578) Életmód (1) Történelem (14) Vetítő (30) Szépségápolás (15) Gazdaság (659) Autómánia (61) Egészség (50) Jobbegyenes (2083) Mozi világ (440) Nagyvilág (1456) Flag gondolja (33) Alámerült atlantiszom (142) Rejtőzködő magyarország (168) Tv fotel (65) Irodalmi kávéház (505) Mondom a magamét (5465) Belföld (6) Tereb (138)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>