Ma 2021 október 23. Gyöngyi napja van. Holnap Salamon napja lesz.
c09e6e221a3378acc27a362b7f4c0a2f.gif

Giulio Meotti: Rotterdam, Eurábia fővárosa 2.

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Sylvain Ephimenco egy francia-holland újságíró, aki tizenkét éve él Rotterdamban. Húsz éven keresztül a Libération hollandiai tudósítója volt, és büszke volt baloldali meggyőződésére.

Az egyik kisebb rotterdami csatornára néző házában üdvözöl bennünket, miközben elmondja, hogy ma már nem hisz többé abban, amiben régen.

Nem messze tőlünk van Khalil al Moumninak al-Nasr nevű mecsetje. Amikor Hollandiában legalizálták a melegházasságot, Moumni kikelt magából, hogy ezek "betegek, a disznóknál is rosszabbak". A mecset több mint húsz éves, még az első marokkói bevándorlók építették. Moumni írt egy a holland mecsetekben terjesztett pamfletet "A muszlim útja" címmel, melyben arról értekezik, hogy a homoszexuálisok fejét le kellene vágni, és ki kéne tűzni a város legmagasabb épületére. Az al-Nasr mecset mellett beültünk egy kizárólag férfiak számára fenntartott kávéházba. Szemben egy iszlám Halal-vágóhíd van. Ephimenco három tanulmányt írt Hollandiáról és az iszlámról, és ma a baloldali keresztény orientáltságú "Trouw" újság cikkírója. Ő látja legjobban, hogy a város - talán még Amszterdamnál is jobban - miképpen testesíti meg Hollandia tragédiáját.

Mint mondja: "Egyáltalán nem igaz, hogy Wilders csak a szélsőségesek szavazatait kapja meg, és ezzel mindenki tisztában van, még ha nem is mondják ki. Ma már a művelt emberek szavaznak Wildersre, habár eleinte valóban csak az alacsonyabb osztályú hollandok szavaztak rá. Sok felsőoktatásban dolgozó és baloldali is rá szavaz. Ez a rengeteg muszlim fejkendő már mindenki számára probléma. A házam mögött van egy közért, amikor ide költöztem, egy fejkendőt sem lehetett látni. Ma már csak csadorban mászkáló muszlim nők dolgoznak a pénztáraknál. Wilders és Haider két teljesen különböző ember. Wilders alapvetően jobboldali, de ugyanakkor baloldali is, mint egy tipikus holland. A közeli uszodában bizonyos órákban csak muszlim nőket engednek be. Na ezek a Wildersre leadott szavazatok kiváltó okai! Az iszlamizációt meg kell állítanunk! Utrechtben van egy mecset, ahol külön városi szolgáltatások vannak a férfiak és a nők részére. A hollandok félnek. Wilders a multikulturalizmus Frankensteinje ellen küzd. Én régebben baloldali meggyőződésű voltam, de ma már sehová sem tartozom, mert úgy látom, hogy elértünk azt a határt, ahol már nem a politikai orientáció a lényeg. Úgy érzem, hogy a felvilágosodás eszméit hagytuk cserben ezzel az önkéntes apartheiddel, amely itt van, és látom a női-férfi egyenlőség, valamint a szólásszabadság eszméjének a halálát. Itt ma a baloldal a konformista, és a jobboldal rendelkezik igazi válaszokkal erre az őrült multikulturalizmusra.”

Tariq Ramadan, a híres svájci tudós, aki egyben tanácsadóként segíti a várost, a rotterdami Erasmus egyetem egyik professzora. Ramadan néhány homoszexualitás elleni kijelentését nyilvánosságra hozta a "Gay Krant", Hollandia leghíresebb meleg magazinja, amelyet a bőbeszédű Henk Krol újságíró vezet. Egy videókazettán Ramadan a homoszexualitást "betegségnek, rendellenességnek, kiegyensúlyozatlanságnak" nevezte. Ám a felvételen Ramadan nem csak a melegekről beszél. A nőkről az a véleménye, hogy "amikor az utcán vannak, akkor le kellene sütniük a szemüket". Wilders pártja azt kérte, hogy a városi bizottságot oszlassák fel, a Genfből származó iszlám tudóst pedig küldjék haza, de végül két évvel meghosszabbították a pozícióját. Mindez akkor történt, amikor az Atlanti-óceán túloldalán az Obama-adminisztráció épp bejelentette Ramadannak az Egyesült Államokból való kitiltását. Krol felvételeinek egyikén Ramadan azt üzeni a nőknek, hogy: "Allahnak van egy fontos szabálya: ha parfümmel, vagy megjelenéseddel, vagy a gesztusokkal megpróbálod felhívni magadra a figyelmet, akkor beteg a lelkivilágod."

Krol szerint "amikor Pim Fortuynt meghalt, akkor mindenki megrettent, mivel az őszinte szavai miatt ölték meg." "Ez már nem az én hazám. Még mindig gondolkodom Hollandia elhagyásáról, de hová mehetnék? Itt mindenki kritizál bennünket, a katolikus egyház, a protestánsok is. De ha az iszlámot kritizáltuk, akkor azt mondják, hogy új ellenségeket hozunk létre!" Ephimenco szerint Wilders sikerének titkát az utcákon kell keresni: "Rotterdamban három hatalmas mecset van, és az egyik Európa legnagyobbja. Egyre több és több iszlám fejviseletet látni, és az iszlamista meggyőződés is a mecsetekből ered. Sok embert ismerek, aki már elhagyta a városközpontot a külső, gazdag, fehér elővárosokért. A belvárosi utcákon már nem hollandul, hanem arabul és törökül beszélnek."

