{...}(köszönet Bereményi Gézának), hogy ha egy kormányzat vért izzadva (nem mellesleg a mienkét) a jövőbe fektet, akkor köszönetképpen rögtön defenesztrálódjék (kihajíttassék az ablakon).

Azután a nép bölcs ítélete által visszaköltözhet a kormányépületekbe a szakértő, válságmenedzser, rezsimváltó stb. koalíció. Most is valami hasonló fenyeget. Beérik az egymillió Dopeman vetése, máris érezni az utcán, hogy egyre többen köpködnek a Fideszre. Legfeljebb még nem döntötték el, hogy a „Van Másik Bohócalakulat” mely tagjára adják majd a voksot. Hiszen Gyurcsány mégiscsak ciki, Bajnai meg mostanában annyira libi, Mesterházy pedig jobb volt Zorrónak. De itt is körvonalazódik a feladatmegosztás: a millások Gordonékkal viszik a megboldogult SZDSZ híveit (a szovjetdiák zsebőrmester, Kónya Péter némi zavart okoz, de őt át lehet még dobni az MSZP-be), így a szocik a törzsgárda mellett bátran rányomulhatnak a Jobbik szavazóira és a kiábrándultakra. A leghülyébbek meg megmaradnak Gyurcsánynak. Higgyék el, nagy a baj, még ha a Látópötty Intézet győzelmi jelentései megtévesztőek is olykor.

Mindeközben a kormánykommunikáció nem tud kitörni a „No IMF!” csasztuskák egyszerűségéből. Így ha nem akarjuk a kis nemzeti tőkécskénkkel ismét az Apró család luxemburgi számláit hizlalni, nem árt, ha magunk vesszük kézbe a felvilágosítás ügyét. Vállaljuk tehát mintegy szent feladatként a bóbiskoló utastársaink, kétkedő kollégáink, zsörtölődő közérti sortársaink (sic!) és hőzöngő ivócimboráink képbe helyezését!

Miről is van szó? Ha az ember hitelt vesz fel Wagon R „megre” vagy plazmatévére, ne adj’ Isten a kocsmatartozása rendezésére, azt ugye előbb-utóbb kamatostól vissza kell fizetni. Igaz ez egy államra is. Az abortusztablettától a trafikrendeletig vitatkozhatnak a pártok éjszakákon át, de a kormányzat alkalmasságát eldöntő legfontosabb kérdés, hogy képes-e ésszerűen gazdálkodni a rá bízott vagyonnal és adóforintokkal. És ez az a pont, ahol a szoclibek minden alkalommal megbuktak, míg a jobboldal eredményes volt. A Horn–Bokros-kormányzás lerohasztotta a gazdaságot, és kis mérséklődés után alaposan megnövelte az államadósságot, Orbán Viktor első kormánya az általuk felvett IMF-hitelt visszafizette, az adósságot csökkentette. Medgyessy Péter hangulatjavító célzattal szétosztotta, amit az államkasszában talált, majd jött Gyurcsány Fletó, aki „olyan böszmeséget csinált”, mint senki, és az országot csak „az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai” mentették meg az államcsődtől. Végül belovagolt a képbe Bajnai Gordon, aki ugyan megakadályozta a gazdasági katasztrófát, de ezt az IMF-hitelkeretünk megmaradt részéből tette, amit (mily meglepő) szinte teljes egészében 2010 és 2014 között kell visszafizetnünk. Nem lehet elégszer leírni, hogy a nyolcéves MSZP–SZDSZ-kormányzás megduplázta az államadósságot, számszerűsítve tízezermilliárd forinttal növelte meg azt. A Fidesz–KDNP emiatt majdnem két éven át volt kénytelen az államcsőd árnyékában kormányozni, amit a világ hié­nái alaposan ki is használtak, s most jutottunk el oda, hogy immár jelentős tétellel sikerült csökkenteni a tartozásunkat, és ha kell, az IMF–EU-zsarolóduett nélkül is biztosítani lehet az ország fizetőképességét.

Unalmas dolgok ezek, csakhogy minden percünket meghatározzák. Azok a húszezresek, amelyek mostanság égetően hiányoznak a családi kasszákból, mind-mind az adósság elleni gigászi háborúra mennek el. Akarva-akaratlanul, de mindannyian elszenvedői és részesei vagyunk a harcnak. De nemcsak a harcnak, hanem a győzelmeknek is. Nem mi mondjuk, hanem a kormány barátjának nem nevezhető IMF szakértői stábja jelentette ki a múlt héten, hogy a várnál is jobban csökken Magyarország adóssága, és a Bajnai Gordon-féle 2010-es 81 százalékos csúcspontról indulva az év végére elérjük az unió 74 százalékos GDP-arányos átlagát. Itt ezermilliárdok visszafizetéséről van szó! Ráadásul londoni elemzők szerint az állam takarékos gazdálkodásának legfőbb mutatója, azaz a hiány jövőre a vártnál is jobban alakul, 3,7 százaléknál is kisebb lesz. Ne felejtsük el, ez a mutató Gyurcsány idején a finanszírozhatatlan tíz százalék közelébe szaladt! És akkor itt van Orbán Viktor szombaton bejelentett intézkedése, amely szerint az állam 612 milliárd forintnyi adósságot vállal át az önkormányzatoktól, ami például az ötezer lakosúnál kisebb településeknél a teljes adósság lenullázását jelenti.

Együtt szívunk, együtt nevetünk - ez volt a millás Juhász Péterék jelmondata, amikor még a szabad füvezésért harcoltak. De most is ez a lényeg! Azért élünk rosszul, hogy vérrel-verejtékkel visszafizessük azt a pénzt, amelyet a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-féle nómenklatúra alávaló módon eldorbézolt. Megengedhetjük-e, hogy ezek a szemforgató „válságmenedzserek” másfél év múlva visszatérjenek, és újra eltapsolják a családi ezüstöt? Mert ha nem, akkor rázzuk fel a rezsimváltók szirénénekétől máris megszédült honfitársainkat!

Huth Gergely - mno.hu