Ma 2022 január 21. Ágnes napja van. Holnap Vince, Artúr napja lesz.
a71873eb86c101a0f86dffe0a36cdbe2.png

A Freedom House jelentése hazudik Magyarországról

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A Freedom House nevű amerikai székhelyű emberjogi szervezet nemrég közzétette Kelet-Közép-Európa, a Balkán és az egykori Szovjetunió államainak demokratikus fejlődésére vonatkozó, évente kiadott, Nations in Transit 2015 című jelentését.

E jelentésben minden évben a megelőző év, jelen esetben 2014 demokratikus intézményeinek változását elemzik.

Magyarországot idén a „konszolidált demokráciák” köréből a „félig konszolidált demokráciák” körébe sorolták. A tavalyi 2,98 helyett 3,18 pontot kaptunk, amely, tekintettel arra, hogy itt az egyes a legjobb, a hetes a legrosszabb osztályzat, leminősítésnek számít. Ezzel szemben az őszi rendőri visszaélésekről hírhedt 2006-os év tekintetében a 2007-ben közzétett jelentésben Magyarország 2,14 demokráciapontot kapott.

A legtöbb kritikát Magyarország a választási rendszer 2014-es megváltoztatása miatt kapta. A Freedom House-jelentés készítői szerint az új választási törvénnyel csorbulhat az ellenzéki pártok esélyegyenlősége. Ezzel szemben a 2015-ben tartott mindhárom időközi választást (Újpest-Angyalföld, Veszprém, Tapolca) az ellenzéki jelöltek nyerték, s ezzel a kormánykoalíció elvesztette kétharmados többségét. A Freedom House aggályai feleslegesnek bizonyultak, a sokat kritizált „félig demokratikus” választási szisztéma mellett is sorozatban nyertek időközi választásokat az ellenzéki jelöltek. A választási jogszabályok azt is lehetővé teszik, hogy az ellenzék nyerje meg az általános választást.

A Freedom House kifogásolta, hogy az egyéni választókerületi határok megváltoztatása a kormánypártoknak kedvező módon történt. Az egyéni választókerületi határok megváltoztatása azért vált szükségessé, mivel az egyes választókerületek szavazópolgárainak száma aránytalanná vált, egyebek mellett azért, mert korábbi budapesti lakosok százezrei költöztek az agglomerációba. Magyarországon a választási törvény módosítása után megközelítően azonos népességszámú választókerületek jöttek létre, ellentétben például Nagy-Britanniával, ahol a választókerületek népességszáma jelentősen eltérő. A tisztán egyéni körzetes választási rendszer miatt a szigetországban a „győztes mindent visz” elve érvényesül. A voksok szigetországbeli aránytalanságára jellemző, hogy amíg az euroszkeptikus Nigel Farage vezette UKIP 3,88 millió szavazat mellett 1 parlamenti helyet szerzett, addig a Skót Nemzeti Párt 1,45 millió szavazattal 56 mandátumot, de az északír nacionalista Sinn Féin 176 ezer szavazata is 4 képviselői helyet jelentett a brit parlament alsóházában. Lepontozta-e vajon a Freedom House Nagy-Britanniát az aránytalan választási rendszere miatt?

A Freedom House aggályosnak tartja azt is, hogy az új választási eljárási törvény, elsősorban költségspórolási okokból, lerövidítette a kampányidőszakot. Nem említik meg ugyanakkor azt, hogy a 2014. évi választójogi törvény megszüntette az ajánlószelvények házhoz menő pártaktivisták általi gyűjtése, közkeletű nevén a kopogtatócédula jogintézményét. A fenti intézmény véleményem szerint emberi jogi szempontból erősen kifogásolható volt. A magánlakáshoz fűződő személyiségi jog sérült ugyanis azzal, hogy a választójog gyakorlásának előzetes jogi aktusa céljából a választópolgár idegeneket volt kénytelen lakásába engedni. A jelöltállításhoz szükséges ajánlások számának csökkentése pedig mérsékelte is a kis pártok hátrányát a jelöltindítás terén, ezáltal a demokrácia kiteljesedése irányában hatott.

A Freedom House leértékelte Magyarországot a sajtószabadság tekintetében is, megemlítve az internetadó ötletét. A kormány az adómódosítási tervet az intézkedéstervezettel szembeni szavazói ellenállásnak, sorozatos tüntetéseknek köszönhetően levette napirendjéről, amint ez a hozzánk hasonló „félig konszolidált demokráciákban” szokásos. Magyarországon az ellenzéki média esélyegyenlősége olyannyira csorbul, hogy a meghatározó internetes portálok – Origo, Index, 444 – publicisztika- és véleményrovataiban szinte kizárólag ellenzéki, többnyire baloldali és liberális hangvételű cikkeket olvashatunk. Az RTL Klub híradója, amely korábban a napi politikával alig foglalkozó bulvárhírekre specializálódott híradó volt, azt követően, hogy az Országgyűlés elfogadta a médiareklám-adótörvényt, erősen kormánykritikus hangot ütött meg. A demokráciát féltők előzetes félelme ellenére él és virul a baloldali médiabirodalom, az ATV, a Klubrádió, a Népszava, a Népszabadság és a 168 Óra, de a HVG és a Magyar Narancs is.

