Alighanem jól áll az Országgyűlés költségvetési hajrája, ha a miniszterelnöknek még arra is van ideje, hogy mindeközben egy sportklub tisztújítási ceremóniáját véleményezze. A Ferencváros minap újraválasztott elnökével, Kubatov Gáborral készített Index-interjú kapcsán egy szűkszavú – „Pár hét lesz az” – Facebook-bejegyzéssel jelezte a széles nyilvánosságnak: ő bizony a sport ütőerén is rajta tartja az ujjbegyét.

etszik, nem tetszik, így kommunikál szeretetország fáradhatatlan frontembere.

A bejelentés nyomán persze nyomban megindult a találgatás: aztán hogyan tervezi elmozdítani a zöld-fehér sportegyesület demokratikusan megválasztott elnökét a pápát is leszalutáló diktátor? Többen azon merengnek, elég lesz-e ehhez, ha a Lex Kubatovot megszavazza a T. Ház 141 kólásdoboza? Vajon eljutott-e a vödörorgánumú szónok tudatáig, hogy pár nappal ezelőtt több mint másfélszáz hajdani és mai élsportoló állt ki Kubatov Gábor mellett? Felfogta-e, hogy a Fradi sorsa nem klubkérdés – ez az egyesület a nemzet sportesszenciája, sorsa a magyarság sorsa. És hogy most minden valamirevaló szurkoló ki fog állni a Ferencvárosért, nem csak az, aki zöld-fehér? Tudja-e a kevély nemzetvezető, hogy Rákosi Mátyásnak is beletört a bicskája, amikor a Fradiból piros-fehér Kinizsit akart fabrikálni?

Engem az érdekelne, vajon van-e történelemben járatos tanácsadója ennek a kétségbeejtő embernek? És ha igen, tájékoztatta-e már arról, hogy a római arénák gladiátorműsorait hüvelykujj-mutogatással (akkori Facebook-bejegyzéssel) értékelő diktátorok nagyobbik fele (hatvankilencből negyvenhárom) – hogyan is mondjam –, nem kiérdemesült nyugdíjasként vonult vissza tisztéből?  

Pilhál György - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>