Október tizenkettedike után tizenharmadika jön; akkor kezdődik az új ellenzék felépítése Magyarországon – az előző éjszakai megsemmisítő vereség után. Ehhez a magam részéről sikerekben gazdag pillanatokat kívánok, az ugyanis nem jó, ha a haza akkor sem lehet ellenzékben, ha egyébként úgy akarná. És a Fidesznek sem árt némi fenyegetettség; ha nincs veszélyérzet, a kormánypárt még megérteni sem akarja majd, hogy miért megy le nehezen sokak torkán például Szijjártó Péter villaügye.

Ám ha körbetekintek az ellenzéki kínálaton, csak Gyurcsányt látom, a többi szereplő legfeljebb múló rosszullét. Ha pedig ő az alternatíva, ez az ország fideszes marad, az tuti. Így hát szeretnék segítséget nyújtani mindazoknak, akik azt óhajtják, hogy egyszer még legyen ellenzék – de ne legyen Gyurcsány. Egyetlen tanácsom volna a jövő ellenzéképítőinek: soha, soha, soha ne higgyék el egyetlen szavát se Gyurcsánynak! Nem szoktam ilyen egyértelmű lenni, de most nincs okom cifrázni.

Gyurcsány ugyanis mostanában a béke, a szeretet és az egyetértés embereként igyekszik közeledni minden baloldali pártocskához, hogy majdan – Demokrata Párt munkanéven – létrehozza a nagy-nagy Orbán-ellenes uniót. A mosolygós gyilkos DK-vezető ]]>szentül ígéri]]>, hogy nem fogja támadni a baloldali pártokat, ehelyett jó szándékkal egyengeti majd a közös jövőjük útját.

Ezek voltak a szavak, most nézzük a tetteket. Gyurcsány Ferenc már 2010 nyarán előkészítette az MSZP szétszakításához szükséges papírokat, ám másfél évig még tudatosan erodálta belülről a szocialistákat – ]]>ezt már bizonyította]]> a Heti Válaszban az a Takács István, aki Gyurcsány strómanjaként megalakította a Demokratikus Koalíció elődszervezetét. Amit Demokrata Pártnak (DP) hívtak – vagyis rögzíthetjük, hogy Gyurcsány régi vágya, hogy létrehozhassa Magyarországon a minden Orbán-gyűlölőt egységbe tömörítő ernyőszervezetet.

Ahogy kutattam a papírjaim között, megtaláltam ennek a bizonyos 2011-ben alapított, Gyurcsány által ihletett DP-nek a legeslegelső határozatát. Eszerint amennyiben az MSZP kongresszusa „úgy dönt, hogy fel kívánja venni a Demokrata Párt nevet”, a DP „egyesül a Magyar Szocialista Párttal, egyben hozzájárul ahhoz, hogy az egyesüléssel létrejövő társadalmi szervezet a továbbiakban a Demokrata Párt nevet viselje”. E határozat szövegét a strómanként eljáró Takács e-mailben kapta Gyurcsány jogászától.

Miért érdekes mindez három és fél évvel később? Csak azért, mert a Demokratikus Koalícióvá váló Demokrata Párt eme határozatát soha, senki nem vonta vissza. Ergó érvényben van. Ergó pontosan jelzi, hogy Gyurcsánynak mindig is az MSZP elfoglalása volt a stratégiai célja. Nem együttműködgetni akar, hanem a leendő Demokrata Párt égisze alatt meg akarja enni a szocialistákat reggelire. Ez persze nem bűn; akit meg lehet enni, azt egyék is meg! Csak ha Gyurcsány Ferenc kezd reggelizni – abból az lesz, hogy Orbán Viktor hátradől, és kér egy kávét.

Ennyit tudtam segíteni az ellenzéképítőknek. Jó étvágyat kívánok!

]]>www.valasz.hu]]> - Bódis András