Globális hálózatot irányít, politikusokat mozgat sakkfigurákként, vagyona és befolyása révén otthonosan mozog a Fehér Házban, és ha valaki netán szembeszállna eszméivel, felkészülhet rá, hogy elsöpri egy tüntetés, vagy kivéreztetik gazdasági eszközökkel. George Soros látszólag egyedül áll a saját maga által felépített piramis tetején, de vajon mindent egymaga intéz? Övé a végső szó, vagy mögötte is áll valaki, és ő sem több sakkfiguránál, még ha talán a legerősebb is? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Bogár László segítségével.

– George Soros immár elmúlt nyolcvanéves, ez pedig két kérdést is felvet: valóban egymaga látja el mindazokat a teendőket, amelyeket hatalmi gépezetét szemlélve a személyéhez kötünk? Illetve, ha egyszer visszavonul, helyére lép-e valaki? Önálló döntéshozó Soros, vagy valakik állnak mögötte?

– A kérdésre ma csupán spekulációk alapján adható bármilyen válasz. A világot irányító hatalom, nevezhetjük globális szuperstruktúrának, rendkívül hatékonyan leplezi el önmagát, így ennek az erőnek a pontos mibenlétét sem tudjuk meghatározni. Ezzel persze nem önmagában az irányítás ténye a baj, hanem az, hogy katasztrofálisan rossz, pusztító irányba vezeti az emberiséget. Ezt látva érthető módon sokan szeretnének visszaszólni, interpellálni, vagy legalábbis kérdéseket feltenni. Ezeket a törekvéseket viszont rendre két szóval szokták leszerelni: az egyik az összeesküvés-elmélet, a másik a gyűlöletbeszéd. Ezzel azt üzenik, hogy tudatlanok és/vagy gazemberek vagyunk, csak mert a létezését is feltételezni merészeljük. Egy valami biztos, aki úgymond szabad szemmel is látszik, az egészen bizonyosan csak bábfigura. Márpedig Soros György látszik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy alá kellene becsülnünk azt a kétségtelenül létező erőt, amit Soros személye – vagy inkább az, amit jelképez – jelent, illetve azt az erőt, ami mögötte áll.

– Voltak azért szivárogtatások, amelyek részben George Soros tevékenységébe is engedtek némi betekintést, például az elhíresült, Hillary Clintonnak írt levele, amelyet a WikiLeaks jóvoltából ismerhetett meg a közönség…

– A WikiLeaks és a hasonló nagy globális szivárogtatók kapcsán az a mondás jut eszembe, hogy ha valamit el akarsz rejteni, akkor tedd a kirakatba, vagy egy még jobb hasonlattal élve – ha körülvesz a préritűz, akkor ellentüzet kell gyújtani. Felszínre hoznak kétségtelenül izgalmas, az egész világot lázba hozó információkat, miközben a lényeg elsikkad. A Sorosról felszínre került anyag pont ezt támasztja alá: sok mindenről szól, de éppen csak fellebbenti a függönyt. Eközben semmi nem derült ki belőle annak a stratégiai jelentőségű és pusztító akciósorozatnak a hátteréről, amelyet a Soros-hálózat a bevándoroltatás, vagy ahogy emlegetni szokás, a migránsválság keretén belül folytat, noha itt bőven lenne feltárnivaló. Sok millió ember mozgatása több ezer kilométerről a legnehezebb logisztikai feladatok közé tartozik, így okkal tételezzük fel azt, hogy a 2015 nyarán-őszén kulmináló folyamat mögött alsó hangon több tízmilliárd dolláros finanszírozási háttér állt, a logisztika megszervezése és fenntartása több ezer professzionális, erre kiképzett operatív tisztet feltételez, és nem utolsósorban nagyon szoros együttműködést a nemzetközi alvilági hálózatokkal. Tehát legalább három olyan eleme van ennek a kérdésnek, amelyről kellene rendelkeznünk információkkal, de hogy, hogy nem, ezekről semmi nem került felszínre, a rendszerük a jelek szerint jól zár.

– A ködösítés ellenére legalább a szemünk előtt zajló folyamatokból vonhatunk le érvényes konzekvenciákat? Kiderülhet a célok egy része?

– Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a globális szuperstruktúra egy monolitikus hatalmi tömb, amely egyértelműen megfogalmazza, mit akar a világgal, és ezt a törekvésnyalábot vasakarattal véghez is viszi azokon a hálózatokon keresztül, amelyeknek nyilván a Soros-hálózat is a része. Ám közel sem biztos, hogy ez a helyzet. Elképzelhető, hogy léteznek törésvonalak, még ha ezek a világ számára teljes mértékben láthatatlanok is. Szeptember 11-ével vagy Donald Trump megválasztani „hagyásával” kapcsolatban egyvalamiben lehetünk csak biztosak: nem úgy történt, ahogy azt a hivatalos verzió beállítja. Persze a hosszú távú következményekből már jobban kirajzolódik a valóságos történet, ha mint egy kirakós elemeit, összeillesztjük őket. Ez sok türelmet igényel, és számtalan apró és persze drámai eseményt kell vizsgálni ahhoz, hogy kiderítsük, mik is ezek a célok. Ezen vizsgálat közben ugyanakkor azt is fontos belátni, hogy ezek az erők részben azért tudnak működni, mert mi vagy nem ismerjük fel ezeket, vagy felismerjük, de csak megkésve, ha pedig időben, akkor pedig gyakorta gyávák vagyunk cselekedni, és akkor még nem is beszéltünk azokról, akik tudatosan támogatják működését. Mindenki szem a láncban, ahogy Illyés Gyula fogalmazott.

– Mit árul el a folyamatok hosszú távú elemzése?

– A világ, mint az elmúlt évezredek során mindig, ma is egy nagy szellemi összecsapásnak a színtere, ha úgy tetszik, permanens globális szellemi és nyelvi világháborúnak lehetünk az átélői, és ez a háború az anyagi világban is a felszínre tör. A tét, hogy a létharmóniába beilleszkedő, a jó gazda gondosságával való gazdálkodás, a világ szakrális alapjainak a megőrzése mozgat minket, vagy az az erő, amely szerint a világ arra való, hogy feléljük az erőforrásait. Hogy nincs más feladatunk, csak a fizikai élvezetek kielégítésére alkalmas anyag mennyiségének gátlástalan fokozása. Azok az erők, akik Soros Györgyöt mozgatják, olyan intézmények, szerveződési elvek, értékek, amelyek az utóbbi csoportba tartoznak, ők üzemeltetik a globális gazdaságnak azt a rendszerét, amely a rákhoz hasonló módszerrel fosztja ki az ember külső természetét, és ezzel párhuzamosan kifosztja a lelki, erkölcsi, szellemi belső természetét is. Az egyik oldalon tehát az élvezetek hajhászásához szükséges anyagi javak minél nagyobb mértékű felhalmozása az élet egyetlen célja, míg a másik oldal rámutat: a létezés nem erre lett kitalálva, ez az út a biztos halálba vezet. Ahogy József Attila írja egy versében: „Ehess, ihass, ölelhess, alhass”, de hozzáteszi azt is, hogy „a mindenséggel mérd magad”. Ez egy végtelen történelmi küzdelem, csak ennek kimenetele volt koronként más és más. A mostani tét, hogy sikerül-e az emberiséget egy újabb, mesterségesen előidézett hanyatlásba belesodorni, ami elsősorban abban mutatkozik meg, hogy most az európai keresztény fehér ember szellemi, erkölcsi talapzatai ellen zajlik brutális erejű támadás. Ennek a szellemi összecsapásnak nagyon is fontos eleme a CEU-ügy, amely nem másról szól, mint hogy ki tartja ellen­őrzés alatt, egyáltalán ki határozza meg azt, mit nevezünk tudásnak, vagy éppenséggel az, hogy milyen ismerethalmaz megszerzéséért jár diploma. Mindenki érzi, hogy a 21. században felfoghatatlan változások zajlanak, és fognak egyre inkább felgyorsulni, ezért lenne nagyon fontos arra választ adni, hogy ki kaphat ellenőrzést e fölött, elvégre tudásalapú társadalomban élünk. Lám, a liberális világ-ethosz korlátlan szabadságot hirdet ezen a területen is – mindaddig, míg a neki kedvező eszmék terjednek, ám abban a pillanatban megálljt parancsol, amint valaki ezekkel szembemegy, vagy egyáltalán csak érinteni merészeli globális diktatúrájának intézményeit.

– Személy szerint meg lehet nevezni bárkit, akiről legalább sejteni lehet, hogy befolyással van Soros tevékenységére?

– Szerintem ebben a kérdésben nem is a személyek az igazán érdekesek, adott esetben ezek kutatása félre is vezethet minket, sokkal inkább a szervezetek és hálózatok a lényegesek. Az emberi társadalom mozgásai, változásai ezekre a hálózatokra vezethető vissza, elég csak a legkiterjedtebbre, az internetre, a világhálóra gondolnunk. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ez milyen mérhetetlen hatalmat ad azok kezébe, akik ezeket a hálózatokat uralják. Ezekkel kapcsolatban jobbára a kérdésekig jutunk el, válaszokat találni már sokkal nehezebb. Ezekben a hálózatokban ott vannak a nagy tőkestruktúrák, a transznacionális vállalatok döntő elemei, ezen belül is a globális pénzhatalmi rendszer intézményei, amelyek az anyagi erőforrásokat, az erőforrás-szivattyúkat működtetik, illetve maga a globális média. Ezeknek Soros György mint pénzember eleve fontos szereplője. Ugyanakkor azt, hogy mekkora szava van a struktúrán belül, pontosan nem láthatjuk. A vagyona alapján viszonylag szerény tagja lehet, de a befolyása, ráhatása kétségkívül nagyobb annál, mint amit a pénze lehetővé tenne. A hálózatok összefonódását, működését pedig csak akkor tudjuk megérteni, ha ezek felhőszerű eloszlásában meg tudjuk határozni a hierarchiát, vagyis azokat a hálózatelemzők által erősen kötött, vagy erősen kapcsolt pontoknak nevezett elemeit, amelyek a látszat ellenére rendkívüli jelentőséggel bírnak. Arra kell tehát összpontosítani, hogy minél pontosabb képünk legyen azokról a szervezetekről, amelyek az erősen kötött pontokat jelentik, hiszen ezen információk birtokában lehet csak szembeszállni velük. Most a CEU kapcsán azt kell feltételeznünk, hogy egy ilyen rendkívül jelentős és módfelett érzékeny pontot találtunk el, ezért rándult össze egyetlen pillanat alatt az egész globális hatalmi rendszer, és ezzel óriási szolgálatot tett nekünk. Teljes fegyverzetében lépett ugyanis elő abból a rejtettségből, ami eddig a legfőbb páncélzata volt.

Kovács Dániel - ]]>www.demokrata.hu]]>