- 0
Miért hallatszik a nyári fesztiválokon a „Mocskos Fidesz!”? – szegezték a kérdést Orbán Viktornak az esztergomi MCC Feszten.
A miniszterelnök Kereki Gergővel, a Mandiner online főszerkesztőjével beszélgetett, nagyjából ötezren követték az eseményt, teljesen megtelt a színpad előtti tér. Orbán Viktor a jövő évi választásról és a világ helyzetéről is beszélt, de azt is elárulta, hogy hol fog idén nyaralni, és milyen könyvet olvas majd ez idő alatt.
Még a fiatalkori hadi dicsőség, és hadicselek okán kaptam ezt a megtisztelő címet, amikor a Mária Váléria hidat visszaépítettük, még az első kormányom idején – mondta el Orbán Viktor az MCC Feszten arról, hogy ő maga Esztergom díszpolgára is. A miniszterelnök arról beszélt, hogy már illett volna korábban is részt vennie a fesztiválon. Kereki Gergő, a Mandiner online főszerkesztője először rákérdezett, hogy miért zúg sok fesztiválon a „Mocskos Fidesz!” kiáltozás idén nyáron.
Orbán Viktor először azt mondta, hogy Trump elnököt is támadták a celebek és zenészek az amerikai választási kampányban, ennek lehet ez egy magyarországi változata. A fiatalok életének természetes része a lázadás, mindig is lázadtak. Lázadó fiatalból hazánkban kétfajta van Orbán Viktor szerint: a liberális fiatalok a kormány és minden hatalom ellen lázadnak, a nemzeti gondolkodású fiatalok a globális hálózatok, Sorosék és a bennünket elnyomni akaró nemzetközi erők ellen lázadnak. Szerinte a szülőknek az a dolguk, hogy ezt megértsék, akármi ellen lázad épp a gyerekük.
– Ezek a fiatalok a mi gyerekeink, mi neveltük őket, ezt nem szabad elfelejteni – mondta a miniszterelnök, aki szülői bölcsességet és higgadtságot javasol mindenkinek ebben a kérdésben.
Hallgat-e Azahriah-számokat Orbán Viktor?
A kérdező arról is faggatta a miniszterelnököt, hogy van-e olyan kiállás valamely zenésztől, amelyik mélyre ment nála. Orbán Viktor rámutatott:
az ember nem azért hallgat zenészeket, mert politikailag egyetért velük.
– Amikor esténként hazamentem és rossz kedvem volt, akkor elővettem Azahriah egyik számát, és jókedvem lett tőle, annak ellenére, hogy nincs értelme a szövegnek. De amióta véglénynek nevezte a Fidesz szavazóit az előadó, azóta elment tőle a kedvem – mondta.
Kitért arra is, hogy mégis mit tudnak a kormánypártok azoknak a fiataloknak nyújtani, akik már monotonnak érzik a Fidesz–KDNP 15 éves hatalmát. Szerinte sok intézkedést meg lehetne említeni, de nem segítene sokat. Rámutatott: az igazi válasz szerinte az élethelyzetből adódik, hogy amikor egy fiatal belép a felnőttkorba, akkor hirtelen rengeteg kérdés merül fel benne az élettel kapcsolatban, többek között, hogyan is tud elindulni. Ezek okozzák azt, hogy a legtöbben ekkor elégedetlenek az életükkel, emiatt is okolhatják a kormányt.
A miniszterelnök felsorolta ezután a fiatalokat segítő támogatásokat, kiemelten az Otthon start programot, ami majd szeptemberben indul el.
Mit vár Orbán Viktor a 2026-os választáson?
Orbán Viktor kiemelte: nem hiszi, hogy az ifjúsági program teszi a kormányt vonzóbbá, inkább azt kell megpróbálni, hogy megértsük egymást, ehhez jól kell mondani a mondanivalónkat. – Békesség, nyugalom, megértés, beszélgetés, valahogy kapcsolódjunk össze, ekkor a fiatalok az ország ellenségeivel és nem a nemzeti kormánnyal fognak szembeszállni – állította a kormányfő.
A miniszterelnök a közvélemény-kutatásokról elmondta: elkezdődött a kampány, a kutatásoknak nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani, az a fontos, hogy mi a valóságos közvélemény, az jó, ha ügyekről kapnak visszajelzést.
– Sokat fogunk dolgozni és nagyot fogunk nyerni – jelentette ki a jövő évi választással kapcsolatban.
Nem az történik, hogy a politikai viták kiegészültek a digitális térben zajló vitákkal, hanem az, hogy az összes információ és a viták felköltöztek a digitális térbe. Ennek a helyszínnek mások a sajátosságai, ez egy új dolog, amit meg kell tanulni.
