Ma 2024 április 16. Csongor napja van. Holnap Rudolf napja lesz.
Nógrádi György: Zelenszkij háborús veszteségekre vonatkozó kijelentése egyszerűen nem igaz

Nógrádi György: Zelenszkij háborús veszteségekre vonatkozó kijelentése egyszerűen nem igaz

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Kiderült a titok!

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap közölte, hogy 31 ezer ukrán katona vesztette életét a háború kezdete óta. A valós szám azonban ennél sokkal magasabb lehet, mondta el lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Továbbra sincsenek pontos, megbízható adatok azzal kapcsolatban, hogy az orosz–ukrán háborúban mekkora lehet a szemben álló felek vesztesége. Mindkét fél igyekszik a saját áldozatainak számát kozmetikázni, miközben a másikét megemelni. Tavaly nyári adatok szerint a háború kezdete óta ]]>elesett vagy megsebesült]]> ukrán és orosz katonák összlétszáma megközelíti az ötszázezret – közölték amerikai tisztviselők. Az akkori adatok szerint Oroszország katonai veszteségei megközelítik a háromszázezret. Ez a összesítés 120 ezer halálos áldozatot és 170-180 ezer sebesültet feltételez. Az amerikaiak már akkor közel hetvenezer ukrán halottról és 100-120 ezer sebesültről beszéltek. Sőt, már 2022-ben azt írta a BBC, hogy 100 000 orosz és 100 000 ukrán ]]>katona halt meg vagy sebesült meg ]]>az ukrajnai háborúban.

Azóta pedig csak még brutálisabbá vált a háború, s egyre több az elesett katona. Ehhez képest kevesebb halottról beszélt most az ukrán elnök.

A háború kezdete óta először adott hivatalos becslést Ukrajna a katonai veszteségeiről a konfliktus során. 

Volodimir Zelenszkij közlése szerint mintegy 31 ezer ukrán katona halt meg azóta, hogy Oroszország két évvel ezelőtt megkezdte az inváziót.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter 2023. december 19-i ]]>tájékoztatása szerint]]> addig több mint 383 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg a háború kirobbanása óta, egy orosz ]]>becslés alapján]]> pedig csak 2023-ban 215 ezer ukrán katona hunyt el a harctereken.

A két éve tartó fegyveres összecsapások a polgári lakosságot sem kímélik: az ENSZ ]]>számításai szerint]]> eddig 10 582 halottra és 19 875 sebesültre tehető a polgári áldozatok megerősített száma, de a valós veszteségek ennél jelentősen nagyobbak lehetnek. 

Korábban a Magyar Nemzet kérdésére Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhely kutatója azt ]]>mondta]]>:

– A veszteségekről semmilyen megbízható információval nem rendelkezünk. Csak becslésekkel találkozhatunk, amelyekben érvényesülnek az egymásnak ellentmondó narratívák.

Az ukrán elnöknek a veszteségekre vonatkozó 31 ezres állítása lehetetlen

– mondta el lapunknak e kijelentésre Nógrádi György.

Az orosz források három napja 403 ezer halottat és sebesültet mondtak. Zelenszkij szerint a háborúban eddig 180 ezer orosz halt meg, ami szintén lehetetlen adat, tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő. 

Elmondása szerint a háború második évfordulóján érdekes kijelentések hangzottak el.

Stoltenberg azt nyilatkozta, hogy Ukrajnát várják a NATO-ba, csak ennek a pontos dátuma még nem ismert. E téren látható az ukránok erőszakossága, hogy vegyék fel őket a szövetségbe. Zelenszkij nyilatkozata a republikánus Fox Newsnak, miszerint Ukrajnában nincs korrupció, és hogy választások esetén többséget szerezne, a tények ismeretében egyszerűen nem igaz – jelentette ki a szakértő.

Nógrádi György arról is beszélt, hogy Svédország – amely a mai magyar ratifikáció után csatlakozhat a NATO-hoz – bejelentette, hogy hétszázmillió dollár értékben újabb fegyvercsomagot ad át Ukrajnának. A már NATO-tag Finnország azonban aláhúzta, hogy amerikai nyomásra sem hajlandó a területén atomfegyvereket állomásoztatni, mutatott rá Nógrádi György.

A szakértő egyszerű PR-fogásnak minősítette az ukrán külügyminiszter, Dmitrij Kuleba megjegyzését, miszerint ha lett volna megállapodás, és Ukrajnát felveszik az Európai Unióba, valamint a NATO-ba, akkor nem is lett volna háború. Nógrádi György szerint Ukrajna e szövetségek semmilyen kritériumának nem felel meg, és az sem igaz szerinte, amit Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára mondott, hogy Ukrajna védi Európát, ezért van szüksége Nyugat-Európa teljes fegyverzetére.

Ma úgy áll a helyzet, hogy az amerikai vezetés és Nyugat-Európa egy része támogatja Ukrajnát. A németek a Taurus rakéták szállítását a parlamenti döntés ellenére sem teljesítik az ország biztonságpolitikai érdekeire való tekintettel, tette hozzá a szakértő.

Azt látni tehát, hogy az orosz–ukrán háború terén döntés a novemberi amerikai elnökválasztás után lehetséges

– hangsúlyozta.

Ha az amerikai elnökválasztáson a republikánus Donald Trump lesz az elnök, akkor egy viszonylag gyors fegyverszüneti megállapodás lehetséges. Trump ugyanis bejelentette, hogy ebben az esetben Ukrajna vagy megteremti a békét, vagy nem kap több amerikai támogatást. Ebben az esetben viszont Európa is kihátrálhat Ukrajna támogatása mögül

– hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő. 

]]>www.magyarnemzet.hu]]>

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Történelem (18) Jobbegyenes (2786) Szépségápolás (15) Egészség (50) Mozaik (83) Mozi világ (440) Nézőpont (1) Sport (729) Vetítő (30) Autómánia (61) Életmód (1) Emberi kapcsolatok (36) Kultúra (7) Politika (1582) Tereb (146) Gazdaság (704) Mondom a magamét (7536) Alámerült atlantiszom (142) Irodalmi kávéház (537) Flag gondolja (36) Gasztronómia (539) Titkok és talányok (12) Heti lámpás (312) Tv fotel (65) Rejtőzködő magyarország (168) Nagyvilág (1310) Belföld (10)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>