Persze a magyar választási rendszer elég bonyolult. Vagyis országos listát az a párt állíthat, amely képes volt legalább hét területi listát állítani. Területi listát jelentenek a megyék és Budapest. Területi listát pedig ott állíthatnak a pártok, amely területen az egyéni választókerületek negyedében, de legalább kettőben tudtak jelölteket állítani. Értjük ugye?

Így a területi listákra szavazhatunk, s ha ott összegyűlnek töredék szavazatok, akkor az országos listáról kerül be a parlamentbe a képviselő.
 

 

A Fidesz, az MSZP és a Jobbik biztos kézzel állított minden választókerületben képviselő jelölteket, így gond nélkül felálltak a területi listák és az országos lista is. Ám az MDF, az LMP és a CM is sikeresen állított országos listát. Egy párt képviselői kétféle úton juthatnak parlamenti mandátumhoz: ha egyéni választókörzetben nyernek, vagy ha listáról kapnak mandátumot. Egyéni körzetben, nagy eséllyel a Fidesz jelöltjei nyernek (legalább is a legnagyobb ellenzéki párt ebben reménykedik.) Esetleg lesz még egy kör a Fidesz és a második erő között. Hogy ki lesz a második erő?

2009-ben az EP- kampány alatt az Szdsz (jaj, hol lehetnek mostanában? ) azzal sokkolta a választókat, hogy ki a harmadik erő az országban? Ők, a szélsőségesen liberális párt, vagy a nemzeti oldal képviselője, a Jobbik. Tavaly a választók erre frappáns választ adtak, hiszen a Jobbik három képviselőt is küldhetett Strassbourgba, míg az új alakulat, a Lehet Más a Politika is több szavazatot kapott a szélsőséges, gyűlölködő SZDSZ-nél.

Az MSZP a „biztos” második helyét veszítheti el a demokrácia nagyobb dicsőségére. Csoda is lenne, ha nyolc év rombolás után olyan lelkesen szavaznánk még rájuk...

De az MDF, az LMP és a CM (Civil Mozgalom) helyzete nehezebb. Arra egyáltalán nincs esély, hogy egyéni választókerületben mandátumhoz jussanak a „nagyok” harcában. Így a területi listákon kell megszerezniük az (országosan) 5%-nyi szavazatot, hogy sikerüljön a Parlamentbe jutni. 5% 10-14 képviselői helyet jelenthet.
 

 

Vajon hárompárti, vagy négy-, öt-, hatpárti lesz a Parlament? Áprilisban kiderül...

Gyakorlatilag minél sokszínűbb lenne a Parlament, annál kétségesebb, milyen „színű” koalíció is irányítaná az országot. A Fidesz bízott a kétharmados többségben, de ha háromnál több párt jut be a Parlamentbe, akkor szinte biztos, hogy ez nem jön össze. Természetesen, ha 50%-nál több mandátummal rendelkeznek, akkor még így is „kényelmes” többségből kormányozhatnak csak éppen bizonyos dolgokat nem tudnak megtenni. Mondjuk, nem tudnak egyedül alkotmányt módosítani. Vajon akar a Fidesz alkotmányt módosítani, vagy jó a háború után ránkerőltetett, azóta toldozott-foldozott sztálinista alkotmány is?

S ha a demokrácia diadalaként a sokszínű parlamentben senki sem szerzi meg az 50%-os többséget? Nos, akkor jön a koalíciós egyezkedés. De ez már egy másik történet...

 

Nawesh