– Ezt nem szabad átengedni az ott akadálytalanul garázdálkodó balliberális erőknek, nem szabad a meggyőző erőnknek csökkennie, digitális honfoglalásra van szükségünk. Talán ez is közel vihet bennünket a fiatalokhoz – mondta Orbán Viktor.
Hangoztatta: a digitális térben is otthon kell lennie annak, akinek a haza és a nemzet is fontos. Kitért Török Gábor baloldali politológus azon felvetésére is, hogy a politikai kommunikációs kihívás-e az, ami a leginkább veszélyezteti 2026-ban az újrázást, vagy pedig a gazdasági helyzet. Orbán Viktor szerint mindkettő terület valós kihívást jelent.
Hangsúlyozta: a digitális polgári kört létrehozni egy rendkívül összetette feladat. Mint mondta, a Harcosok Klubja a dárda hegye, akik küzdenek, ha kell. Azonban az ország nagy része nem ilyen emberekből áll, a többség békében akar lenni és nekik hozták létre a digitális polgári köröket, ahová Orbán Viktor várja a jelentkezőket.
Három százalékos otthonteremtési program és adóforradalom
Orbán Viktor a gazdaságról azt mondta: ez tízmillió ember sorsát jelenti és politikai probléma, ami hatással van a választásra. Ha azt akarjuk, hogy a magyar gazdaság erőteljes növekedési pályára lépjen, ahhoz először el kell érni a békét. Az uniós országok rengeteg pénzt visznek az ukrajnai háborúba. – Meg kell tehát védenünk, amink van, néhány nagy ívű célt viszont nem adunk fel.
Hat hónapja fúrom-faragom ezt a 3 százalékos otthonteremtési programot.
Szeptember elsején be lehet menni a bankba és felvenni a hitelt, családi állapottól függetlenül. Sehol Európában olyan nincs, hogy 18 éves kortól valaki ilyen esélyt kap arra, hogy a saját otthonában lakhat – mutatott rá.
Orbán Viktor hangsúlyozta: nem akarta feladni az adóforradalmat sem, mert régóta szerette volna elérni, hogy a legalább kétgyermekes dolgozó nők az életük végéig mentesek legyenek az szja-fizetés alól, ilyen sincs a világon sehol. – A gyermeket vállaló nők semmilyen körülmények között nem lehetnek anyagilag kiszolgáltatva, erről szól az adóforradalom – jelezte. Hozzátette, háború van, a gazdaság körülményei nehezek, de ezt nem engedjük el. A gazdaság politikai dimenziójáról úgy vélekedett: Európában felkavarodott minden, ilyen körülmények között is sokat értek el, ha ez elég, győznek jövőre – fogalmazott.
Kitért arra is, hogy az ellenzéki sajtóból ömlik az, milyen nagy a kormánypártoknál a korrupció. Orbán Viktor emlékeztetett: amióta kormányon vannak, a magyar állami vagyon megkétszereződött. Hozzátette azonban, a közszolgáltatásokkal sokáig nem leszünk még elégedettek. Mint mondta, jövőre 280 milliárd forinttal fog a kormány többet költeni a közszolgáltatásokra, mint az idén, de még így sem lesz azonnal látható a változás, ez igaz a vasútfejlesztésre is.
Felidézte: 2010-ben a csőd széléről vették át a kormányzást, ahhoz képest a kormány körülbelül a 70 százalékát elvégezte az elmaradt munkának. Kijelentette: még szükség van 4-6 évre, és utána már a közszolgáltatások terén sem lesz szégyellnivalója Magyarországnak még a nyugati országokhoz mérten sem.
Mikor lesz végre béke?
Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy mikor lesz végre béke, elmondta: tisztázni kell először is a háború okát és azt, hogy ki háborúzik kivel. A háború okáról szólva kifejtette, hogy az erőegyensúly adja meg a békét, ha ez megbomlik, abból lesz a háború. A nyugatiak és az ukránok úgy döntöttek, hogy Ukrajna ütközőzóna státusából az ukránok a nyugati irányba mozdulnak, és a NATO-ba akarnak lépni.
Ezzel megbillent az erőegyensúly. Nekünk szerencsénk volt, mert be tudtunk lépni a NATO-ba 1999-ben, amikor az oroszok gyengék voltak ahhoz, hogy erre válaszolni tudjanak. Azóta viszont megerősödtek, ezért ha valaki közeledik most a NATO-hoz, arra válaszolnak, ez történt Ukrajnával is. Nemzetközi jog szempontjából az ukránoknak van igazuk, helyes velük együttérezni akkor is, ha ők nem viselkednek velünk rendesen – jelentette ki.
