Ma 2022 augusztus 18. Ilona napja van. Holnap Huba napja lesz.
Piros volt a paradicsom

Piros volt a paradicsom

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

A rendszerváltás óta nem volt ilyen kampánydaldömping, mint most. Jakab Péter gitárt fogott, Márki-Zayék lázadásra buzdítanak.

A választás előtti szűk hetekben berúgta a kampánydalmotort a baloldal. Jakab Péter gitárt fogott, Márki-Zayék lázadásra buzdítanak, az ellenzéki megmondóember, Molnár Áron (noÁr) szeretetről, Komáromy Gergely (G Ras) pedig O1G-ről énekel.

Hogy mitől kampánydal egy dal, annak meghatározása nem könnyű. Egyfelől azért, mert sok esetben a szerzők eredeti gondolatait zárójelbe téve használnak pártok, mozgalmak dalokat, másfelől pedig azért, mert politikai motivációjú nótákat évszázadok óta ismerünk (gondoljunk például a Kossuth-nótára, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legnépszerűbb toborzódalára). Ám a szabad választáshoz való jog kiterjesztésével egészen más értelmet nyert e műfaj. Utóbbi kapcsán Magyarország és a térség országai is gyermekcipőben járnak, így a mai, hétköznapi értelemben vett politikai kampánydalok tekintetében érdemes a rendszerváltást kijelölni e műfaj hazai születésének.

Sikeres koncepciók

A rendszerváltás előtt számos protestdal született, amely az egypártrendszerben értelemszerűen nem egy adott párt mellett, hanem a hatalom vagy csak valaki ellen jött létre (gondoljunk a Beatrice 1988-ban megjelent Azok a boldog szép napok című számára), vagy politikai célokra használták fel, akár utóbb, a születését követő években. Az idősebb olvasók bizonyára emlékeznek a Scorpions Wind of Change című zenéjének kezdősoraira (I follow the Moskva / Down to Gorky Park / Listening to the wind of change / Sétálok a Moszkva folyó partján, A Gorkij-park felé. És hallgatom a változás szelét), amellyel a dal a rendszerváltás himnuszaként vonult be a történelembe.

A Szovjetunióval való szakításkor a rendszerváltó erők nemegyszer a nyugati popkultúrát hívták segítségül politikai céljaikhoz. Ilyen volt a Fidesz 1990-es kampányszlogenjének ihletője is, a Roxette Listen to your heart című slágere is. A dal akkor jól kifejezte a párt szellemiségét: buli, fiatalok, szabadság, szerelem.

A Fidesz zenei anyaga erős maradt a további választási kampányok során is. 2002-ben a rendszerváltók generációjának zenészeit felvonultató Kitörő örömre lelj végre, Magyarország! című dalt olyan ismert előadók énekelték fel, mint Pataky Attila, Vikidál Gyula, Keresztes Ildikó, Szikora Róbert és Esztergályos Cecília. E szerzemény és a videóklip egyaránt hordozta a kampánydalok elengedhetetlen pozitív üzeneteit: a harcot az üdvös célért, a reményt és a népakaratot megtestesítő tömegeket. A dal nem hozta meg az áttörést, szoros versenyben, de végül alulmaradt a Fidesz az MSZP–SZDSZ-szel szemben.

Négy évvel később a Fidesz ismét egy nagyágyúval készült a választásra. A Föld könnyei című dalt Demjén Ferenc írta és adta elő a párt választások előtti nagy kongresszusán. Arról, hogy hogy mit szimbolizál a szám, az előadó akkor az Origo kérdésére ezt mondta: „A nóta szövege egyértelmű, változás kell.” Állítása szerint az utólag párthimnusszá lett dalhoz nem kapott semmiféle instrukciót. A dallamos, érzelmes nóta nagy sikert aratott, és hozta a nyolcvanas évek nosztalgiaérzését, azaz „Rózsi” V’Moto-Rock utáni szólókorszakának stílusvilágát, ám a választási győzelemhez ez sem volt elég.

