Ma 2024 május 29. Magdolna napja van. Holnap Janka, Zsanett napja lesz.
Szabadon döntünk, vagy a génjeink határozzák meg az életünket?

Szabadon döntünk, vagy a génjeink határozzák meg az életünket?

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Elődeink bőrébe bújunk.

Sok kutatóban felvetődött a kérdés, hogy viselkedésünk mennyiben a saját akaratunk eredménye, és mennyiben van előre meghatározva a génjeink által? Erre is a mesterséges intelligencia segítségével keresik a választ.

Releváns genetikai kapcsolatok

A gének és a személyiségjegyek közötti releváns kapcsolatokat az izlandi a deCODE genetics keresi. A cég több teljes genomot szekvenált – több mint 400 ezret –, mint bármely más intézmény a világon. Ezzel jelentős mértékben hozzájárult az Alzheimer-kór, a skizofrénia, a koszorúér-betegség, a rák különféle formái és sok más krónikus betegség öröklött kockázatának megértéséhez.

De arra is ösztönzött, hogy ugyanezt a folyamatot alkalmazzák az emberi psziché jobb megértésére, összefüggések megtalálására a genom és a személyiségünk jegyei között. Sok tudósban ugyanis felvetődött a kérdés, hogy viselkedésünk mennyiben a saját akaratunk eredménye, és mennyiben van előre meghatározva a mögöttes biológiánk által?  

Kári Stefánsson izlandi tudós 1996-ban azzal a céllal alapította a deCODE genetics céget, hogy Izland egyedülálló genetikáját felhasználva többet tudjon meg az ott gyakori betegségekről. Az ország kis népessége ugyanis viszonylag elszigetelt volt az évszázadok során, ami azt jelenti, hogy sokkal kisebb a genetikai változatosság, mint más nemzeteknél. Ez viszont azzal járt, hogy kevesebb „háttérzaj” megkönnyíti a tudósok számára a fontos génváltozatok azonosítását. A részben neurológus, részben filozófus Kári Stefánsson egyre inkább meg van győződve arról, hogy a szüleinktől örökölt DNS összetett koktélja, valamint a véletlenül szerzett genetikai mutációk nagyobb mértékben meghatározza viselkedésünket, mint azt gondolnánk.

Lehet, hogy nem vesszük észre, de úgy tűnik, hogy életünk sok rutinszerű vonatkozását a genomunk vezérelheti. Ez dönti el, hogy például a kávét vagy a teát szeretjük inkább. Kiderült, hogy a kávé szerelmesei kevésbé érzékenyek a koffein keserűségére, míg a tea kedvelői nem érzékelik a más típusú keserű vegyületeket. A genetika abban is szerepet játszik, hogy valaki inkább a magányosabb fizikai tevékenységeket részesíti előnyben, mint például a futás, vagy a csapatsportokat kedveli.

Elődeink bőrébe bújunk

Tizenöt évvel ezelőtt kétezer brit felnőtt körében végzett felmérés először utalt arra, hogy létezhet a hobbinkért felelős gén. A felmérésben résztvevők gyakran meglepődtek, amikor felfedezték, hogy valójában amatőr kertészek, vagy bélyeggyűjtők utódai, akik továbbviszik az elődök hóbortjait. A következő évtizedben világszerte sokan hivatkoztak a tanulmányra, miután megállapították, hogy egy szülő vagy nagyszülő kedvelt időtöltése – mindenféle előjel nélkül - előtört bennük.

A ]]>BBC]]>-nek nyilatkozó Danielle Dick, a New Jersey-i Rutgers Egyetem pszichiátria professzora szerint a személyiség legtöbb dimenziója - mennyire extrovertáltak vagy introvertáltak, lelkiismeretesek, barátságosak, vagy éppen impulzívak vagyunk - egyfajta genetikai lenyomat. Hatással van arra, hogyan gondolkodunk, hogyan kommunikálunk a világgal.

A vállalkozók, a vezérigazgatók, a vadászpilóták és az extrém sportolók általában kockázatvállalók. A kockázatvállalók körében azonban nagyobb valószínűséggel alakulnak ki függőségek. A természetüknél fogva impulzív emberek hajlandóak megragadni a lehetőségeket, de könnyebben lesznek szerencsejáték-függők, az iskolai lemorzsolódás, vagy az állásból való kirúgás is gyakrabban fenyegeti őket.