Orbán Viktor az orosz–ukrán háború kapcsán rámutatott arra is: minden háborúban a hadviselés eszköze, hogy a szándékokról összevissza beszélnek. A kormányfő közölte, a világpolitikában a fő rendezőelv az erőegyensúly kérdése.
Ha egyensúly van, akkor nincs háború, ha az egyensúly megbomlik, akkor háború van.
Ezzel a Nyugat és Kelet közti erőegyensúly megbomlott, és csak az volt a kérdés, hogy az oroszok ezt elfogadják-e vagy sem. – Ha megbontod az erőegyensúlyt, akkor a másik fél válaszolni fog –magyarázta. – Az oroszok közölték, hogy nekik ahhoz van joguk, hogy a határaikhoz közel ne kerüljenek NATO-fegyverek – tette hozzá. Ezek a realitások, ha megszeged, akkor annak következményei vannak. Béke akkor lesz, ha az ukránok és a Nyugat elfogadja, hogy nem kerülhet a NATO határa Oroszország mellé.
Magyarország dolga, hogy kimaradjon a háborúból
A kormányfő leszögezte: Magyarország dolga, hogy ebből a háborúból kimaradjon. Emlékeztetett: az első és a második világháborúból is ki akartunk maradni, de egyikből sem sikerült. Ráadásul egyetlen világháború sem kezdődött úgy, hogy azt annak deklarálták.
Felhívta a figyelmet arra is, egy háborúból kimaradni nemcsak szándék kérdése, hanem erő kérdése is. Mint mondta, mióta 2022-ben kitört a háború, azóta Magyarországon olyan erőket próbál létrehozni (például a gazdaság és a honvédelem területén), hogy ki tudjon maradni a háborúból.
Orbán Viktor véleménye szerint ennek a háborúnak addig nem lesz vége, amíg az USA elnöke és Oroszország elnöke nem állapodik meg egymással, sem a jog, sem a diplomácia nem vezet eredményre. Minden, a világnak fontos kérdésről meg kell egyezniük, ilyen például a fegyverkezés kérdése. Az EU óriási hiteleket vesz fel a fegyverekre, ami csak akkor térül meg, ha használják a fegyvereket. A Nyugatnak meg kell állapodni az oroszokkal a fegyverzetről és a világ energiaellátásáról, valamint az oroszokkal szembeni szankciókról. Azt, hogy Oroszország mehet-e más gazdaságába, nem lehet ukrán–orosz kétoldalú katonai tárgyalásokkal elrendezni. A kormányfő a két elnök megegyezését nem tartja esélytelennek. – Ez olyan, mint egy házasság, a végén csak együtt maradunk, nem? – kérdezte.
A miniszterelnök arra is kitért, ha megtámadnak egy országot, akkor segíteni kell, amennyiben tudunk. Mi így tettünk Ukrajna esetében, befogadtuk a menekülteket, de az ukrán menekültek csak annyi támogatást kaphatnak, amennyit a magyarok, nem többet. – Nem volt alkalmunk befolyásolni azt, hogy az ukránok hogyan válaszoljanak az oroszoknak, ezért csak az elemi keresztény segítségnyújtási kötelezettséget kérhetik tőlünk. Ha többet adunk, tönkre fogunk menni, ezt nem kérhetik, ezt meg kell mondani egyenesen és világosan. Nem vállalom azt a felelősséget, hogy akár csak egyetlen fiatal is meghaljon Ukrajnáért – szögezte le a kormányfő.
Megtámadják-e az oroszok a NATO-t?
Hozzátette, abból indul ki, hogy Oroszország 140 millió ember, az EU 400 millió, a britek 70 millió, és még nem számolta az amerikaiakat. – Sokkal többen vagyunk, több a pénzünk, fejlettebb a hadiiparunk. Hogy győznek minket le az oroszok, ha négy ukrán megyét sem tudnak elfoglalni? Az oroszok nincsenek abban az állapotban, hogy fenyegetést jelentsenek Európára – mutatott rá.
A balti államok orosz fenyegetettsége kapcsán kitért arra is, mennyire lehet komolyan venni a NATO azon cikkelyét, miszerint ha az egyik tagállamot megtámadják, akkor mindegyik másik is úgy veszi, mintha őt támadták volna meg. Emlékeztetett: a második világháborúban Lengyelországnak is volt kölcsönös segítségnyújtási szerződése a nyugatiakkal, ugyanakkor a németek támadása után hónapokig késett a részükről a válasz. Azonban amióta létezik a NATO, egyszer sem merték megtámadni annak egyetlen tagállamát sem.
