- 0
A február elején kezdődő romániai tüntetések kiváltó oka az volt, hogy a Liviu Dragnea vezette erősebb kormányzópárt sürgősségi rendelettel fogadta el a büntető törvénykönyv módosítását, emellett pedig a közkegyelemről szóló törvénytervezetet is elküldte a parlamentnek. A kormányzat e két eszközzel kívánt volna amnesztiát adni a korrupcióért elítélteknek, illetve megakadályozni, hogy a jelenleg is tartó eljárások eredményeként a korrupcióban résztvevő politikusokat elítéljék. Az amnesztia széleskörű lett volna, mivel minden olyan hivatalnokra vonatkozna, aki kétszázezer lej alatti pénzügyi kart okozott hivatali visszaéléseivel. Ez a 14 millió forintnak megfelelő összeg egy román dolgozó eves átlagjövedelmének többszöröse, így nem csoda, hogy a rendszerváltás óta nem látott méretű tüntetések kezdődtek Romániában, követelve az éjjeli tolvajoknak vagy éppen vörös pestisnek nevezett politikai szövetség távozását. Fokozta az indulatokat, hogy a büntető törvénykönyv módosításának egyik kedvezményezettje épp a kormányzó Szociáldemokrata Párt elnöke.
Azt azonban nem tudhatjuk, hogy pontosan mekkora a roman korrupció. Ezzel kapcsolatban meg lehet kérdezni üzletembereket és szakértőket, és az eredményeket összehasonlítani a többi ország eredményeivel, ezt teszi a Transparency International Korrupció-Érzékelési-Indexe. A mérőszámot vizsgálva azt látjuk, hogy Románia 2016-ban 176 ország között az ötvenhetedik helyen állt a korrupciós listán. Ezzel egyébként megelőzte a hatvanadik Olaszországot, a hatvankilencedik Görögországot, a hetvenkettedik Szerbiátés a hetvenötödik Bulgáriát. Az ötvenhetedik helyezésen Románia egyébként Magyarországgal és Jordániával osztozik. E “teljesítménnyel” a világ országainak első harmadához tartozunk, és ha e helyezéseket összevetjük az egy főre jutó GDP, azaz a gazdasági fejlettség nemzetközi országsorrendjével, ak k or a kettő megközelítőleg összhangban áll. Ne felejtsük el ugyanakkorazt, hogy a nemzetközi szervezet Korrupció-Érzékelési-Indexe azért kapta e különös elnevezést, mert a korrupciót, ha definiálni tudjuk is, mérni már kevésbé.
Ennek ellenére Közép-Európában időről időre hallhatóak a korrupció leküzdésére buzdító nyugati hangok. Most például Belgium, Kanada, Franciaország, Németország, Hollandia és az Amerikai Egyesült Államok külképviseletei kérték közös közleményben Románia kormányát, hogy ne akadályozza a korrupcióellenes harcot. A dokumentumban megjegyzik, hogy az uniós és NATO alapelveken nyugvó partneri kapcsolatokat veszélyeztetik a román politikusok.
Az egyértelmű ám rövid figyelmeztetés értelmezéséhez a Stratfor elemzőintézet nyújt segítséget. Rámutatnak, hogy az egészen Victor Ponta korábbi miniszterelnökig érő nyomozások nem csak az önkéntes belpolitikai megtisztulás jelei, hanem a nyugati geopolitikai stratégiába is illeszkednek. A nyugati vállalatok helyzetbe hozása mellett így a nyugati politikusok is könnyebben érthetnek szót keleti kollégáikkal. Ennek érdekében saját politikai kultúrájukat és intézményeiket igyekeznek meghonosítani a geopolitikailag különös fontossággal bíró Romániában. Mindez egy hosszú, befektetésként is értelmezhető folyamat, amely célja, hogy kihaljon Romániából a homo sovieticus, a trükköző, zsarolható, sebezhető és erős moszkvai kapcsolatokkal rendelkező kelet-európai politikus.
A korrupcióellenes küzdelem Romániában 2013-tól vált valósággá, de mögötte nyugati nyomás is érvényesült. Ekkor a már egy évtizede létező Korrupcióellenes Ügyészség élére Laura Codruta Kövesi került. Kövesi 2014-ben az USA bukaresti nagykövetségétől kitüntetést vehetett át, és a Stratfor arra is rámutat, hogy az FBI igazgatója, James Comey 2015-ös romániai látogatása során Kövesivel és a Román Hírszerzési Szolgálat új vezetőjével,Eduard Hellviggel is tárgyalásokat folytatott.
E korrupcióellenes hadjáratnak a politikai elit korábban is ellenállt, parlamenti immunitásban részesítve Victor Ponta korábbi kormányfőt. A bukaresti utcákon összesereglő háromszázezer ember láttán úgy tűnik, hogy a 2016 decemberében létrejövő új szociálliberális koalíció elhamarkodottan cselekedett, amikor talán a trumpi szemléletet félreértve, önmagát tévesztette össze a nemzettel és helyezte az első helyre, megkísérelve a korrupció „legalizálását”. A román kormánypártok érvelése pedig, miszerint a korrupció miatt elítélteknek nyújtott amnesztiával a romániai börtönök zsúfoltságának csökkentése lenne a cél, súlytalannak tekinthető.
Érdekes adalék, hogy Donald Trump amerikai elnök már a román kormány akciója előtt maradásra kérte az elődje, Barack Obama által 2013-ban kinevezett FBI-igazgatót, James Comey-t. Nem tudhatjuk, hogy ez egyfajta folytonosságot jelent majd, vagy ennek ellenére a román politika nagyobb szabadságot kap a jövőben mint korábban. Azonban még ha a korábbi amerikai aktivizmus csökkenne is, a „korrupció legalizálásához” a választóktól is engedélyt kell kérni.
Forrás: http://messzelatoblog.hu
Oláh Dániel
A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium