Bár a koronavírus-járványon még nem vagyunk túl, bő két hónap tapasztalatai alapján azt leszögezhetjük: a magyarországi ellenzékre most sem számíthattunk a bajban. Ők ugyanis segítség helyett ezt az időszakot is arra használták fel, hogy ezredszerre is feltegyék az egyébként már rettentően unalmas diktatúrázós lemezt, és csakúgy, mint rendesen, egymásra licitáljanak hazugságban.

Ott volt például Jakab Péter, a radikális jobboldaliból baloldalivá váló Jobbik elnöke, aki március 23-án így fogalmazott az Országgyűlésben: „Ez a javaslat azt üzeni az ellenzéki szavazóknak, hogy önök még a veszélyhelyzetet is arra akarják felhasználni, hogy totális diktatúrát építsenek ki Magyarországon.”

Öt-hat éve talán még meglepetés lett volna, ma már egyáltalán nem számít annak, ha a Párbeszéd társelnöke ugyanarról beszél, mint a Jobbik elnöke. Ugyanaznap és ugyanott, mint Jakab, Szabó Tímea is diktatúrázott egy jót a parlamentben: „Önök úgy akarják elfogadni ezt a lex Covid néven ismert törvényt, hogy az gyakorlatilag érdemi kontroll nélkül ad önnek felhatalmazást, hogy kormányozzon, és szabad kezet is kap abban, hogy még a szabad sajtó maradékát is felszámolja, és gyakorlatilag akár a sajtómunkásokat, akár orvosokat, akár ellenzéki képviselőket is börtönbe zárjon, ha önnek nem tetsző dolgokat, azaz az igazságot állítjuk. Ezt úgy hívják, miniszterelnök úr, hogy diktatúra.”

Bebörtönzött újságírók, orvosok és természetesen ellenzéki képviselők – Szabó Tímeának bizony meglódult a fantáziája. De ahogy erre már utaltunk, ezzel mostanában nincs egyedül. A momentumos Hajnal Miklós egy március harmincadikai sajtótájékoztatón ezt mondta: „Mivel a Parlament a demokrácia szentélye, ennek kiiktatása a demokrácia kiiktatását is jelenti.” Bár Hajnal a hegyvidéki önkormányzatban ül listás képviselőként, nem pedig az Országgyűlésben, de azért innen üzenjük a fiatal liberális politikusnak: a parlament a járvány kezdete óta is folyamatosan ülésezik.

Az ellenzéki hazugságcunami áprilisban sem hagyott alább. A 21-i parlamenti ülésen például az LMP-s Csárdi Antal aggodalmaskodott. „Az elmúlt napok tökéletesen bebizonyították, hogy a Fidesz úgy érzi, hogy eljött a leszámolás ideje. Ocsmány és vállalhatatlan módon a veszélyhelyzetet kívánják felhasználni arra, hogy leszámoljanak mindennel és mindenkivel, akik az önök útjában állnak. Mert útjában állnak önöknek jól láthatóan a döntéseik alapján a sikeres önkormányzatok, útjában állnak önöknek az ellenzéki pártok, és a legszomorúbb, hogy a beteg emberek is ebbe a kategóriába tartoznak bele.”

Ugyanezen a napon Gyurcsány Ferenc nem elégedett meg a parlamenti nyilvánossággal: európai vezetőknek írt levelet, amelyben ő is a kormány (egyébként nem létező) teljhatalmáról értekezett. „Orbán Viktor és társai gátlástalanul kihasználják a koronavírusjárvány-helyzetet a teljhatalom megragadásához, miközben intézkedéseik messze elmaradnak attól, amit Európa-szerte képesek voltak megtenni a demokrácia veszélyeztetése nélkül, gondoljunk például a tesztelések mennyiségére, a különböző bérkompenzációk és a munkahelyvédelem ügyére.” Természetesen a teljes eljelentéktelenedés útjára lépett MSZP sem akart lemaradni a többiektől: a szocialisták május 11-én, most hétfőn „diktatúrafigyelő szolgáltatást” indítottak honlapjukon, ahol szavaik szerint várják „a kormány koronavírus-járvány alatti visszaéléseiről szóló bejelentéseket”…

A 2018-as választási kampány egyik legdöbbenetesebb interjúja Szél Bernadetté volt: az LMP akkori miniszterelnök-jelöltje az Indexnek arra a kérdésére, személyesen „milyen fideszes elégtételtől tart”, így felelt: „Akár börtön. Hogy Orbán Viktor börtönbe zár, mert kitalálja, hogy amerikai kém vagyok például. Bármi megtörténhet, hiszen nincs jogállam.” Szél pontosan tudta, hogy hiába győz a Fidesz, akár kétharmaddal is, neki nem esik bántódása, de vállalta, hogy a magyar választók többségének szemében nevetségessé váljon. Hogy miért? A válasz egyszerű: a külföldi politikusok, úgynevezett civil szervezetek és sajtómunkások akkor tudnak magyarországi diktatúráról hazudozni, ha van mire és kire hivatkozni.

És mivel a mindig szolgálatkész hazai ellenzék ezekben a hetekben versenyt retteg a koronavírus-törvény miatt, nem csodálkozhatunk azon, hogy a külföldi politikusok és megmondóemberek, Jean Asselborn luxemburgi külügyminisztertől Donald Tusk néppárti elnökön át Soros Györgyig, ugyancsak magyarországi diktatúráról értekeznek. Az ellenzék kedvenc milliárdosának egyébként éppen hétfőn jelent meg a Project Syndicate honlapon az az interjúja, amelyben így fogalmaz: „Orbán Viktor már a koronavírus-járvány miatt kialakult vészhelyzetet és a »fogságban tartott« parlamentet is felhasználta arra, hogy diktátorrá nevezze ki magát Magyarországon.”

Az unió egyelőre képtelen kezelni a válságot, a magyar védekezés pedig sikeres. Minderről el kell terelni a figyelmet. Soros a következő hónapokra is megszabta az ellenzék és az európai politikusok kommunikációjának irányát…

Bándy Péter - ]]>www.demokrata.hu]]>