Az euobserver.com hétfőn reggel megjelent beszámolójában arról ír, hogy a brit kormány közölte, Spanyolország nem terjesztheti ki hatalmát Gibraltár fölött, miközben a Brexit-tárgyalásokon egyre keményedik a hang a szuverenitással, a biztonsággal és a határokkal kapcsolatban.

A brit miniszterelnök hivatala vasárnapi nyilatkozatában így fogalmazott: „Sohasem fogunk belemenni olyan egyezségbe, amelynek révén Gibraltár népe, a szabadon és demokratikusan kifejezett kívánságok ellenére egy másik állam fennhatósága alá kerülne”. A brit védelmi miniszter, a külügyminiszter és Gibraltár főminisztere hasonló megjegyzéseket tett a múlt héten indult Brexit-megbeszélések nyomán. Mihael Fallon védelmi miniszter elmondta a BBC-nek, hogy „Gibraltárt minden szempontból és folyamatosan védelemben részesítjük” – ]]>számolt be]]> róla az uniós szakportál.

Boris Johnson külügyminiszter az alábbiakat posztolta ki Facebook-oldalára: „Az Egyesült Királyság hajthatatlan és sziklaszilárd marad Gibraltár támogatásában”. Fabian Picardo, Gibraltár vezetője közölte a BBC-vel, hogy az élet „abszolút szörnyűvé” válna Gibraltárban spanyol fennhatóság alatt. Elmondta a Financial Times napilapnak, hogy az Egyesült Királyságnak egy tapodtat sem szabad meghátrálnia, és nem engedhet a zsarolásnak.

A Gibraltár-kérdés azután merült fel, hogy az EU a múlt pénteken nyilvánosságra hozta útvonaltervezetét a Brexit-tárgyalásokra. A tervezetben az áll, hogy egy jövőbeni EU-Egyesült Királyság egyezmény nem köthető Spanyolország és az Egyesült Királyság közötti megállapodás aláírása nélkül. A szöveg azt jelzi, hogy Spanyolországnak vétója lenne Gibraltár gazdasági jövőjére vonatkozóan – írja a cikk.

Mindez nem lehet több annál, minthogy arra vegyék rá a britek előretolt bástyáját, hogy az megváltoztassa szuperalacsony adóit.

A Nagy-Britannia által 1704-ben Spanyolországtól elvett „sziklának” története van abban, hogy feszültségeket provokáljon annak státusza és territoriális zónái ügyében.

Michael Howard, a kormányzó brit Konzervatív Párt korábbi elnöke vasárnap úgy nyilatkozott a Sky News tévének, hogy Nagy-Britannia ugyanúgy háborúba menne Gibraltárral, mint tette azt Argentínával a Falkland-szigetek miatt 1983-ban.

Azt mondta, „Épp e héten 35 évvel ezelőtt egy másik miniszterelnök asszony harci különítményt küldött a fél világon át, hogy a brit nép egy másik kis csoportjának szabadságát megvédje egy spanyolajkú országgal szemben, és abszolút mértékben biztos vagyok benne, hogy a mostani miniszterelnökünk ugyanazt az elszántságot mutatja majd azzal, hogy Gibraltár népe mellé áll”. Hozzátette: „Semmi károsat nem látok abban, ha emlékeztetjük az EU-t, hogy milyen emberek vagyunk”.

A brit EU-ellenes lapok, mint a Sun és az Express egy volt brit katonai parancsnokot idéztek, aki elmondta, az Egyesült Királyság szét tudná verni a spanyol haditengerészetet. A Brexit-megbeszéléseknek még foglalkozniuk kell Skóciával, Írországgal és egyéb olyan „szálkás” kérdésekkel, mint a biztonsági együttműködés, valamint a kereskedelem és az uniós dolgozók szabad mozgása. Spanyolország pedig blokkolni fogja Skócia felvételét az EU-ba, ha az elszakadna az Egyesült Királyságtól, nehogy precedenst teremtsen Katalóniának. (És egy megjegyzés: a két, egymás torkának eső ország egyaránt NATO-tag.)

Lovas István - ]]>www.magyaridok.hu]]>