- 0
A kormányváltásra készülő Szívtipró Gimi Párt éppen a napköziben rajzolgatja a problématérképeit, és a cselekvés köreinek szervezése közben inkább omladozik a banda, ráadásul olyan kamaszos szexuális kalandokba futnak bele, amilyeneket még az eredeti SZDSZ is képes volt némi diszkrécióval intézni. Eközben ha megkérdezik tőlük, hogy mit tettek le az asztalra, még mindig arra kénytelenek hivatkozni, hogy fél éve sikerült tönkretenniük valamit. Úgy hiányzik most nekik ez az atlétikai vb, mint Ungár Péternek egy szekusokkal felfegyverkezett Soproni Tamás.
A rossz nyelvek szerint egyébként Ungár Péter azért jött elő a kínos, de még inkább érdektelen sátoros történettel, mert a Momentum tervezte nyilvánosságra hozni. A politika ugye mégiscsak jelentős részben a kommunikációról szól, és ha választani lehet, inkább beszéljenek az emberek egy meghiúsított, nyári tábori diákcsínyről, mint arról, hogy potyognak ki az osztályfelelősök a Szívtipró Gimiből – gondolták a fiúk-lányok. Mert ez a komoly ellenzéki erő bizony ilyen témák közül válogathat. Lassan elkezdjük remélni, hogy jövőre bejutnak az országgyűlésbe, mert ők fogják elsőként azt kívánni, bárcsak soha ne is indultak volna a választáson. Amikor a szomszéd osztály menő srácával vívott cicaharcok helyett igazi politikusoktól tudják majd meg, hogy a politika valamivel összetettebb szakma a diákfórum–nyári fesztivál–haveri Mancs-címlapos interjú tengelynél.
Ha bejutnak, a momentumosok számára a két ülésszak közti szünet lesz az igazi élmény, mert akkor nem velük fognak felmosni az Országházban.
És akkor az egyik kommunikációs szarból a másikba lépéssel meg az elnökségfogyatkozással egyszerre éri őket a hír, hogy újabb világbajnokság jöhet Budapestre. Ha összeadjuk a négy évvel ezelőtti vívó vb-t, a nemrég véget ért vizes vb-t, a napok múlva kezdődő cselgáncs vb-t, a jövőre esedékes birkózó vb-t, a két év múlva esedékes öttusa vb-t és kajak-kenu vb-t, ez már szép sorminta hat év alatt, ha pedig ehhez csatlakozna az atlétikai világbajnokság is 2023-ban, akkor tényleg alig marad olyan olimpiai sportág, amelyben nem mutatjuk meg, hogy kifogástalanul képesek vagyunk lebonyolítani a versenyeit. Kiváltképp, hogy a csapatsportok által igényelt infrastruktúra is csodálatosan bővül, úgy szaporodnak országszerte a modern stadionok és csarnokok, mint kis pártokban az 5 százalék miatti kétségbeesés.
És hát ugye tudjuk, mi jöhet a világbajnokságok után? Ilyen körülmények között a magyarokat is egyre nehezebb lesz azzal beetetni, hogy képtelenek magas színvonalon sport világversenyt rendezni, mert a sportellenes aláírásgyűjtések ellensúlyaként, a mérleg másik serpenyőjébe odakerülnek a látványon és a rendezésen is elámult turisták tömegei, az általuk itt elköltött rengeteg pénz, az óriási löketet kapott országimázs és a városbeliek által is örömmel megélt fesztiválhangulat.
Rossz lehet momentumosként azt látni, hogy nem bírnak úgy rombolni, ahogy Magyarország és annak elismertsége épül.
Persze a pénz kikerülhetetlen szempont, tudjuk. Azt is tudjuk, hogy egy sportrendezvényre elköltött, több milliárd vagy tízmilliárd forint irdatlan sok pénz. Legtöbben nemhogy nem láttunk egy helyen ennyit, hanem el sem tudjuk képzelni. A Momentum sem tudja elképzelni, hiszen nem tett még le akkora teljesítményt az asztalra, hogy ennyire kitömjék a titokzatos mikroadományozóik.
Azon siránkozni viszont végképp nem elegáns dolog, hogy a kormány sok közpénzt eléget a sportrendezvényekre. Tisztázzuk, hogy a kormány csődközelben vette át az országot 2010-ben, majd az IMF, az EU és a lenullázódott balliberálisok ellenséges harsogása közepette, óriási ellenszélben, mindenki által kárhoztatott, „unortodox” módszerrel stabilizálta a gazdaságot, csökkentette az államadósságot, nekilátott a kézzelfogható (épületek, utak, sínek, közlekedési eszközök) újjáépítéshez. És a mindenki által leszólt unortodox módszerrel bizony került pénz a sportra is. Ezt a pénzt a NER teremtette elő, és most a NER költi el olyan sporteseményekre, amelyek a NER és támogatói szerint fontosak. Ez a pénz az Orbán-kormány nélkül nem is lenne.
Szóval, kedves bomlasztók, tekintsetek úgy ezekre a világbajnokságokra és a majdani budapesti olimpiára, mint a NER és az általa egyre jobb életet élő magyarok millióinak magánbulijára, amelyhez nektek semmi közötök!
Alapból gyűlölitek a magyar sportot, szóval biztos meg tudjátok majd emészteni, hogy ebből érintettség híján kimaradtok.