A szakértők már régóta hangoztatják, hogy egy újabb világjárvány van készülőben, hiszen az 1900-as évek eleje óta két nagyobb járvány is (1918-as spanyol nátha, 1957-es ázsiai járvány) 40 éves csúszással követte egymást, miközben átlagosan 13 évente kellett megküzdenie az emberiségnek a halálos kórokkal.

A járvány kiindulópontját az elemzők Ázsiában várták, mivel a körülmények a vírusok számára itt a legmegfelelőbbek, a halálos áldozatok száma pedig a becslések szerint optimista esetben is 60-70 millió lehet. Ehhez nem feltétlenül kell kiemelkedő halálozási mutatójú vírus, elegendő csak az, ha a világ népességének 10 százaléka kapja el a kórt, és minden 10 emberből kilenc túléli azt. Sok a bizonytalanság A világ kormányai feszült figyelemmel követik az április 13-án elsőként Mexikóban azonosított sertés influenzát, ami az elmúlt két hétben csak az országban több mint 1,600 megbetegedést okozott, a legfrissebb hírek szerint pedig a halálos áldozatok száma 103-ra emelkedett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy egy esetleges világjárvány is kialakulhat, hiszen az influenza minden esetben emberről emberre a leginkább immunis népesség körében terjedt.

Normál esetben a nagyon fiatal és nagyon öreg korosztály lenne veszélyeztetett - írja a Reuters. Az utóbbi években egyre többen vetették fel egy újabb világjárványnak a lehetőségét, hiszen a járványok között átlagosan 13 év telt el (a súlyosabb járványok 40 éves csúszással követték egymást), az utóbbi nagyobb járvány pedig 40 éve volt. A járvány kitörésének valószínűsége azért lehetett egyre magasabb, mivel a vírusok is fejlődnek, a gyógyszerekkel szemben pedig egyre inkább rezisztensebbé válnak, ehhez hozzájárul az is, hogy az elmúlt időszakban egyre könnyebben lehetett erős gyógyszerekhez hozzájutni a világon, ami szintén a rezisztens szupervírus kifejlődésének adott táptalajt.

A nemzetközi légiforgalom növekedése pedig csak rátett egy lapáttal a kockázatokra, hiszen egy vírus terjedésének nagyon nehéz gátat szabni, ha az egyszerűen egy repülőgép által több földrészt is vándorolhat napok alatt. Ez azt jelenti, hogy egy hét alatt bejárhatja a vírus az egész világot, miközben korábban a vírus terjedése 6-9 hónap volt. Most is például ennek vagyunk tanúi, hiszen a Mexikóban kirobbant influenza szerű megbetegedések a légiközlekedésnek hála átterjedt Európába, és például Ausztráliában is észleltek megbetegedéseket.

Természetesen a legfontosabb ismertetőjegye a vírusoknak, hogy a megbetegített populációban mekkora halálozással járnak, hiszen hatalmas különbség van például egy átlagos influenza vírus 5-7 százalék körüli halálozási mutatói és egy szupervírus 70-80 százalékos halálozási mutatói között.

Jelenleg azt láthatjuk a megerősített hírek alapján, hogy a halálozási mutató Mexikóban 6 százalék körül van, tehát a madárinfluenzához képest nem tekinthető olyan súlyosnak (60 százalékos halálozás), azonban a helyzet ennél bonyolultabb. Elég csak arra gondolnunk, hogy egy nagyon fertőző, ember-ember között hihetetlen gyorsasággal terjedő vírussal van például dolgunk, ami az alacsony halálozási mutató ellenére is a halottak számát tekintve súlyosnak nevezhető (100 millió megbetegedés esetében a 6 százalékos halálozási mutató 6 millió áldozatot jelent).

Nem kell még pánikolni

A WHO az 1957-es ázsiai influenza alapján készített becslései szerint (terjedés, halálozási adatok) a következő világjárvány 2-7.4 millió ember halálát okozhatja, ami azonban csak nagyon esetleges becslésnek nevezhető, hiszen számos tényezőt kell figyelembe venni. Egy súlyosabb világjárvány viszont több áldozattal is járhat, a Pandémia Prevenciós Bizottság jelentése szerint például a világ népességének 10-25 százaléka is megbetegedhet a következő járványban (a kiinduló pont feltételezhetően ázsia lesz), ami körülbelül 10 százalékos halálozással számolva, és 7 milliárdos népesség mellett 70-175 millió áldozatot jelent.

