Ma 2024 február 29. Anonymus napja van. Holnap Albin napja lesz.
72965467e12de780f315d6ba9e3bf01a.jpg

Mesterházy, a brit levelező

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Ismert tény, hogy a magyar önkép sérülésére különösen érzékenyek vagyunk, elég csak belepillantani a száz évvel ezelőtti sajtóba. Éppen olyan önérzetesen kérték ki elődeink a nemzetiségeit elnyomó, barbár Magyarországról szóló híreket, mint mi, hogy hétköznapi fasizmus és gárdafelvonulás volna minden egyes napunk.

Pedig az alkalmi ostobaság nem oszt, nem szoroz a nyugati sajtóban. Húsz éve még nagy tétje volt a különféle riportoknak, beszámolóknak, hiszen alig akadt más forrás a hírműsorokon és a politikai lapokon kívül. Ma azonban érdemben nem befolyásolja a hazánkról alkotott képet, ha egy újságírónak álcázott sajtóküldönc vaskos előítéletekkel értekezik rólunk, és ír egy, ismétlem egy darab cikket arról, hogy micsoda náci itt mindenki Kerkáskápolnától Szamosangyalosig.

Másképp áll azonban a helyzet, ha az idetelepített tudósítók és a külföldre szakadt hajdani kommunisták, társutasok (Paul Lendvai, Charles Gati stb.) tendenciózusan hazudnak Magyarországról. Ha nem alkalomszerűen, hanem hosszan és kitartóan mantrázzák rögeszméiket, akkor téves információk alapján ítélhetnek meg bennünket, és nem is annyira a döntéshozók – akiket nem a szimpátiáik, hanem az érdekeik igazítanak el, azért nem érdekli őket az igazság– hanem az úgynevezett egyszerű ember, aki máskülönben jól érzi magát, ha felkeresi Budapestet és a Balatont. Jelenleg ez a hazánkról szóló tájékoztatás tétje: hogy kedves, vendégszerető helynek ábrázolják-e Magyarországot, vagy egy csapásra a kilencmillió fasiszta országává változunk.

Friss hír: Mesterházy Attila cikket írt a Financial Timesba – szinte hallani a szocialista szimpatizánsok elismerő hörgését, hogy ez aztán igen, világlapban is megjelenik a mi véleményünk, elolvasni nem tudom ugyan, sem az asszony, sem én, de jó hír ez a sör mellé, böff… Mi is utánanéztünk, és tessék: Mesterházy egészen pontosan a brit lap „felzárkózó gazdaságokra szakosodott blogrovatában” jelentette meg elemzését, ami egyrészt zugfelület magához a laphoz képest, másrészt – sajnos – alighanem még így is többen olvassák, mint kéne. Maga az írás nem sok szót érdemel, nyilvánvalóan nem is Mesterházy írta, hanem valamelyik közgazdász munkatársa, akad benne minden, csak az nem, hogy Magyarország lassan feltápászkodik annyi elvesztegetett esztendő után. Elgondolkodik az ember: hogyan kerülhet egy miniszterelnök-jelölt jegyezte írás magyarországi kampányidőszakban a brit világlapba? Hol a híres elfogulatlanság? És vajon ha a Fideszből valaki megírja a másik oldal álláspontját, a Financial Times azt is közli?

Néhány évvel ezelőtt a szocialista EP-képviselő Hegyi Gyula többször írt a Guardian brit lapba kisebb cikkeket. Olykor igazolni próbálta Gyurcsány politikáját (odavetett félmondatokkal, hevenyészett példákkal persze, de mégiscsak világlapban publikálva politikailag motivált töredékeit). 2008-ban például azt állította, hogy a magyar szocialisták lényegében képesek háromfelé nyalni (‘The aim of the Hungarian socialists is to balance their loyalty to the US on security, their correct relationship with Russia, and their commitment to a would-be common European foreign policy’), amiből mára egy nyalásirány kiesett, de ki emlékszik már a hajdani mondatra, nem is kell. Ha egyszer Ron Werber megmondta, hogy a kampányban ruszki- és atomerőmű-ellenességgel támadunk, Gyula szépen befogja pörös száját, és kész.

Szóval: mi lenne, ha végre nem esnénk hanyatt a magyarországi álbaloldal kis sajtóárulásaitól? Mindig lesznek cinkosaik, barátaik, rokonaik a nyugati világban, akik igazolják itthoni ténykedésüket. Tanácsosabb volna önmagunkkal foglalkozni, és megkeresni a barátainkat, akik értik és méltányolják a magyar polgári oldal törekvéseit. Pusztán azért, hogy még egy-két célzással, sunyi utalással, visszhangtalan blogbejegyzéssel se alakítsanak ki hamis képet a hazánkról.

Szóval, aki tud, írjon bátran leveleket a külföldi szerkesztőségeknek, tudósítóknak, amennyiben hazugságra bukkan. És ami a legfontosabb: érveljen, ne pedig gyalázkodjon, egyszerűen ismertesse a tényeket – ha Lendvai és Gati munkásságára gondolunk, az igazság bőven elegendő, felesleges prófétai dühtől elfúló, izgága kioktatásba kezdeni, ahogyan a nevezettek szokták. Ne feledjük Seneca intését, miszerint könnyebb a méltóságot növelni, mint megszerezni…

Szentesi Zöldi László – magyarhirlap.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mozaik (83) Történelem (17) Tereb (146) Irodalmi kávéház (535) Emberi kapcsolatok (36) Sport (729) Mozi világ (440) Vetítő (30) Mondom a magamét (7429) Titkok és talányok (12) Belföld (10) Tv fotel (65) Flag gondolja (36) Nézőpont (1) Jobbegyenes (2764) Politika (1582) Kultúra (6) Heti lámpás (306) Alámerült atlantiszom (142) Gasztronómia (539) Rejtőzködő magyarország (168) Egészség (50) Szépségápolás (15) Életmód (1) Autómánia (61) Nagyvilág (1309) Gazdaság (699)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>