Bart Jan Spruytnak hívják az embert, aki az Elsevier nevű újságban Fortyyn rovatát örökölte. Egy robusztus, fiatal, protestáns értelmiségi, az Edmund Burke Társaság alapítója, de mindenekfelett Wilders "Függetlenségi Nyilatkozatának" a szerzője, és a kezdetektől fogva munkatársa. Ő mondja a következőket: "Itt a bevándorlónak már nem kell küzdenie, tanulnia, dolgoznia, hanem az állam költségén elélhet. Létrehoztunk egy párhuzamos társadalmat. Sok kerületben a muszlimok már többségben vannak, és a saria bevezetését akarják elérni. Ez már nem Hollandia. A szabadságunk saját magunk ellen fordult. Ez az öniszlamizáció."

Spruyt Fortuyn egyik közeli barátja volt. "Pim csak azt mondta, amit az emberek már évtizedek óta amúgy is tudtak." Az establishmentet és az újságírókat támadta. Az emberek nagyon örültek, amikor elkezdett politizálni, és "fehér lovagnak" hívták. Utoljára egy héttel a halála előtt beszéltünk, amikor elmondta, hogy úgy érzi: küldetése van. A meggyilkolása nem egy magányos őrült műve volt. 2001 februárjában bejelentette, hogy szeretné megváltoztatni a holland alkotmány diszkriminációval foglalkozó első bekezdését, mivel az szerinte elpusztította a szólás szabadságát, és igaza is volt. Másnap a holland templomokban - amelyek amúgy rendszerint üresek, és főleg közösségi találkozásokra használják őket – a papok Anna Frank naplóját olvasták fel Fortuyn elleni figyelmeztetés gyanánt. Pim egy igazi katolikus volt, sokkal inkább, mint amennyire mi gondoljuk, és a könyveiben felszólalt az apák és értékek nélküli, üres és nihilista modern társadalom ellen."

Chris Ripke a város egyik ismert művésze, akinek műhelye az Insuinderstraaton, egy mecset mellett van. 2004-ben a filmrendező Theo Van Gogh egy holland iszlamista általi meggyilkolását követően úgy döntött, hogy stúdiójának a falára felfest egy angyalt és a bibliai parancsolatot:
"Gij zult niet doden!", vagyis „Ne ölj!”. A mecsetbeli szomszédjai mindezt sértőnek találták, és felvették a kapcsolatot Rotterdam akkori főpolgármesterével, a liberális Ivo Opsteltennel. A főpolgármester azt az utasítást adta a rendőrségnek, hogy töröljék le a festményt, mivel az "rasszista". Wim Nottroth tévés újságíró tüntetésképpen a helyszínen lesátorozott. A rendőrség letartóztatta, és filmjét, amelyet a helyszínen készített, megsemmisítették. Ephimenco hasonló akciót hajtott végre saját ablakában: "Egy nagy fehér lepedőt raktam ki a bibliai parancsolattal. Jött is rögtön a média. Ha már nem írhatod le ebben az országban hogy 'ne ölj', az azt jelenti, hogy mindnyájan börtönben vagyunk. Ez olyan, mint az apartheid, ahol a fehérek fehérek között, a feketék pedig feketék között élnek. Nagyon fagyos a hangulat. Az iszlamizmus meg akarja változtatni az ország szerkezetét."

Rotterdam Oude Westen nevű kerületében csak arabok vannak, a nők tetőtől talpig betakarva, kisebbségi tulajdonban lévő élemiszerboltok, muzulmán éttermek váltakoznak, a bevásárlóközpontokban pedig arab zenét hallani. "Tíz évvel ezelőtt egyetlen fejkendőt sem lehetett látni", mondja Ephimenco. A háza mögött, egy egykor virágzó középosztálybeli területen ma egy iszlamizált tömb terül el. Mindenütt muszlim táblák vannak. "Nézd ezt a sok török zászlót. Ott van egy templom, de üres, mivel már senki sem megy oda. Az egyik tér közepén egy arab felirattal ellátott mecset áll, amely valaha templom volt. Nincs innen messze Rotterdam leggyönyörűbb emlékműve: Pim Fortuyn kis gránitszobra. A csillogó bronz fej alatt, a szájat formázó alak Pim utolsó szólásszabadsággal kapcsolatos szavait mondja latinul: "Loquendi libertatem custodiamus", vagyis őrködjünk a szólásszabadság felett. Valaki minden nap hoz ide friss virágot.

antidogma.hu

]]>www.IlFoglio.it]]>
]]>www.jihadwatch.org]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Sport (729) Emberi kapcsolatok (36) Autómánia (61) Tv fotel (65) Rejtőzködő magyarország (168) Kultúra (6) Irodalmi kávéház (506) Heti lámpás (255) Életmód (1) Alámerült atlantiszom (142) Gasztronómia (539) Politika (1578) Jobbegyenes (2133) Flag gondolja (33) Mondom a magamét (5652) Történelem (14) Mozaik (83) Szépségápolás (15) Tereb (138) Nagyvilág (1463) Belföld (6) Gazdaság (662) Mozi világ (440) Titkok és talányok (12) Egészség (50) Vetítő (30)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>