Hangsúlyozta: egyik tagállam sem teheti meg, hogy ne segítsen a másiknak, ha azt megtámadják. Úgy véli, a balti államoknak érdemes hinniük a NATO-ban, hiszen senki sem lehet olyan ostoba, hogy megtámadja a szövetség bármelyik tagállamát, főleg, hogy az USA és Törökország is része a NATO-nak.
Felhívta a figyelmet arra is, Németország 85 év után újra fegyverkezni kezd: ezzel övék lesz Európa talán legerősebb hadserege, ami képes átalakítani mindent, amit mi eddig Európáról gondoltunk, ugyanis felborul az erőegyensúly.
A Balkán mint Európa puskaporos hordója
A miniszterelnök Milorad Dodik börtönbüntetéséről (másodfokon is elítélték a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjét), és a balkáni eseményekről úgy vélekedett: ott azért történnek a bajok, mert az EU az új balkáni államokat nem integrálta az unióba. Ha ránézünk Magyarország és Görögország között a térképre, akkor kiáltozik azért, hogy ez a térség is bekerüljön az unióba, ezért nagyhatalmi rivalizálások zajlanak, amerikaiak, oroszok, törökök, európaiak és még arabok is részesei ennek.
– Magyarországnak szövetséget kell kötnie a szerbekkel, amire nekik is szükségük van, az út- és vasútfejlesztésben már látszanak ennek a lenyomatai. A szerbek egy része Boszniában él, az ottani Szerb Köztársaság vezetője Dodik elnök. Azért ítélték el, mert nem hajtott végre az EU-ból érkező döntéseket, ami elfogadhatatlan. Dodik továbbra is a Boszniában élő szerbek megválasztott vezetője, továbbra is eszerint fogjuk alakítani a politikánkat – szögezte le.
A kormányfő leszögezte: szövetséget kell kialakítani Észak-Macedóniával, Albániával és Bulgáriával, fontos a jó kapcsolat velük, hogy minél délebbre lehessen megállítani a migrációs útvonalat. – Százmilliós nagyságrendben fognak megindulni a migránsok Európa felé. Ha nem stabilizáljuk Afrikát, nagy bajban leszünk, hiszen Afrika még meg sem indult. Ne legyen invázió és ne jöjjenek be, a következő politikusnemzedék feladata lesz az Ausztriából felénk igyekvő migránsáradat megállítása – értékelt Orbán Viktor.
– A Balkánon lévő ortodox keresztényekkel, románokkal, szlovákokkal, lengyelekkel meg kell állapodnunk, csak velük együtt tudjuk Európát keresztényként megőrizni, politikai szövetséget kell egymással kialakítani, vagy összeroppantanak bennünket és úgy fogunk kinézni, mint a nyugat-európai országok – mutatott rá.
Migráció: Magyarországot meg kell őrizni olyannak, amilyen most
Orbán Viktor a migrációs helyzet kapcsán hangsúlyozta azt is, szerinte mi képesek leszünk arra, hogy egy közép-európai szövetségben olyannak megőrizzük Magyarországot, amilyen most. – Ha nem engedjük azt, hogy Brüsszel ránk erőltesse a migrációs paktumot, akkor meg tudjuk őrizni magunkat. Míg a nyugatiak behódoltak, addig nekünk lázadni kell – hangoztatta.
A migrációs paktummal kapcsolatban kifejtette: 30 ezer migráns befogadására alkalmas táborokat kellene létrehozni, és amikor megnövekszik a migrációs nyomás, akkor Brüsszel fogja megmondani, hogy hány főt kell befogadni. Rámutatott, csak két út van: lázadás vagy a behódolás, és Magyarország nem az utóbbit fogja választani.
Orbán Viktor elárulta azt is, hogy augusztus második felében Horvátországban fog nyaralni, szerinte „minden magyarnak szüksége van arra, hogy egy évben egyszer lássa a tengert.” – A balliberális sajtót minden érdekli. Az, hogy én olyat csináljak, ami a balliberális sajtónak tetszik, arról már rég letettem – fogalmazott, majd hozzátette: kicsit pihenni kell, és kipihenve sikerül legyőzni az óbaloldal helyén létrejött új ellenzéket is jövőre.
Orbán Viktor azt is megosztotta a közönséggel, hogy a nyaralásán Spiró György Padmaly című könyvét fogja elolvasni, ami Táncsics Mihályról szól, talán a nyár végére átrágja magát rajta. A kormányfő azt is felfedte, hogy a kötcsei polgári pikniken, ami az Írország–Magyarország futballmeccset követő napon lesz, előadást fog tartani, ehhez addig 2-3 politikai könyvet is el kell olvasnia a vastag Spiró-köteten kívül. – Jó nyaralást kívánok mindannyiuknak! – búcsúzott Orbán Viktor.
