Ma 2024 május 28. Emil, Csanád napja van. Holnap Magdolna napja lesz.
902f5accba5a1a3835b0a5520cd5e173.jpg

Lovas István: Le a II. Lipót szobrokkal!

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A múlt hét végén a Klubrádió kérdésére hallgatóinak 96 százaléka felelt úgy, hogy a magyarországi zsidó szervezeteknek bojkottálniuk kellene a holokauszt emlékév ünnepeit.

EGY 10 MILLIÓS EMBERIRTÁS KIVITELEZŐJE NEM SZALONKÉPES! – VAGY MÉGIS, HA BELGA?

Nincs kétség afelől, hogy e rétegrádió hallgatói ugyanilyen arányban támogatnák azt az egykori gyurcsányi javaslatot is, hogy a politikai ellenfeleiket kóbor kutyákként fogdossák össze és zárják be őket sintértelepre. Netán egy Kistarcsán restaurálandó koncentrációs táborba.

A megsemmisítése után is szóló „ világhírű magyar adó” honlapján most az a hirdetés olvasható, hogy: „A Klubrádió bővülő kereskedelmi csapatába értékesítési menedzsert keres”. A pszeudo-megsemmisülés azonban nem csak e rádióállomás privilégiuma.

Kornis Mihály a rendszerváltás rutinos túlélője. 1990 óta immár a negyedik alkalommal érzi úgy, hogy megsemmisítik. „Mert ha jönnek a nyilasok, úgyis öngyilkosok leszünk, ez már le van vajazva, jöhet a Kövér oldalán Cseh Mária...” írta a minden balliberális rémforgatókönyvre vevő Élet és Irodalom 1997. március 21-i számában a jelenlegi parlamenti elnök mellett Torgyán József kisgazda pártelnök feleségében is érezve a végzetet. Az író pénteken nyilatkozta a Klubrádióban, hogy a Szabadság-téren felállítandó német megszállási emlékmű miatt most már a megsemmisítés következik. Ezért indított el Facebook-kampányt ellene, csatlakozva a zsidó szervezetek tiltakozásához.