Az előbbi példákra utalva Danielle Dick arra hívta fel a figyelmet, hogy génjeink befolyásolják hajlamainkat, de ez nem jelenti azt, hogy egy adott génváltozatot hordozó embernek mindig problémái lesznek. A környezet, amelyben vagyunk, óriási szerepet játszik abban, hogy a genetikai hajlamaink szerint cselekszünk-e vagy sem. Ugyanakkor bizonyítékok vannak arra, hogy a stabil családi élet, a stabil kapcsolatok és barátságok, vagy akár a rendszeres testmozgás segíthet a rossz örökség ki nem fejeződésében.

A társadalomtudósok szerint a kölcsönhatások tanulmányozása azt is segít megmagyarázni, hogy egyes emberek miért alkalmasabbak a hosszú távú kapcsolatok fenntartására másoknál.

Hozzánk hasonlókat választunk

A kutatók régóta tudják, hogy a genetika valamilyen szerepet játszik a barátok, sőt a szerelmi partnerek kiválasztásában is. – Hajlamosak vagyunk szociális kapcsolatokat kialakítani olyan egyedekkel, akik genetikailag jobban hasonlítanak ránk - mondta a brit portálnak Andrew Dewan, a Yale genetikai epidemiológusa. Úgy gondolja, hogy az ezen tulajdonságokat irányító gének befolyásolják, hogy kivel kötünk barátságot.

Kiderült, hogy a gének is jelentős szerepet játszanak abban, hogy stabil, boldog kapcsolatot tartsunk fenn éveken, évtizedeken keresztül. Korábbi kutatások kimutatták, hogy az elvált szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel válnak el. Egy tanulmány pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ha egy házasságban legalább az egyik partnernek volt egy bizonyos génváltozata, amely növeli az oxitocin nevű hormon mennyiségét, akkor ez a partner kevésbé valószínű, hogy szorongásra utaló tüneteket mutat, és ennek köszönhetően a pár boldogabb.

A szorongó kötődés a kapcsolati bizonytalanság sajátos stílusa, amely a közeli családtagokkal és korábbi partnerekkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokból alakul ki. Csökkent önértékelést, magas elutasítási érzékenységet és jóváhagyás-kereső magatartást eredményez. – Az öröklött genetikai változatok hozzájárulhatnak a boldogságunkhoz a kapcsolatokban - mondja Andrew Dewan.

Genetikánk nem pusztán azt határozza meg, hogy képesek vagyunk-e hosszú távú kapcsolatokat kialakítani, hanem egy olyan tényező is, amely egyik vagy másik irányba taszíthat bennünket.

Ha az egyén és családja tudja, hogy hajlamos a függőséget okozó vagy kockázatvállaló viselkedésre, ez segíthet elkerülni az ilyen helyzeteket. De ebben a társadalomnak is van szerepe. Sokan például amiatt aggódnak, hogy az Egyesült Államok új törvényei lehetővé teszik a kannabiszhoz való könnyebb hozzáférést, a nagyobb elérhetőség azonban megjósolhatatlan problémákkal járhat.

De még mindig csak az elején vagyunk annak megértésében, hogy a génjeink milyen szerepet játszanak a döntéseinkben. Az elmúlt két évtizedben lassan feltárultak sok ilyen kapcsolat, de még mindig sok alapvető kérdés vár megválaszolásra.

Borítókép: Összefüggéseket találni a genom és a személyiségjegyek között. (Fotó: fizkes)

Ötvös Zoltán

]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Belföld (11) Szépségápolás (15) Rejtőzködő magyarország (168) Flag gondolja (36) Mozaik (83) Mozi világ (440) Gazdaság (711) Tv fotel (65) Nézőpont (1) Gasztronómia (539) Sport (729) Jobbegyenes (2807) Életmód (1) Mondom a magamét (7625) Emberi kapcsolatok (36) Autómánia (61) Tereb (146) Heti lámpás (318) Titkok és talányok (12) Vetítő (30) Egészség (50) Nagyvilág (1310) Irodalmi kávéház (537) Alámerült atlantiszom (142) Kultúra (9) Politika (1582) Történelem (18)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>