A Freedom House jelentésében nem foglalkozik külön a gyülekezési és szólásszabadság kérdésével. Talán azért sem, mert 2010 óta a bejelentett ellenzéki tüntetéseket a rendőrség tudomásul vette, s azokat megtarthatták. Ezzel szemben 2006 őszén az elmúlt 30 év legsúlyosabb rendőri jogsértéseire került sor. A Freedom House jelentése a 2006-os szeptemberi események kapcsán kiemelte, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc beszéde, melyben a miniszterelnök elismerte, választási győzelme érdekében hazudott az ország gazdasági helyzetéről, ezért tüntetésekre került sor, ahol követelték Gyurcsány lemondását. A jelentés megemlíti a Magyar Televízió székháza 2006. szeptember 18-i „ostromát”, illetve azt is, hogy „a következő két éjszaka során is voltak zavargások”, de a rendőrség ezúttal „a randalírozók fölé keveredett”. A rosszkor rossz helyen tartózkodók tömeges előállításáról, a Magyar Rádió udvarán történt jogsértésekről szó sem esik a jelentésben.

Ami 2006. október 23-át illeti, a Freedom House jelentése megemlíti, hogy a zavargások kora délutántól másnap reggelig tartottak. „Az összetűzések intenzívek voltak a rendőrök és a zavargók között, mindkét oldalon többen megsebesültek.” A fentiek kapcsán a jelentés elismerte, hogy a rendőrök az oszlatás során jogellenesen nem viselték azonosító jelvényüket, továbbá járókelőkkel, és más olyan személyekkel szemben, akik erre nem adtak okot, erőszakosan léptek fel. Megemlítették Révész Máriusz megverésének esetét is. A jelentés elhallgatta viszont, hogy a legnagyobb akkori ellenzéki párt ünnepi megemlékezése az Astoriánál zajlott, és hogy a rendőrség a radikális tüntetőket az ellenzéki ünnepi rendezvény irányába szorította ki. Az a tény is elkerülte a jelentés készítőinek figyelmét, hogy a 2006. október 23-án megsérült rendőrök zömének sérülését az általuk kilőtt könnygáz okozta, továbbá azt, hogy a gumilövedéket szabálytalanul, szemmagasságba kilövő rendőrök tevékenységükkel több sértett szemét maradandó fogyatékosságot előidéző módon találták el. A jogsértések ellen tiltakozó jogvédő szervezetek szerepét a Freedom House is kiemelte, külön kitérve a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerepére. Kimaradt viszont a jelentésből a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, melynek együttműködő ügyvédei 2006 őszén és az azt követő években oroszlánrészt vállaltak a rendőri jogsértések áldozatainak védelmében.

A Freedom House a bírói függetlenséget is félti, arra hivatkozva, hogy a legfőbb bírói tisztségekre, illetve az Alkotmánybíróság új tagjainak a „kormányzat iránt lojális” személyeket neveztek ki. A független bíróságot a kormányzatnak a valóságban annyira sikerült alárendelnie magának, hogy az esetek többségében az előző kormányzati ciklushoz köthető politikusok elleni büntetőeljárások során a bíróság a vádlottakat vagy felmentette, vagy enyhe szankciót alkalmazott velük szemben. A másodfokú bíróság az 1956-os forradalom leverésében belügyminiszterként vezető szerepet vállaló, s tettére a mai napig büszke Biszku Béla elleni büntetőeljárásban is olyan ítéletet hozott, amelyről nem mondható, hogy Magyarország kormányának – és a lakosság döntő többségének – véleményével egyezne.

Mi a helyzet 2006-tal? Erről az évről a Freedom House jelentésében a bíróságok tevékenységéről csak annyiban esett szó, hogy a bírák a zavargások miatt megnövekedett ügyszámmal dolgoztak. A jelentés készítőinek elkerülhette figyelmét, hogy az elsőfokú bíróságok soha nem látott arányban alkalmazták az előzetes letartóztatás kényszerintézkedését – többségében ártatlan személyekkel szemben! – olyan módon, hogy végzéseik indoklásában mellőzték az egyes terheltek egyedi körülményeinek vizsgálatát.

Mindezek ellenére a Freedom House elemzői úgy látták, hogy 2006-ban a magyar demokrácia 2,14 demokráciapontot kapott, míg 2014-ben 3,17 pontot. No comment!

Magyar Attila István

A szerző alkotmányjogász

]]>www.napigazdasag.hu]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>]]>
]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Emberi kapcsolatok (36) Belföld (6) Alámerült atlantiszom (142) Mozi világ (440) Történelem (14) Politika (1579) Szépségápolás (15) Egészség (50) Mozaik (83) Gasztronómia (539) Vetítő (30) Flag gondolja (33) Rejtőzködő magyarország (168) Jobbegyenes (2202) Titkok és talányok (12) Kultúra (6) Heti lámpás (256) Nagyvilág (1464) Sport (729) Autómánia (61) Tv fotel (65) Életmód (1) Mondom a magamét (5831) Irodalmi kávéház (509) Gazdaság (663) Tereb (139)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>