- 0
Tombol a halottgyalázás. Rosszindulatból, tudatlanságból. Főhajtó tisztelettel ünnepelnénk a Don mellett hősi halált halt katonáink emlékét, ha gyaláznokok, hazudoncok, mindent össze zagyvoncok, Horváth Csaba, meg Hanti Vilmos-féleségek nem rondítanának bele áhítatunk csöndjébe.
Mindenek előtt tisztázzuk. Bárcsak „Horthy Miklós szelleme kísértene a mai kormányban”, ahogyan azt rágalomnak szánva az egyik észvak mondta, valami főellenálló alak vagy mi. Horthy ugyanis haló poraiból támasztotta föl a Trianonban végzetesen szétdarabolt, életképtelenné tett hazát. Arról nem is szólva, a pengő volt Európa /egyik/ legerősebb valutája.
Rajta hát, szellemidézők! Te pedig, szöröncsétlen antifasiszta ellenálló! Ugyan mi a kutyafenének álltál ellent, amikor az 1956-os szabadságharc után két évvel születtél? Még pufajkás sem lehettél. És a fővárosi emeszpés hazudonc mit hörgicsél ama füllenetével, hogy a „több mint százezer katona halála a nemzet legnagyobb, de egyben legértelmetlenebb háborús veresége volt.”
Ne oktalankodjunk számháborúsdival, mert mint Karinthy megmondta volt: egyetlenegy ember halála is több a kelleténél annak, aki meghal. Závada Pál íronc készülő kötetéről, amiből fölolvasott, nem nyilatkozom, mert nem értelmezhető a róla szóló újsághír: az orosz lakosság körében minő „faji alapú” kivégzések eshettek és ezekben a „kényes” magyar részvétel alatt mi értendő? A „kényes” vagy „kényelmetlen” sem kivégzőkre, sem kivégzettekre nem adekvát jelző. Závada foglalkozzék inkább a „faji” alapú zsidó- és magyarirtással, amit szlovák nemzettársai követtek el Hlinka vezérletével. És amit ma is űznek álcázva, stümmer-papírba csomagolva. Beneskedve.
Könyörtelenül, fölkiáltó jelezve mondjuk tapló képükbe, a magyar katonák nem idegen érdekekért, hanem a magyar hazáért haltak meg. Ezt az elégtételt elvenni tőlük, haló porukban, 70 év után hullarablás. De áldozatuk értelmét az 1945 utáni történések is bőven bizonyították.
Szókimondjuk irgalmatlanul: az 1919-es kommün szörnyű tapasztalatokat zúdított a magyar népre. A 2. magyar hadsereg ezeknek ismeretében okkal harcolt iszonyatos körülmények között szenvedve, az egész világot fenyegető bolsevista önkény ellen. Tudta ezt Churchill is, csak az agyatlan angol választó polgár nem ismerte föl az ő hőse igazát. Másodszor. Horthy kényszerhelyzetbe szorult, mert Szlovákia (Závada nációja) és Románia bennünket megelőzve önként belépett a nácik mellett a háborúba. Ha semlegesek maradunk, kockáztatjuk a náci megszállást, ami a zsidók írmagját sem tűrte volna meg.
És védelmeztük a jogosan visszavett Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt, a Délvidéket. Harmadszor. Azért a 2. hadsereget vezényelték a frontra, mert a jobban fölszerelt és fiatalabb erőkből álló 1. hadsereget Románia elleni védelemként itthon kellett tartani. Románia merő fenyegetés volt, hiszen már az első világháborúban is hitszegő mód megtámadta Magyarországot. A békeszegő hátbatámadás mesterei őségük. A trianoni béke volt hiányos fölszereltségünk oka.
Negyedszer. Trianon kiszolgáltatta térségünket Németországnak. Különösen hazánkat, hiszen évszázadok óta – máiglan – fölvevő piacunk, máig függünk tőle mezőgazdaságilag. Ötödször. Trianon, vagyis a nyugatiak, nemcsak a Don-kanyarért felelősek, hanem Dachauért, a holokausztért is. Trianon nélkül nincs zsidó tragédia. Hatodszor. Megismételve a történelmi tényeket, Horthy, kiszolgáltatva Hitlernek, kényszerhelyzetben cselekedhetett, a szlovákok és a románok erre tettek rá egy lapáttal. És emiatt vannak most a nyakunkon a Molnárcsabák, a Hantik, a Závadák, a Szanyicsekek, és az összes gyalázkodoncok. Mindezzel teljes csak a korszak történelmi tablója.
Szalay Károly - demokrata.hu