Ezzel egy időben az akkor még Gyurcsány Ferenc vezette MSZP–SZDSZ sem tétlenkedett, és minden eddigi kampány legemlékezetesebb kampánynótáját dobták „piacra”. A feleslegesnek tűnő „óóó” kiáltások és a nyelvi pongyolaságoktól sem mentes, egyszerűre sikeredett szöveg beleégett egy ország tudatába. És bár a választási kampányra írt dalok ritkán lesznek híresek zenei értékeikről, az MSZP soron következő kampánydala, a Többen vagyunk mint bárki gondolná minden várakozást alulmúlt. A gyenge, dallamtalan zene és a nemzeti erők fellángolása közepette írt visszás globalista üzenetei („Európa, közös ország, ahol eltűnt minden határ”) hűen reprezentálták a túlélésre játszó kormánypárt akkori állapotát.

Lelkes „civilek”

A 2010-es évektől, vélhetően a közösségi média szerepének felértékelődésével gőzerővel beindult a kampánydalok futószalagon történő gyártása.

A 2011-ben színre lépő Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) Facebook-csoport zenei performansza igazi csemege a kampánydalok történetében. A balliberális kötődésű Juhász Péter (a Kendermag Egyesület, valamint a Bajnai Gordon által létrehozott Együtt – a Korszakváltók Pártja alapítója) alapította mozgalom október 23-ra időzített Nem tetszik a rendszer című dalát több mint kétmillióan látták-hallották a YouTube-on. A dalt az NGO-szervezetek kötelékében dolgozó Karsay Dorottya, korábbi Budapest Pride-szóvivő énekelte, aki egészen hitelesen alakította az elégedetlen, lázadó, nagyvárosi fiatal szerepét, bár egy évvel a szocialisták bukását követően forradalminak nemigen nevezhető közhangulat feltüzeléséhez ez kevés volt.

A klipben ismert (Kulka János) és kevésbé ismert művészek is tátognak a szövegre, amely többek között ilyen és ehhez hasonló sorokból épült fel: „Nem tetszik, hogy egyre szarabbul érzem magamat hazámban, nem tetszik, hogy a haverok, a rokonok nemsokára disszidálnak […] Nem tetszik, hogy a diplomám egyre inkább szart sem ér.”

A forradalom elmaradt, de a „civil” dalgyártás nem állt meg. 2018-ban Molnár Áron színész, az ellenzéki noÁr „mozgalom” alapítója tett közzé egy angol szöveggel is ellátott klipet Tanulni akarunk címmel, amire több mint másfél millióan kattintottak a legnépszerűbb videómegosztó portálon. Az előadó felsorakoztatja az összes unalomig ismételt üres ellenzéki frázist, amelyek szerint a kormány a diákok elbutítását tűzte ki célul az oktatásban. „Márciusi ifjakat tudni kell, Petőfit, Jókait, Na de ki tanítja meg Neked az emberi jogaid?” – reppeli zavarba ejtő affektálások közepette Molnár, kijelölve az általa hőn vágyott „progresszív szellemű” oktatás prioritásait. NoÁr „nagyot ment” az elmúlt hetekben is. Valentin-nap alkalmából és a gyermekvédelmi törvényre válaszul Falusi Mariann-nal karöltve elkészítette a LOVEMLSFJFHFJBTQIA+ című videóklipet, amivel még a saját táborát is sikerült megosztania. Ebben a holo­kauszt­tal hozza párhuzamba a törvényt, amely tiltja a gyermekek LMBTQ-ideológiára való nevelését és arról beszél, hogy a szeretet mindenkiért eljön. A hátborzongató videóban az LMKDKWFJFJFJBTQ+ minden ága képviselteti magát: szerepelnek gyerekek, transzneműek és magassarkúban vonagló férfi táncosok. A Euronewsnak adott Molnár-interjúból egyébként kiderül, ők az úgynevezett Vogue-stílust táncolták, amely az LMKDKDKDKBTQ-közösség egyik jellemző táncstílusa.

„Eddig ez a leghatékonyabb Fidesz-kampányvideó” – írta egy hozzászóló a YouTube-on, amivel nehéz vitatkozni.

