Ma 2019 július 19. Emília napja van. Holnap Illés napja lesz.
b0858e837a08090d99cef823a6294ec6.jpg

Pataki for President

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Még múlt év októberében találkoztam először George Patakival, New York állam egykori háromszoros kormányzójával, aki nem csupán az amerikai belpolitikában jutott rendkívül magasra, de az amerikai magyarság körében is befolyásos és mindig segítőkész vezéralaknak számít.

Amikor az 52. utca egyik elegáns éttermében, a 21 Clubban próbáltunk eljutni az asztalunkig, a középkorú vendégek közül többen is odaléptek hozzá, kezet ráztak vele, megveregették a vállát, és kérlelték: „George, please run!”, azaz „kérlek, indulj!”.

A képen egyik lányával, az egyre sikeresebb író Allisonnal látható egy idén februári főkonzulátusi rendezvényünkön.

Nem is kellett semmi többet mondani, mindenki értette, mire vonatkozik az óhaj, hiszen Pataki kormányzó republikánus elnökjelöltté válása már akkor a levegőben volt. Mostanáig kellett várni mégis, hogy a lebegő indulási szándék hivatalos formában testet öltsön. Már egy ]]>korábbi posztban]]> is beszámoltam a demokrata oldal legfontosabb jelölési bejelentéséről, Hillary Clinton indulásáról. Akkor is, most is egy interneten publikált videóval indult az újabb aspiráns elnökjelölt előválasztási kampánya. Ahogy azt már megszoktuk az amerikai politikai kommunikációs műhelyektől, ismét profi termék került a ]]>nyilvánosság elé]]>.

A korábbi First Lady és külügyminiszter indulása azért volt érdekes itt, egy magyar külpolitikai blogban, mivel messze a legesélyesebb versenyzőként tartja őt számon az amerikai közvélemény a demokrata térfélen. Ugyanez George Pataki esetében, akire elsősorban a származása miatt figyelünk kiemelten, nem mondható el. Nem azért, mert lenne valaki republikánus oldalon, aki Hillary Clintonhoz hasonlóan dominálja a pályát, hanem inkább azért, mert túl sokan pályáznak a kihívó szerepére, és többüket is esélyesként, de egyiküket sem egyértelmű esélyesként emlegetik. A nagy tülekedésnek legalább két alapvető oka lehet. Egyrészt az amerikai politikai csillagjárás szerint két azonos vezetésű elnöki ciklus után jellemzően a másik oldalnak adnak nagyobb esélyt a választók. Másrészt a sokszínű, és egyes alapvető ideológiai kérdésekben (pl. magzati élet védelme) is széttartó republikánus tábornak nincs magától értetődő vezére, igazán nyitott tehát a mostani verseny.

Ha végignézzük a reális és az inkább „wanna be” republikánus jelölt-jelöltek szédítően hosszú ]]>listáját]]>, George Pataki esélyei nem is néznek ki olyan rosszul. A magyar származású, de már az USA-ban született politikus 1981-től töltött be választott pozíciót, akkor még csak szülővárosa, Peekskill polgármestereként. Ezt követően közel egy évtizeden keresztül volt New York állam törvényhozásában alsó és felső szinten is tag. Ami viszont a mostani kampány szempontjából a legfontosabb tétel az önéletrajzában, az az ezt követő tizenkét esztendő. New York kormányzójaként egy kiemelkedően fontos állam egyes számú végrehajtó-hatalmi állását töltötte be, ami megint csak legalább két szempontból érdekes. Egyrészt egy olyan államról beszélünk, amelyet a legtöbb elemző „sötétkéknek” minősít (itt a kék a demokraták színe), és ahol ennek megfelelően az elmúlt 75 évben Patakin kívül csak egyetlen republikánusnak sikerült még a kormányzóságig jutni: Nelson Rockefellernek. Másrészt a republikánus oldal jó néhány bejáratott nevű elnökjelölt-aspiránsa (pl. Marco Rubio, Rand Paul, Rick Santorum) csupán törvényhozói tapasztalattal rendelkezik, velük szemben a kormányzói múlt (Patakin kívül még Jeb Busht és Chris Christiet érdemes kiemelni) fontos érv lehet egy olyan versenyben, ahol a republikánus szavazók nyilván kritikusan tekintenek egy egykori szenátorból lett elnök, Barack Obama elmúlt közel hét évére.

Az esélyek latolgatásában azonban maga Pataki sem tudta megkerülni azt a közkeletű vélekedést, miszerint nem ő tűnik a legerősebb versenyzőnek még ebben a széttagolt mezőnyben sem. Erre is van jó válasza a rutinos politikusnak. 1994-re hivatkozik, amikor az előbb már emlegetett „sötétkék” államban nem sok esélyt adtak neki a három ciklust maga mögött tudó demokrata Mario Cuomoval (történetesen a jelenlegi New York-i kormányzó, Andrew Cuomo apjával) szemben. Az akkori hitetlenkedők nagyot néztek, amikor az Empire State élére váratlanul befutott a „Jó Öreg Párt” jelöltje. Ugyanekkora meglepetés lenne, ha mostani vállalkozása sikerrel járna. Miért csinálja akkor? Többen is az alelnöki szék lehetőségét emlegetik vele kapcsolatban reális alternatívaként.

Az esélyesek között emlegetett Jeb Bush vagy Marco Rubio is Floridából való, tehát déli. Íratlan szabály, hogy ilyenkor jól mutat egy északi alelnök jelölt a képletben, George Pataki New York-i pedigréje pedig tökéletesen megfelelne ennek a célnak.

Akár így, akár úgy, de ha befut, mi, magyarok biztosan nyerünk. Személyében először kerülne magyar származású politikus az amerikai szövetségi végrehajtó hatalom első vagy második legfontosabb munkahelyére.  Ismerve elkötelezettségét a magyar ügyek iránt, ennél jobb aligha történhetne a most egyébként is kedvező irányba fordult amerikai-magyar kapcsolatokkal.

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

]]>www.hirado.hu]]> - Messzelátó-Blog

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>]]>
]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Irodalmi kávéház (465) Flag gondolja (32) Kultúra (4) Heti lámpás (207) Gasztronómia (539) Történelem (4) Egészség (50) Nagyvilág (1386) Belföld (5) Autómánia (61) Politika (1571) Életmód (1) Sport (727) Tv fotel (65) Emberi kapcsolatok (36) Szépségápolás (15) Vetítő (37) Rejtőzködő magyarország (171) Tereb (129) Jobbegyenes (1556) Mondom a magamét (3765) Gazdaság (616) Alámerült atlantiszom (142) Mozaik (6) Mozi világ (440)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>