{...} és nemrég sokadszor vádolta meg az európai országokat az ellene való szervezkedéssel.

Az eseményeket nyomon követők számára azért valamelyest nem volt váratlan a döntés, főleg annak ismeretében, hogy még februárban kiutasították az országból Fergus Cochrane-Dyet brit fő attasét, mert a diplomata egy interjúban diktátornak nevezte az elnököt.

Az azóta eltelt hónapokban nem lett jobb a viszony, sőt, újabb diplomaták kerültek kiutasításra és visszahívásra mindkét részről, sőt a sajtószabadság, az emberi jogok megsértése miatt aggódó Németország bejelentette, hogy be fogja zárni malawi nagykövetségét az idei év során. Tette ezt azok után, hogy Mutharika úgy nyilatkozott többször is, hogy a segélyt nyújtó országok együttműködve ellenzéki csoportokkal és civil szervezetekkel, megpróbálják kijátszani őt a hatalomból. A most bejelentett segélybefagyasztás mindenesetre súlyos csapás egy olyan állam számára, amely költségvetésének nagyjából felét külföldről kapja, a fent nevezett két országhoz hasonló támogatóktól.

De ezek a jelek még csak a jéghegy csúcsát jelentik, Malawi tényleg elindult egy úton, amely nem biztos, hogy a jó irány egy általában véve demokratikusnak ismert, békés, turisták által is sűrűn látogatott kis állam számára a fekete kontinensen, hiszen többek között még az év elején a malawi parlament elfogadott egy sajtószabadságot jelentősen korlátozó javaslatot. Eszerint ha a tájékoztatási miniszter úgy ítéli meg, hogy egy sajtóanyag, egy publikáció vagy akár egy riport ellentétes a köz érdekével, felbújtó jellegű, akkor saját hatáskörében betilthatja a publikációt és súlyos szankciókat is kiróhat az adott médiumra. És ez nem csak a hazai sajtóra vonatkozik, ha például egy külföldi napilapban foglaltakkal nem értenek egyet a vezetésben, akkor attól a naptól kezdve akár megtilthatják az illető újság forgalomba hozatalát.

]]>]]>

És hogy ez nem csak üres fenyegetés, azt tavaly többször is láthattuk, hiszen Mutharika agugusztusban fenyegetett meg nyíltan újságokat egy-egy kormányellenes cikk után, hogy egy újabb ilyen jellegű publikáció esetén betiltják őket. Ez az új törvény volt a végső csepp Németország poharában, ezután azonnal felfüggesztésre került egy 2.5 millió eurós támogatás, továbbá minden tervezett német diplomáciai látogatást elhalasztottak. Február végén pedig a Malawit támogató donorok közül heten közös nyilatkozatban adtak hangot aggodalmuknak az országban jelentkező negatív irányú változások miatt.

A 47 éve függetlenné vált állam 3 évtizednyi súlyos diktatúra után (Hastings Banda) után lépett elvileg a demokrácia útjára 1991-ben, amikor létrejött a többpárti rendszer és Banda távozott a hatalomból, helyette jobbkeze Bakili Muluzi érkezett 1993-ban, aki elődjével ellentétben engedte a sajtó szabadságát és az ellenzéki véleményeket. Sajnos szinte csak ennyi volt a pozitívum uralkodásában, mert regnálása alatt a malawi gazdaság mélypontra jutott és a korrupció is virágzásnak indult.

Az ő kétszer öt éves mandátumának lejárta után érkezett Mutharika, aki gyorsan szakított az örök uralkodó párttal, az Egyesült Demokratikus Fronttal (UDF), majd létrehozta a Demokratikus Fejlődés Pártját (DPP), de igazi népszerűségre nem sikerült szert tennie, a súlyos ellenzéki támadásokkal szemben is csak látszatintézkedésekkel tudta szinten tartani magát a 2009-es választásokig. Ott aztán, köszönhetően a vidéki, földművelésből élő lakosság számára tett engedményeinek és a nekik jutatott támogatásoknak, elsöprő győzelmet aratott pártjával, és így a parlamentben a DPP a 197 hely több mint kétharmadát megkaparintotta.

Ezzel pedig elkezdődött egy negatív trend Malawiban, hiszen a parlament első intézkedéseivel korlátlan hatalomhoz jutatta a rendőrséget – szabad fegyverhasználat, parancs nélküli házkutatások, jogalap nélküli őrizetbevételek. Aztán Mutharika gyorsan vasmarkot font pártja, a DPP köré is, a minimálisan is ellene szóló tagokat eltávolította, köztük az egykori alelnököt, Joyce Bandát, aki pedig nagy népszerűségnek örvend az országban. Az igazából csak szerencsével hatalomhoz jutó politikus aztán gyorsan rendet vágott az egyházban is, majd következett a sajtó, de 2011-re már mugabei magasságokba emelkedve az egész világot igyekszik beszabályozni. Ennek pedig csak a nép lehet a vesztese.

]]>www.mindennapiafrika.info]]> - A Flag Polgári Műhely partnere