Ma 2020 július 07. Apollónia napja van. Holnap Ellák napja lesz.
434b9213041236d8bb88663273f6dc6d.jpg

A kommunizmus mérgező öröksége

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A vörösiszap által okozott ökológiai pusztítás csak az egyik példája annak, hogy a vasfüggöny lebontása után húsz évvel milyen mértékben fenyegetik potenciális katasztrófák Kelet-és Közép-Európa lakóit.

A uniós csatlakozás miatt Magyarországra, Romániára, Csehországra, Bulgáriára és Szlovákiára erőszakolt szigorú szabályozásért és a nyugati finanszírozásért cserébe az említett országok megszabadultak környezeti problémáiktól, de a Kolontáron és Devecseren bekövetkezett katasztrófa rámutatott, hogy számos olyan létesítmény van még, amely túlélte a „tisztogatást”. A baleset felveti a befektetők felelősségét, hogy vajon eleget költöttek-e az államtól húsz éve megvásárolt, szocializmus kori gyárak biztonságára.

„A legborzasztóbb dolog, hogy nem tudtunk ennek létezéséről, s további ilyen létesítmények lehetnek még” – utalt a vörösiszap-katasztrófára Andreas Beckmann, a World Wildlife Fund Danube-Carpathian program igazgatója. „Hány ilyen, ketyegő bombára emlékeztető hely lehet még a térségben?” – tette fel a kérdést Beckmann. Környezetvédők további potenciális katasztrófára figyelmeztetnek a Budapesttől 100 km-re északnyugatra található Almásfüzitő hét tározója kapcsán is, amelyben 1945 óta 12 millió tonna iszap felhalmozódott fel, tízszer több mint ami a héten kiszabadult a tározóból.

„Ha a gátak átszakadnak, akkor Magyarország ivóvíz-ellátása kerülhet veszélybe” – nyilatkozott Martin Geiger, a WWH egyik tisztviselője. A szakértők szerint veszélyforrást jelent az északkelet-magyarországi Borsodchem gyára is, a mérgező PVC ugyanis akár a 34 évvel ezelőtti sevesoi (Olaszország) katasztrófához hasonló pusztítást okozhat, amikor több száz állat elpusztult, a vidék pedig szinte teljesen elnéptelenedett.

Szlovákia keleti felét még mindig a kommunizmus idejéből származó PCB szennyezi, Bulgáriában viszont már megkongatták a vészharangokat, s a magyarországi katasztrófa hírére azonnal elrendelték az ipari hulladékokat tároló építmények megerősítését. Bulgária egyik ólomgyárában és rézkohászatában 1966-ban (Zgorigrad) szakadtak át a gátak, amelynek következtében 488 ember halt meg, a vidék pedig lakhatatlanná vált. Az aktivisták szerint a szivárgások egyáltalán nem számítanak szokatlan jelenségnek, tavaly például a Topolnitsa közép-bulgáriai szakaszán vált szennyezetté.

Az ellenőrzések csak a működő tározókra terjednek ki – figyelmeztetnek környezetvédelmi aktivisták. Az egyik sokat citált példa az északnyugat-bulgáriai Chiprovtsi városa mellett található gát, ez ugyanis közvetlenül az Ogostába, a Duna egyik mellékfolyójába ömlik. Úgy néz ki, hogy a Duna most még megúszhatja a katasztrófát, de a romániai Tulceánál levő tározóban esetlegesen bekövetkező hasonló jellegű baleset óriási károkat okozna a világörökség védettségét élvező Duna-deltánál, ahol több mint háromszáz madár- és negyvenöt édesvízi halfaj él.

A magyarországi vörösiszap-katasztrófa miatt Románia környezetvédelmi minisztere, Borbély László (RMDSZ) elrendelte a mintegy ezer szennyezett hely megtisztítását. „Nagyon óvatosnak kell lennünk, azok után, ami Nagybányánál és Magyarországon történt” – utalt a tíz évvel ezelőtti ciánszennyezésre a miniszter, majd hozzátette, hogy a százmillió euróra rúgó költségeket Bukarest európai uniós forrásokból szeretné előteremteni.

A hét európai ország területét is érintő Duna hosszú történelme bővelkedett a mostani katasztrófához hasonló ipari balesetekben. Az egyik legnagyobb ilyen jellegű katasztrófa Szerbia tizenegy évvel ezelőtti bombázása során következett be, amikor a NATO-gépek a Belgrád melletti Pancevo városának műtrágya és PVC-gyárait lőtték, s ezzel higanyt, dioxint és más mérgező anyagokat juttattak a folyóba. A külföldi pénzügyi mentőöv segítségével sikerült a szivárgást feltartóztatni, azonban a sporadikus emisszió miatt a levegő szennyezettsége továbbra is az egészségügyi határérték felett mozog. A Száva melletti Obrenovac hatalmas tározójában több millió tonna hamu jelenti a legnagyobb veszélyt, de a veszélyeztetettségi listán megtalálható Horvátország kilenc létesítménye is.

mult-kor.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Flag gondolja (33) Nagyvilág (1450) Politika (1571) Sport (729) Gazdaság (652) Belföld (5) Irodalmi kávéház (489) Titkok és talányok (12) Történelem (14) Egészség (50) Mondom a magamét (4637) Mozi világ (440) Rejtőzködő magyarország (171) Tereb (140) Szépségápolás (15) Életmód (1) Tv fotel (65) Heti lámpás (241) Autómánia (61) Jobbegyenes (1793) Vetítő (37) Gasztronómia (539) Emberi kapcsolatok (36) Mozaik (83) Kultúra (6) Alámerült atlantiszom (142)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>