Szintén elgondolkodtató a görög miniszterelnök szentpétervári látogatása két héttel a feltételezett államcsőd előtt, nem is beszélve a Ciprasz-Putyin telefonbeszélgetésről, közvetlenül a népszavazás után. A történtek fényében jogosan fogalmazódik meg a kérdés, hogy valóban van-e arra reális esély, hogy az Uniós, illetve IMF-forrásokat megkerülve Görögország Moszkvától kapjon pénzügyi gyorssegélyt?

A kérdést az objektivitás érdekében a két fél motivációinak, külpolitikai stratégiájának és gazdasági kapacitásainak szemszögéből érdemes megvizsgálni. Görögország, valamint Ciprasz esetében a helyzet egyértelmű. A választási győzelem és a kormányzás megkezdése után az új kormánynak szembesülnie kellett az ország mozgásterének korlátozott voltával. Az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde kijelentette: ha Athén június 30-ig nem törleszti 1,6 milliárd eurós (nagyságrendileg 500 milliárd forintos) tartozását, az IMF fizetésképtelennek minősíti az országot, ami a 7,2 milliárd eurós (2250 milliárd forintos) EU-mentőcsomag meghosszabbítását is veszélyezteti. A hitelezők takarékossági követelései (adók növelése, valamint a nyugdíjak megvágása) pedig politikailag vállalhatatlanok a Syriza-kormány számára, ami a népszavazás eredményében is visszaköszön.

Az éles retorikát a görög társadalom többsége támogatja, azonban a külső finanszírozás szüksége továbbra is fennáll.

Az orosz aspektus ennél valamivel összetettebb. A Krím-félsziget annektálása óta folytatott harcias beszédmód ellenére Oroszország célja a szankciók (legalább részleges) felfüggesztése. Bár a korlátozó intézkedéseket meghosszabbították, az egységes uniós döntéshozatal bomlasztását célzó orosz stratégiai lépések megvilágítása az orosz-görög viszony megértéséhez elengedhetetlen. Ezek közé tartozik egyfelől több európai szélsőséges párt finanszírozása (pl. a Francia Nemzeti Frontnak nyújtott hitelek), másfelől bizonyos tagállamokkal „kiemelt kapcsolat” létesítése. A Bloomberg márciusban sorolta fel a szankciókat potenciálisan ellenző EU-országokat, s e listára Görögország mellett Ciprus, Olaszország, Magyarország, Ausztria, Szlovákia és Spanyolország is felkerült.

Ciprasz áprilisi moszkvai látogatását követően június 19-én a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon egyeztetett újra Putyinnal. Az orosz elnök üdvözölte a kétoldalú kapcsolatok javulását, azonban jelezte, hogy ennek ellenére a két ország közötti kereskedelmi forgalom 40 százalékkal esett vissza. A folyamat megfordításában Putyin szerint kiemelt szerepe lesz az áprilisban aláírt kétoldalú cselekvési tervnek. Szintén fontos tényező lehet a Gazprom által szorgalmazott „Török Áramlat” gázvezeték-beruházás. A szentpétervári látogatás során Alekszandr Novak energetikai miniszter és Panaiotis Lafazanisz energetikai és környezetvédelmi miniszter memorandumot írtak alá a „Török Áramlat” görögországi szakaszának megépítéséről. A beruházást teljes mértékben a Vneshekonom Bank leányvállalata, a „VEB-Capital” fogja finanszírozni, mintegy kétmilliárd euró értékben, szakaszosan. A görögországi orosz szerepvállalás további formái az orosz vállalatok beruházásai, illetve egyéb infrastrukturális projektek lehetnek, ezt ugyanis a Ciprasszal folytatott májusi egyeztetést követően Putyin is megerősítette. Denisz Manturov ipar- és kereskedelemügyi miniszter hangsúlyozta, hogy Oroszország érdekelt a Görögországnak nyújtandó gazdasági támogatásban. „Görögországot történelmi barátként tekintjük, továbbá évente átlagosan 1 millió orosz állampolgár látogat el az országba, éppen ezért kötelességünknek tekintjük a segítséget”- jelentette ki Manturov.

