Mindent elárul Karácsony Gergely demokráciafelfogásáról, hogy kizárólag azoknak a szervezeteknek az álláspontját fogadja el, tartja szakmainak, amelyek vele egyetértenek. Ugyanez az egyoldalú, kirekesztő, pállottan belterjes felfogás jellemzi a társadalom tagjaival, a választópolgárokkal kapcsolatban is. Aki nem ab ovo vele ért egyet, annak a véleménye semmit sem ér a szemében. Valójában tehát nem is veszi emberszámba az ilyen egyéneket.

Ez a szélsőségesen kirekesztő szemlélet mostanában annak kapcsán vált feltűnővé, hogy láthatóan senki kedvéért nem hajlandó lemondani arról a dédelgetett, agyafúrt és agyament tervéről, hogy a pesti rakpartot lezárja az autóforgalom elől. Holott nem kell hozzá nagy szakmai hozzáértés, hogy bárki átlássa: ha a rakpartról áttevődik a forgalom a belső városrészekre, akkor ott lesz még nagyobb tumultus, ami törvényszerűen jár együtt a sokkal több kipufogógázzal, azaz nagyobb környezetszennyezéssel. Nem véletlen, hogy a Karácsony által megrendelt közvélemény-kutatás szerint – amire nevetséges módon úgy hivatkozik, mintha a többség őt támogatná – a megkérdezetteknek csupán 17 (!) százaléka ért egyet az egész pesti rakpart lezárásával.

Egy magát zöldként reklámozó főpolgármestertől ez a környezetkárosító döntés különösen elfogadhatatlan lenne. Olyannyira, hogy kétségbe kell vonnunk Karácsony természetvédő indíttatásait. Arra hivatkozik, hogy a rakpart lezárása a választási programjában is szerepelt. Ez igaz, csakhogy ott az olvasható, hogy majd fokozatosan adják át a sétáló, kerékpározó, rollerező embereknek. De mi van akkor, ha csak kevesen akarnak rollerezni, biciklizni és sétálgatni a nap 24 órájában, reggeltől estig?

A Párbeszéd nevű pártminiatűr társelnöke érzékelhetően azt képzeli, hogy az emberek csakis azt tekintik életnek, ha nem tudnak dolgozni, mással foglalkozni, mint az úgynevezett szabadidős elfoglaltságokkal. Bármilyen hihetetlen ez a notóriusan későn kelő városvezetőnek, de az emberek jelentős része szeret dolgozni, a hivatását művelni, ami óhatatlanul közlekedéssel, munkába menetellel és munkából jövetellel jár. Más szóval: az élet részének tekintik a munkát is.

Márpedig igen felháborító az, ha valaki kénytelen a csúcsforgalom közepén dekkolni, pusztán azért, hogy az ásítozó ürességű rakparton három-négy percenként elhúzhasson egy rollerező vagy kerékpározó időmilliomos. Vajon miért nem hajlandó a főpolgármester meghallgatni és meghallani a polgárok véleményét arról, hogy ők miként képzelik a rakpart, illetve városuk jövőjét?

Érdemes éppen ezért megnézni, mit ír, milyen eligazítást nyújt ama Budapest mindenkié! című választási programja azzal kapcsolatban, hogy meg kell-e kérdeznie a városlakók, állampolgárok véleményét Budapest első emberének a döntései előtt. Ez az írásmű ugyanis telis-tele van olyan vállalásokkal, amiknek most homlokegyenest az ellenkezőjére készül a feledékeny Karácsony Gergely.

Ilyen, mindennél beszédesebb idézeteket, durva hitegetéseket találunk mindjárt az úgynevezett Budapest-alkotmány preambulumában: „Hiszünk abban, hogy minden döntést azoknak a körében kell meghozni, akikre a döntés vonatkozik.” És ezt: „Erősíteni kell az állampolgárok bevonását a döntésekbe.” A leghatározottabb ígéret talán mégis ez a mondatpár: „A városlakók politikai részvétele nem merülhet ki abban, hogy megválasztják a képviselőiket. Minden jelentősebb döntés előtt ki kell kérni az érintettek véleményét, különös tekintettel a tervezett beruházásokra.”

A Részvétel című fejezetben aztán egész hosszan, szívet-lelket bizsergetően, a helybelieknek valósággal udvarolva fuvolázza Karácsony, mennyire fontos számára a fővárosiak véleménye – csak hogy őt válasszák meg főpolgármesternek. „Budapest legfontosabb erőforrását az itt élők, a budapestiek jelentik. A budapestiekben rejlő tenni akarás, kreativitás és együttműködés az, amire a legbiztosabban építhetünk. Éppen ezért az elvi megfontolásokon túl az önkormányzat elemi érdeke is azt diktálja, hogy minél több területen megszólítsa a budapestieket – legyen szó közösségi tervezésről, a budapestiek bevonásáról egy-egy projekt megvalósításába […] A budapestiek aktív fellépésével válhat igazán sikeressé az önkormányzat nyitása az állampolgári részvétel irányába.”

Nos, hát itt van a soha vissza nem térő szép alkalom, hogy Karácsony betartsa a választási ígéreteit és tényleg nyisson ama általa is oly fontosnak deklarált állampolgári részvétel irányába. Programja alapján kutya kötelessége, hogy a budapestiek nélkül esze ágába se jusson dönteni a rakpart légtérszennyező, környezetpusztító lezárásáról.