Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke valószínűleg kényszerűségből hablatyolt összevissza aktuális közvélemény-kutatásuk apropóján napi politikai kérdésekről, mentve a menthetőt. Ami annyi, hogy most valószínűleg nem mertek olyan egyértelmű Tisza-előnyt kimutatni, mint korábban, de a szöveges kiegészítésben Németh Péter Mélyvíz című podcastjában a Hírklikken mindent elkövetett, hogy bizonygassa a publikumnak, hogy azért a Tisza a menő, ő vezet.

Tény, ami tény, Horn Gábor nemcsak arra alkalmatlan, hogy a józan emberek számára rokonszenves, azaz hihető dologgal álljon elő, de a legtöbb esetben neki a tényszerűséggel is gondjai vannak. Fennállása óta egyszer sikerült olyat mondania, ami a tényszerűséggel és rokonszenvességgel egyaránt pariban volt, aminek idestova 16 éve, de aztán gyorsan azért is elnézést kért. Amikor Gyurcsány azt fejtegette, hogy az emberek nem akarnak 300 forintos vizitdíjat, és ezért szavaztak úgy, ahogy, akkor Horn kerek-perec azt mondta: „nem azt mondták Feri, hanem azt, hogy menj a p***-ba, valljuk be”. Pedig itt még igazat is mondott. Ez azóta se nagyon sikerült neki megismételnie.

Most azt magyarázza a nyilvánosságnak, hogy a Republikon legfrissebb mérése szerint náluk az a helyzet, hogy egy-két ponttal, vezet a Tisza. Pici fölénye van, de ez hibahatáron belüli fölény. Aztán odaszól a gazdáinak, hogy a guruló dollárok továbbra is gördüljenek, hogy a biztos pártválasztókban nagy a különbség. A Tisza szavazói jóval aktívabbak, mint a Fidesz szavazói. Elkötelezettebbek, jobban akarnak elmenni szavazni. Biztosabb a szavazatuk, mint a Fideszre-szavazóknak. Persze nem mennek el, mert hova is mennének. Választás ugyanis csak jövő áprilisban lesz, de addig is jó ez duma arra, hogy lázban tartsa a tiszásokat. Megpróbálja elhitetni velük, hogy ők fognak nyerni. Ettől ők izgalmi állapotban tarthatók, függetlenül attól, hogy az egészből egy szó sem igaz.

De azért, hogy a szakmai becsület se legyen odadobva a kutyák elé, gyorsan hozzáteszi, hogy azért a fideszes szavazóknak is megnőtt az aktivitása. Ez a változás náluk a múlt hónaphoz képest. A Tisza vezet, csak a különbség csökkent a biztos pártválasztókban 36-ra, az arány akkor 38-34 volt.

Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője rámutatott: „Nyilvánvaló, hogy a hasonlóan manipulált adatsorok pártpolitikai célokat szolgálnak, azonban a 2022-es választás tanulsága az, hogy az olló végül az ezeket közlő intézmények hitelességén zárul.”

Ha visszalapozunk a híradásokban meglátjuk, hogy az előző hónapokban végzett kutatások több alkalommal is azt mutatták, hogy fej-fej mellett van a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt. Sőt, a Republikon Intézet népszerűbbre mérte a Tisza-t, mint a kormánypártokat. Azonban a Tényellenőrön megjelent elemzés rávilágít, hogy ez nem egy új jelenség, ugyanis a 2022-es országgyűlési választásokat megelőzően a közvélemény-kutatások átlagosan 9,1 százalékkal mérték felül az ellenzék táborát. Ezzel együtt alámérték a kormánykoalíció erejét is, átlagosan 4 százalékkal gyengébbre, mint a tényleges eredmény. A valóságban tehát több mint tizenhárom százalékos differenciát produkáltak az ellenzék javára. A manipuláció példája, hogy Horn Gábor januárban még arról beszélt, hogy valószínűtlen, hogy a TISZA Párt megelőzte volna a Fidesz–KDNP-koalíciót, nem sokkal később viszont az intézet már egy olyan adatsort ismertetett, ami 7 százalékos előnyt mutatott.

A cél nem kétséges: a közvélemény, elsősorban az ellenzéki érzelmű szavazók befolyásolása annak érdekében, hogy egy gyűjtőpárt irányába tereljék őket. Zila János szerint 2022-es választások előtt is hasonló folyamatok zajlottak le. A szavazást megelőzően az ellenzékhez köthető mérések szoros eredményt becsültek, aztán a baloldal történelmi vereséget szenvedett.

A 21 Kutatóközpont igazgatója, Róna Dániel és Ember Zoltán, az Iránytű Intézet vezetője is arra utalt egy 2022-es interjúban, hogy a nem nyilvános adatok messze rosszabb képet mutattak, mint a publikált felmérések. Hann Endre, a Medián vezetője a választások után kijelentette, hogy több olyan kutatás is készült, amelyek csak a közvéleményt voltak hivatottak a kívánt irányba manipulálni. Mindez olyan érdek-összefonódásokra mutat rá, melyek révén a közvélemény-kutatások szakmaisága áldozatul esik a politika hatalmi igényeinek.

Lehet, hogy ezek után egyre többen mondják Horn Gábornak azt az igazságot, amit ő mondott Gyurcsánynak 16 éve?

S nem is biztos, hogy bocsánatot kérnek tőle.

Horváth K. József

A szerző újságíró

]]>www.magyarhirlap.hu]]>