Ma 2020 október 25. Blanka, Bianka napja van. Holnap Dömötör napja lesz.
6e350a82e8f0a93a23ca557c003a4a90.jpg

Magas-Tátra: a természet remekműve

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A városi életből kiábrándult pihenni vágyónak nem kell sokáig keresnie és nem kell messzire utaznia, ha festői hegycsúcsokat és zord erdőket szeretne látni. Elegendő, ha északra indulunk, és az országhatártól alig háromszáz kilométerre elénk tárul a természet remekműve, a Magas-Tátra hegyvonulata.

Az Esztergom és Párkány közt feszülő Mária Valéria hídon át indulunk Szlovákia paradicsomába, kis felvidéki falvak között kacskaringózva, Besztercebányát (Banská Bistrica) és Liptoszentmiklóst (Liptovsky Mikulás)elhagyva pedig megpillantjuk a Magas-Tátra felhők közé kapaszkodó csúcsait.

A késő őszi időben a sűrű fenyveseket tarkító kopasz fák és itt-ott elővillanó hófoltok várnak minket. Szlovákia északi részén fekszik az ország legnagyobb és legjelentősebb nemzeti parkja, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP). A parkot 1949-ben alapították és a Tátra teljes területét, azaz mintegy 759 négyzetkilométert ölel fel. A hegység legmagasabb hegyvonulata, a Magas-Tátra (Vysoké Tatry) 335 négyzetkilométeren terül el, hegygerincének hossza 26,5 kilométer.

A hegység égbe nyúló csúcsaival, hómezőivel, tavaival, vízeséseivel és szélsőséges éghajlatával a magas hegységek valamennyi ismertetőjelét magán viseli. A szlovák hegyeket 85 tó és megannyi ismert, avagy a turisták elől rejtettebb vízesés tarkítja, tájat uraló csúcsok közt pedig a Gerlachfalvi csúcs (Gerlachovsky stít, 2655 m) és a Lomnici csúcs (Lomnicky stít, 2632 m) a legmagasabb. A Tátra hegyei között érdemes egy-két napnál hosszabb időt eltölteni.

A kirándulástól elszokott városi turistának ugyanis szüksége van néhány napra, hogy megszokja az izomlázat, a hegyi levegőt, a csendet és a természetet. Bár nyáron legcélszerűbb felkeresni a hegyeket, hiszen akkor nappali világosságban túrázhatunk hosszú órákon át, azonban télen is rabul ejtő a sötétlő csúcsok látványa.

Az aktív pihenésre vágyó egyedül a tavaszi és őszi, azaz a szezonon kívüli hónapokban érezheti kicsit elhagyatva magát, akkor ugyanis a nyüzsgő tátrai városkák elcsendesednek, leállnak a libegők, a fogaskerekű vasutak és a drótkötélpályás felvonók. Így azonban átadják helyüket a helyenként valóban érintetlen természetnek: szinte órákig sétálhatunk úgy az erdőben, hogy embertársunkkal találkoznánk. Helyettük vannak fenyők, gombák, mohák, lélegzetelállító sziklakompozíciók, és a Tátra őshonos állatai: barnamedvék, farkasok és hiúzok.

Szállást érdemes a Poprád fölött húzódó hegyi út egyik kisvárosában keresni: A Csorba-tótól (Strbské pleso) Tátralomnicig (Tatranská Lomnica) húzódó, alig harminc kilométeres autóút valamennyi települése barátságos pihenőhelyet és csodálatos panorámát nyújt, nincs azonban messze a térség központja, Poprád sem.

A hegyi úton, az autóút mellett sínpár húzódik, amelyen viszonylagos sűrűséggel az electrická, a helyi vonat közlekedik. Szinte mindegy, hogy a kisvonat melyik állomásán szállunk ki, ugyanis bárhonnan indulhatunk kirándulásra, ha van egy megfelelő térképünk a Tátrát behálózó túraútvonalakról. Akkor sem kell azonban kétségbe esni, ha nincs dokumentációnk az erdei ösvényekről: az alaposan kitáblázott és jelzésekkel sűrűn ellátott ösvényeken szinte lehetetlen eltévedni.

Legfeljebb nem tudjuk, hogy hová érkezünk. Útközben többször keresztezhetjük, vagy akár haladhatunk is a teljes hegyvonulaton végignyúló, piros jelzésű turistaúton, a Magistrálon. A menedékházakkal sűrűn és látnivalókkal lépten-nyomon ellátott utat egy kényelmes túracipőben és elegendő meleg ruhában végigjárhatjuk.