Egybehangzó kormányzati és szakértői álláspont azonban, hogy a közvetlen orosz pénzügyi lépések (pl. jelentős mértékű államkötvény-vásárlás vagy közvetlen hitel nyújtása) nem valószínűek Görögországban. Ezt alátámasztja, hogy az orosz kormány gazdasági, illetve pénzügyminisztere is kizártnak tartja az esetleges görög államkötvény-vásárlást. Dimitrij Uljukajev gazdasági miniszter újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: „Tudunk befektetéseket támogatni, valamilyen módon képesek vagyunk megoldani ezek finanszírozását. De nem hinném, hogy készen állunk görög államkötvények megvásárlására.”  

Gevorg Mirzajan, az Orosz Tudományos Akadémia Amerika- és Kanada Intézetének tudományos munkatársa szintén úgy látja, hogy Oroszország nem fogja „faltörő kosként” használni Görögországot. Mirzajan szerint erre egyrészt a szükséges gazdasági kapacitás, másrészt a politikai akarat sincsen meg. Gazdaságilag az orosz költségvetés nem bírna el egy nagy léptékű, hosszú távú hitelprogramot. A Krím-félsziget integrációja az orosz gazdaság erőforrásainak nagy részét leköti, ráadásul a Görögország részére folyósított esetleges hitel ár-eredmény aránya nagy valószínűséggel nem érné el az Oroszország számára optimális eredményt.

Éppen ezért Moszkva középutas pozíciót foglalt el az uniós tagországokkal való kapcsolatot illetően. A bilaterális alap továbbra is előnyt élvez, amit Arkagyij Dvorkovics miniszterelnök-helyettes is hangsúlyozott: „Helytálló a feltételezés, hogy bizonyos tagállamokkal több gazdasági egyeztetést folytatunk, mint a vezető EU-országokkal, akik nem hajlandóak a párbeszédre” - jelentette ki Dvorkovics.

Az Oroszország felé nyitott államokkal a jó kapcsolat megőrzése érdekében először is kölcsönösen előnyös gazdasági projekteket kell megvalósítani, amire jó példa a „Török Áramlattal” kapcsolatos orosz-görög memorandum. Az ilyen precedenseken keresztül Moszkva azt szeretné elérni, hogy egyre több ország foglaljon el Oroszországgal szemben pragmatikusabb pozíciót. E logika mentén Moszkva kinyilvánította, hogy a „jó magatartás” eredményeként kész Athén részére engedményeket tenni az agrárembargó tekintetében. „A közeljövőben több munkacsoport is megkezdi a munkát azt vizsgálandó, hogy lehetséges-e felújítani az exportot a szankciós és ellenszankciós intézkedések megszegése nélkül, illetve hogyan lehet ezt megszervezni” – mondta Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.  

Összességében belátható, hogy az Egyesült Államok és az EU félelmeinek ellenére nem valószínű a közeljövőben nagyarányú orosz hitel folyósítása Görögország részére. A kérdésben a következő napok eseményei sorsdöntőnek ígérkeznek, melyek során az eddig kivárásra és időhúzásra játszó görög kormánynak, illetve hitelezőinek konkrét lépéseket kell tennie az államcsőd elkerülése, vagy annak megfelelő kezelése érdekében.

A Messzelátó blogban a ]]>Mathias Corvinus Collegium ]]>média/kommunikáció szakirányos diákjainak cikkei is megjelennek. Az MCC média szakiránya az újságírás és az üzleti kommunikáció, valamint a médiakutatás témaköreivel kapcsolatban nyújt magas színvonalú kiegészítő képzést egyetemi hallgatóknak.

]]>www.hirado.hu]]> - Messzelátó-Blog