Ma 2024 december 22. Zénó napja van. Holnap Viktória napja lesz.
be3ec76098ad3ded80afc92700920301.jpg

Natasha könyvespolca: A Labancz Anna gyilkosság

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Megölték a világszép miskolci leányt pont akkor, amikor megtalálta a boldogságot. A gyilkos pedig még most is szabadon jár-kel. Hogy is lehet ez?

*Spoileres bejegyzés!*

A többi dokumentumregényhez képest (ld. ]]>http://bit.ly/kXrv1C]]>) nem az ügy folyományára helyezi a hangsúlyt, hanem az áldozat életére - akit legszívesebben egyszer megöleltem, másszor pofán csaptam volna. Hiszen egy magát állandóan tükörben bámuló, sekélyes és idegesítő kis kurváról van szó, még ha önmagát nem is tekinti annak - konkrétan nem értette, miért csak a szexre kell a férfiaknak, miközben tudatosan villogtatta a mellbimbóját a mélyen vágott felsőiből. Már csak a dörgölőzés hiányzott és helyben is vagyunk.
De pofán csaptam volna az orvosokat, amiért nem rögtön, hanem hosszú idő elteltével kezdtek neki az életmentésnek; a rendőröket és a barátait is, amekkora bakikat csináltak a helyszínen és a holttesten található nyomok "feltárásakor" - magyarul eltüntetésekor. No meg azt is, hogy pont emiatt a könyv 2008-ban miatt képesek voltak 5,5 millió forint (!) kártérítést fizettetni a gyilkosnak (]]>http://bit.ly/mPhqAF]]>), mert az író megnevezte a személyét, miközben nincs tökéletes bizonyítéka erre tekintve.
A másik érzés akkor tört rám, amikor Anna azt mesélte, hogy -önhibáján kívül- az apja csak vele törődött a három gyerek közül és megpróbált rámászni, no akkor megöleltem volna. Mert ez életre szóló és a családjától elválasztó trauma lett számára.
Ez a kettősség a kötet megítélésekor is bennem maradt: hiába volt a regényben sok helyesírási- és stilisztikai hiba (néhol még a kulcsszereplők nevei is el voltak tévesztve), imádtam az író állásfoglalását és szenvedélyes kirohanását, mely csak a regény végén található. Szerencsés a kihangsúlyozás, hogy ez egy regény, nem dokumentumregény (ld. a fenti linken levő könyveket), mert -valószínűleg- fiktív elemek beleszövésével nemcsak életszerűvé és megfoghatóvá, hanem érzelem-dússá is vált a történet. Mellesleg most már morbid szál is köt a történethez, ugyanis nap mint nap a tett helyszíne előtt megyek el. Ollé!

A többi, ]]>korábban taglalt]]> dokumentumregényhez képest A Labancz Anna gyilkosság nem az ügy folyományára helyezi a hangsúlyt, hanem az áldozat életére - akit legszívesebben egyszer megöleltem, másszor pofán csaptam volna. Hiszen egy magát állandóan tükörben bámuló, sekélyes és idegesítő kis kurváról van szó, még ha önmagát nem is tekinti annak - konkrétan nem értette, miért csak a szexre kell a férfiaknak, miközben tudatosan villogtatta a mellbimbóját a mélyen vágott felsőiből. Már csak a dörgölőzés hiányzott és helyben is vagyunk.

De pofán csaptam volna az orvosokat, amiért nem rögtön, hanem hosszú idő elteltével kezdtek neki az életmentésnek; a rendőröket és a barátait is, amekkora bakikat csináltak a helyszínen és a holttesten található nyomok "feltárásakor" - magyarul eltüntetésekor. No meg azt is, hogy pont emiatt a könyv miatt 2008-ban képesek voltak ]]>5,5 millió forint (!) kártérítést ítélni]]> a gyilkosnak, mert az író megnevezte a személyét, miközben nincs tökéletes bizonyítéka erre nézve (naná, mert eltoszták a rendőrök is).

A másik érzés akkor tört rám, amikor Anna azt mesélte, hogy -önhibáján kívül- az apja csak vele törődött a három gyerek közül és megpróbált rámászni - no akkor legszívesebben megöleltem volna. Mert ez életre szóló és a családjától elválasztó trauma lett számára.

Ez a kettősség a kötet megítélésekor is bennem maradt: hiába volt a regényben sok helyesírási és stilisztikai hiba (néhol még a kulcsszereplők nevei is el voltak tévesztve), imádtam az író állásfoglalását és szenvedélyes kirohanását, mely szerencsére csak a regény végén található, ugyanis így tűnik hitelesebbnek a "felvezető rész". Szerencsés a kihangsúlyozás, hogy ez egy regény, nem dokumentumregény, mert a -valószínűleg- fiktív elemek beleszövésével nemcsak életszerűvé és megfoghatóvá, hanem érzelem-dússá is vált a történet.

Mellesleg most már morbid szál is köt a történethez, ugyanis nap mint nap a tett helyszíne előtt megyek el. Ollé!

Natasha
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja
]]>http://biblioteka.freeblog.hu]]>  

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Irodalmi kávéház (543) Történelem (18) Mondom a magamét (8038) Tereb (146) Heti lámpás (342) Alámerült atlantiszom (142) Autómánia (61) Jobbegyenes (2898) Kultúra (9) Szépségápolás (15) Rejtőzködő magyarország (168) Titkok és talányok (12) Mozi világ (440) Sport (729) Emberi kapcsolatok (36) Nézőpont (1) Nagyvilág (1310) Flag gondolja (38) Mozaik (83) Politika (1582) Egészség (50) Életmód (1) Tv fotel (65) Gazdaság (724) Vetítő (30) Gasztronómia (539) Belföld (11)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>