Miközben tehát szinte mindegy, merre indulunk, ne tévesszük szem elől, hogy van néhány hely, amelyet semmi esetre sem szabad kihagyni, ha a Magas-Tátrában túrázunk: ezek közé tartozik a Csorba-tó, amely a legnevezetesebb és leglátogatottabb tavak egyike. Az 1355 méter tengerszint feletti magasságon fekvő tó mintegy húsz hektáros területével az egyik legnagyobb tátrai állóvíz, amelynek partjáról elénk tárul a hegycsúcsok festői panorámája, és a tájból jellegzetesen kiemelkedő sísánc képe.

A tavat körülölelő település pedig a térség legfontosabb téli turista és sportközpontja. A Csorba-tótól - a Magistrálra lépve - néhány órás gyaloglással jutunk el a Poprádi tóhoz (Popradské pleso), amely a Mengus-völgy (Mengusovská dolina) középpontjában, 1494 méter tengerszint feletti magasságban terül el. A picinyke tavat (6,88 hektár) könnyűszerrel körbejárhatjuk, és így eljutunk a a Symbolicky cintorínhoz, azaz a jelképes temetőhöz.

A meredek lejtők alatt található kegyeleti hely a Tátrában és a világ más hegységeiben áldozatul esett hegymászóknak és turistáknak állít emléket. Ha Ótátrafüredről indulunk kirándulni, fogaskerekű vasút visz a város fölött fekvő Hrebienokig, ahonnan rövid sétával érjük el a Tar-patak vízeséseit (Studenovodské vodopády). A nyári hónapokban oly zsúfolt part menti sziklák és a picinyke fahidak novemberben csúszósan és helyenként jégbe fagyva várják az arra tévedőket.

Ótátrafüredre visszatérve elidőzhetünk a legrégebbi tátrai településen, amely korábban elsősorban a tátrafüredi ásványvíz, a savanyúvíz miatt vált ismertté. 1793-ban a források közelében építette fel erdész- és vadászlakát a környező erdők tulajdonosa gróf Csáky István, és már 1797-ben - elsőként a Magas-Tátrában - a település nyaralóhelyként is működött. Tátralomnicról a legvonzóbb turista attrakción a drótkötélpályán jutunk el a kirándulók által másképp nem elérhető Lomnici csúcsra.

(Ősz végén azonban ez csak álom marad, hiszen nem közlekednek a lanovkák.) Az égbe nyúló sziklákat sokáig a hegység legmagasabb pontjának vélték, míg 1793-ban Robert Towson angol utazó barometrikus mérésekkel szinte pontosan meghatározta tényleges magasságát.

A városból gyalogosan vagy a drótkötélpályán a Kőpataki-tóhoz (Skalnaté pleso) jutunk, ahonnét kabinos felvonó repítene pár perc alatt a hegytetőre, ahol a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) legmagasabban lévő munkahelyét, a csillagvizsgáló intézetét és meteorológiai állomását is megtaláljuk. Túráink után kóstoljuk meg a szlovák nemzeti konyha remekét, a knédlit, amelyet sült disznó- vagy marhahússal és párolt káposztával kínálnak, hozzá Zlaty Bazant sört és Becherovkát rendeljünk.

Utóbbit akár a hegyekbe is magunkkal vihetjük - szíverősítőként. Ha pedig izmaink már nem bírják a kirándulások megpróbáltatásait, keressük fel a Tátra lengyel oldalán fekvő tündéri várost, Zakopánét, amely nem csupán ízletes és szemet gyönyörködtető füstölt sajtjai miatt hívogató.

Szlovákiában maradva pedig mindenképpen látogassuk meg a közelben fekvő, történelmi jelentőségű Késmárk (Kezmarok) és Lőcse (Levoce) városát.

Zimonyi Melinda , mno.hu

Hozzászólások

watisy
2016-01-28 13:27
A legteljesebb mértékben egyetértek! Szívélyes vendégszeretetemet kimutatnám nekik az alábbiak szerint: Btk. hazaárulás bűncselekménye: 144.§. (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét, vagy alkotmányos rendjét sértse...a),b) watisy

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tereb (140) Gasztronómia (539) Történelem (14) Életmód (1) Mozi világ (440) Gazdaság (653) Irodalmi kávéház (491) Tv fotel (65) Heti lámpás (244) Sport (729) Egészség (50) Mondom a magamét (4873) Alámerült atlantiszom (142) Autómánia (61) Kultúra (6) Politika (1571) Mozaik (83) Belföld (5) Jobbegyenes (1875) Titkok és talányok (12) Emberi kapcsolatok (36) Vetítő (37) Nagyvilág (1452) Rejtőzködő magyarország (171) Szépségápolás (15) Flag gondolja (33)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>