A sort folytatva pedig egy világjárványra a mostani egészségügyi rendszer nincs felkészülve, a megfelelő személyi és intézményi háttér sok országban nem elégséges, ami növeli a kockázatokat. Sok fejlődő országban például nincsenek megfelelő oltóanyag készletek, jelenleg a leghatásosabb influenza ellenes szernek a Tamiflu-t és a Relenzát tartják, amit éppen a madárinfluenza miatt halmozott fel sok ország. Látnunk kell azonban azt is, hogy a meglévő kockázatok ellenére nagyon sokat fejlődött az orvostudomány az utóbbi évtizedekben, miközben például éppen a madárinfluenza hatására a világ országainak többségében készült nemzeti pandémiás terv, hogy egy esetleges járvány esetében minél gyorsabban reagálhassanak.

Egyelőre a WHO-nál a sertés influenza a 3-as fokozaton áll a járványriadó 6 különböző stációja alapján, tehát nem beszélhetünk még járványról, ugyanis az csak korlátozottan betegített meg embereket. A WHO vezetője viszont kiemelte, hogy a jövőben ezt a szintet emelhetik, ez azonban függ a vírus terjedésétől.

A négyes szinten például már az emberek közötti megbetegedések növekedése magas szinten állandósul (ez nem feltétlenül jelenti a járványba fordulást), az ötös szint viszont azt jelenti, hogy már számos országban tetemes a megbetegedések száma, ami ténylegesen járványt jelent.

Egy kis történelem

A modern kori járványok legfőbb összehasonlítási alapja az 1918-ban kirobbanó spanyol nátha, ami akkor a világ népességének 20-40 százalékát betegítette meg, a halottak száma pedig meghaladta az 50 milliót (egyes becslések szerint a halálos áldozatok száma a százmilliót is elérhette). 1918 szeptembere és 1919 áprilisa között például csak Amerikában a 600,000-et is meghaladta az áldozatok száma.

Összehasonlításképpen agy átlagosnak tekinthető éves influenza járványban Amerikában 30,000 ember hal meg, miközben globális szinten ez 250-500 ezer áldozatot jelent. Az akkori világméreteket öltő járvány jellemzően az életerős fiatalokat támadta meg, ami nem megszokott jelenség, hiszen egy átlagos influenza járvány a fiatalokat és az időseket betegíti meg leginkább. A vírus terjedése éppen emiatt lehetett annyira gyors, hiszen a leginkább ellenállónak tekintett lakosságban volt a legmagasabb a megbetegedések száma.

Érdemes megemlíteni, hogy a spanyol nátha első, gyengébb változata már 1917-ben megjelent, majd a következő év őszén indult el a magas halálozással jellemezhető világjárvány (idő közben fejlődött a vírus, amivel ellenállóbbá vált). A következő járványra 1957-ig várnunk kellett, az akkor azonosított ázsiai influenzát viszonylag gyorsan sikerült felderíteni, az ellenszer pedig már 1957 őszén elérhető volt, azonban a járvány így is 2 millió halálos áldozatot követelt (a legnagyobb halálozás az öreg korosztályt jellemezte).

Viszonylag gyorsan jött az újabb járvány, amit 1968-ban azonosítottak Hong Kongban, a modern kori járványok közül ez volt a "leggyengébb", egy millió halálos áldozatot követelt, miközben a leginkább veszélyeztetett korosztály a 65 év feletti népesség volt. 1976-ben az amerikai Fort Dix-ben azonosítottak sertés influenzás megbetegedéseket (H1N1 vírustörzs volt ez is, ami például az 1918-19-es spanyol náthát okozta), a kormány azonban az erős fellépésnek köszönhetően megállította a vírus terjedését.

A környező területeken összesen 40 millió ember oltását rendelték el, azonban a programban részt vevő egyének köre végül feleződött, mivel számos esetben az oltásnak negatív mellékhatásai voltak. 1997-ben azonosították elsőként a madárinfuenzát (H5N1), ami a csirkékkel történő közvetlen érintkezéssel került az emberekre, azonban a vírus terjedése az emberek között moderált maradt. 2003 óta a H5N1-es vírus összesen 421 embert betegített meg 15 országban, a halottak száma 257 volt.

A járvány terjedését a világ számos országában a fertőzött állatok leölésével próbálták megakadályozni, csak Ázsiában például 300 millió szárnyast öltek le emiatt. A szakértők többsége éppen az ázsiai térségből várta egy esetleges világjárványnak a kiindulópontját, a becslések szerint a világon még a spanyol náthánál is több halálos áldozattal járna (minimum 60-70 millió halottal számolnak a szakértők).

A legújabb kori járványtörténelemben nagyobb visszhangot kapott a SARS vírus, amit 2003-ban azonosítottak Hong Kongban és Vietnámban, azonban a vírus kiindulópontja Kína volt. A SARS egy súlyos légúti tünetekkel és lázzal járó megbetegedés volt, ami világszerte 8,000 megbetegedést okozott, a halottak száma pedig elérte a 700-at.

portfolio.hu