A magyar társadalom jó része ismét értetlenül csóválja a fejét, hiszen nemzedékeken át azt tanították neki az iskolában, hogy a németek a II. világháború során megszállták Magyarországot.
Így tudják a messze nem konzervatív tulajdonban lévő Wikipediának az erről a történelmi tényről szóló szócikkei, valamennyi nyelven, amelyen olvashatók.
Azoknak viszont, akik érdekből el tudják magyarázni azt is, hogy a kék ég miért barna (például: a veszélyre fogékonyabbak számára láthatóan vetül rá Európa sötét és megismétlődő jövője), a német megszállás nem tény.
Az antiszemitizmussal eddig még nem vádolt Stephan Löwenstein e témáról a Frankfurter Allgemeine Zeitung című vezető német lapban azt írta, a német megszállás után „ezernyi magyar politikust, köztük minisztereket foglyuk ejtettek, és részben őket is a német koncentrációs táborokba hurcolták”.
Aki erre azt válaszolja, hogy őket német megszállás nélkül is ugyanaz a sors érte volna, az klubrádiós értelmiségi.
Ugyanez a balliberális tábor hasonló harcot folytat szinte minden olyan szobor ellen, amelyet a jobboldali többség kíván magának felállítani.
És különös módon e tábor minden szava hatalmas visszhangot kap az idegen nyelvű sajtóban.
Mégpedig bármi áron. Itt van például a vezető francia lap, a Le Monde bécsi tudósítójának, Joelle Stolz hétvégi dilemmája. Bécsben szombaton súlyos zavargásokra került sor, miután a Szabadságpárt (FPÖ) Akadémikus Bálja ellen „antifasiszták” tüntettek. A bált nemcsak az osztrák, de egész Európa radikálisai részvételével a Hofburgban tartották meg, amelynek erkélyén Hitler jelentette be Ausztria Németországhoz csatolását. Strache pártvezér e közben a bálozókat „az új zsidóknak” nevezte, mert ma őket üldözik. Stolz asszony úgy döntött, ez nem hír. Helyette a budapesti szoborügyről írt Magyarország revizionizmust kockáztat címmel aggódva a Szabadság-térért és, mint szokta jobbközép kormányok esetén, miattunk.
A Stolz asszonyt is riasztó hazai tábor emberei naponta hasonlítják össze a genetikailag alsóbbrendű magyarokat („birka nép” és társai) számunkra előnytelenül, leggyakrabban a felsőbbrendű mintának állított Nyugat-Európához képest.
A baj azonban az, hogy az összehasonlítással súlyosak a bajok. Szoborügyileg is. Nézzük Belgiumot, ahol az Európai Unió „szíve dobog”.
Michela Wrong, az Independent című brit lap 2005. február 23-i számában Belgium legsötétebb és leginkább rejtegetett titkáról cikke bevezetőjében azt írta: „Lipót királyt hősként állítják be, amiért a Kongót ’civilizálta’. Most egy figyelemre méltó brüsszeli kiállítás mesél egy olyan brutális kizsákmányolásról, amely milliókat ölt meg és egy nemzetre hozott szégyent”. A cikk így zárul: „minden bizonnyal még hosszú idő telik el addig, ameddig a belgák II. Lipót - aki azonnal felismerhető kérlelhetetlen kampós orrával és lapát alakú szakállával – szobraira mindennel tekintenek, csak nem tisztelettel”. A „Kongó emléke, a gyarmati idők” címmel rendezett kiállítást Belgium fennállása 175-ik évfordulója alkalmával rendezték.
Azt az elsuhanó gondolatunkat most tegyük félre, hogyha egy elvetemült jobboldali magyar lap írta volna le ezt a mondatot Lipót orráról, a felháborodás mély hulláma azonnal átcsapna legalább Ausztriára, Németországra és Franciaországra. Azt viszont ne, hogy a brüsszeli elegáns Tervuren negyedben lévő, a korábbi belga gyarmatról, Kongóból rabolt kincsekkel rogyásig tele Közép-Afrika múzeum említett történeti kiállítása csupán pár darab fotóval állított emléket a megölteknek és azoknak, akiknek a kezét vagy lábát csapták le a gyarmatosítók.
Az 1898-től 1908-ig tartó népirtásnak Adam Hochschield, az amerikai Berkeley Egyetem történelem tanára mértékadó könyve szerint 10 millió áldozata volt.
Amelynek nyomát a belgák már 1908-ban eltüntették. Pontosabban az Állami Kongó Irodaházban tárolt minden ilyen iratot II. Lipót parancsára elégették. Ő ezután arra adott utasítást, hogy a témában a Kongóban tárolt, összes dokumentumot is semmisítsék meg.
Ettől a pillanattól kezdve a belga uralkodók és a belga nép teljes egyetértésben megkezdte a totális hallgatást a szörnyű népirtásról. Arról a népirtásról van szó, amelynek eredményeként Kongó népessége a felére csökkent. A belga külügyminisztériumban a rá vonatkozó iratokon ez a felirat olvasható: „Ne pas a communiquer aux chercheurs!”, azaz kutatóknak nem adható ki.
Az „omerta” alól azért akad egy-két kivétel.
Mint a belga parlament képviselője, Laurent Louis aki lapunknak tavaly márciusban adott interjújában elmondta, 2012-ben javasolta a parlamentnek, hogy ismerje el a kongói népirtást. Képviselőtársai azzal söpörték le javaslatát, hogy „a politika nem a történelemről szól”.
A nagy afrikai filmrendező, Balufu Bakupa-Kanyinda lapunknak 2009 májusában adott interjújában e genocídiumról ezt mondta: „Belgium a népemet ölte meg”. Arra a kérdésre, hogy miért nem érdekli a világot ez a rettenetes népirtás, a kongói filmes ezzel felelte: „Mert az áldozatok feketék”.
A fentebb említett tervureni kiállítás megnyitása alkalmával lapunk interjút készített a belgiumi Löwen katolikus egyetemen afrikai kultúrát és nyelvészetet tanító Clémentine Faik-Nzuji professzor asszonnyal, aki arra a kérdésre, hogy kongói létére miként éli meg a népe felének kiirtásáról máig mélyen hallgató Belgiumot, azt felelte: „Én nem lehetek egyszerre itt Belgiumban, élvezve, amit Belgium nyújt, és ugyanakkor szidalmazom Belgiumot például az Egyesült Államokban. Mindannak ellenére, ami történt, a világ előtt meg akarom védeni. Ez emberi. Ha az ember összevész házastársával, akkor nem áll ki háza kapuja elé, hogy azt világgá kiabálja.”
A velejükig rasszista liberálisoknak ő persze csak egy…, ugye? II. Lipót szobra pedig maradjon. Mert a belgák szoborügyben is felsőbbrendűek, ugye?

Lovas István

(Magyar Nemzet, 2014-01-27)

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Belföld (11) Életmód (1) Mondom a magamét (7622) Tereb (146) Rejtőzködő magyarország (168) Egészség (50) Vetítő (30) Tv fotel (65) Mozaik (83) Autómánia (61) Heti lámpás (318) Mozi világ (440) Titkok és talányok (12) Alámerült atlantiszom (142) Irodalmi kávéház (537) Gazdaság (711) Kultúra (9) Sport (729) Gasztronómia (539) Nézőpont (1) Nagyvilág (1310) Politika (1582) Jobbegyenes (2807) Emberi kapcsolatok (36) Szépségápolás (15) Történelem (18) Flag gondolja (36)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>