Ezzel egy időben jelentkezett a Ligetvédők csoportjából ismertséget szerzett G ras, azaz Komáromy Gergely aktivista is, akinek a korábban a népszerű amerikai rapper, dr. Dre Still D.R.E zenéjének alapjaira íródott 2017-es A lázadás éve című dalát több mint egymillióan látták a YouTubeon. A mostani, A változás éve című dalának videójában, amelyben egy férfi a feketék felsőbbrendűségét hirdető rasztafariánus mozgalom zászlaját lengeti, az előadó többször megismétli a Márki-Zay-féle „csak felfelé” szlogent, a fideszeseket börtönnel fenyegeti, és többek között a szeretetről beszél.

Kampányhajrá

A közeledő választás ismét aktivizálta a lelkes művészeket. Élni hívlak címmel jelent meg ősszel Az aHang, a Számoljuk Együtt és a Civil Választási Bizottság szervezésében készült előválasztási mozgósító videó. A formabontó alkotás „élni hívta” az SZDSZ-es panoptikumot: Mérő László, Gálvölgyi János, Kulka János, Gerendás Péter és a Pa-dö-dő is szerepelt az akusztikus dal klipjében, de az újabb generáció is, így Lakatos Márk és a korábban említett Molnár Áron is, aki az utolsó versszakot reppelve adta elő, ezzel is hidat képezve a letűnt korok SZDSZ-növendékei és az újabb, woke-generáció között.

A fiatalosnak szánt, de annak legkevésbé sem nevezhető alkotás szintén nem aratott nagy sikert a közösségi médiában, még a baloldalon sem. „Na most lettem Fideszes szavazó és két haverom is, akikkel együtt hallgattuk meg ezt a förtelmet” – írta az egyik kommentelő.

Hasonló koncepció alapján készült szeptemberben a Karácsony Gergely nevével fémjelzett 99 Mozgalom kampánydala, Döntsük le a falakat címmel. Az összellenzéki kampányvideóban feltűnő ismert emberek között láthatjuk Fullajtár Andreát, Jordán Tamást, Mécs Imrét, Iványi Gábor lelkészt, de Herczeg Zoltánt is.

Ám a legbizarrabb produkcióval márciusban, a kampányhajrára hozakodott elő az ellenzék. A hatalom a népé! című, szektás hangulatot megidéző videóklipben kevésbé ismert színészek énekelnek arról, hogy a hatalom a népé, mindezt egy raktárépületben. Csillogó szemű ifjak és idősebb, ám annál lelkesebb emberek néznek mélyen egymás szemébe és éneklik az igét.

A kampány dübörög, és a kormánypártok sem tétlenkednek. A TikTok közösségi oldalon elterjedt egy mémvideó, amely egy ismert mulatóst (Piros volt a paradicsom) és a kormány új szlogenjét mixeli össze. A dalt (Piros volt a paradicsom, nem sárga, Magyarország előre megy, nem hátra!), utóbb a Fidesz fel is használta kampánynótaként egy videójában, és Orbán Viktor is idézte az év végi Fidesz-kongresszuson.

Bejött. Csak a TikTokon 12,3 millióan kattintottak az ezzel a címkével ellátott videóra. Hogy mindez kinek mennyit ért, azt most vasárnap megtudjuk.

Bilau Lothár - ]]>www.demokrata.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Titkok és talányok (12) Jobbegyenes (2387) Tereb (142) Szépségápolás (15) Mozaik (83) Rejtőzködő magyarország (168) Sport (729) Nagyvilág (1464) Gazdaság (667) Alámerült atlantiszom (142) Mondom a magamét (6249) Mozi világ (440) Kultúra (6) Heti lámpás (260) Flag gondolja (33) Történelem (15) Politika (1581) Belföld (8) Életmód (1) Irodalmi kávéház (513) Vetítő (30) Emberi kapcsolatok (36) Autómánia (61) Gasztronómia (539) Tv fotel (65) Egészség (50)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>