Ma 2020 szeptember 26. Jusztina napja van. Holnap Adalbert napja lesz.
Labanc tempó

Labanc tempó

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Úgy tűnik, az Osztrák Tudományos Akadémia is beállt az agymosók sorába.

 Elindított egy kutatási projektet, amely történelmi tények helyett ideológiákra és hazugságokra épít.

Török emlékezet. Ez a címe annak a projektnek, amelyről az Osztrák Tudományos Akadémia (Österreichische Akademie für Wissenschaften) a honlapján számol be. Ha valaki azt hiszi, a kutatás célja az építészeti emlékek védelme, az örökség megóvása vagy a tárgyi emlékek kutatása, téved. Bár maga a honlap ezt sugallja, a cél egészen más: „A török emlékek évszázadokon át propagandacélokat szolgáltak, amelyek (oszmán) fenyegetettségtől való félelmet gerjesztettek” – olvasható az Osztrák Tudományos Akadémia weboldalán. „A projekt ezzel a máig ható ellenségképpel száll vitába, és bemutatja azokat a folyamatokat, amelyek a kialakulásához vezettek.”

Különös. Vajon miként lehet vitába szállni egy történelmi ténnyel? És a hozzá kapcsolódó, máig ható ellenségképpel? Ha az ellenség megtámad bennünket, hogyan lehet ezt politikailag korrekten megnevezni? Egyféleképpen. Úgy, hogy meghamisítják és átírják a történelmet.

Az idézett publikációban Bécs második török ostromáról (1683) van szó, azokról a hónapokról, amikor Bécset körbezárták Kara Musztafa erői. Ekkor Európa lengyel és német területein páni félelem lett úrrá, és a fejedelmek egymás után ajánlották fel a segítségüket. A hónapokon át tartó küzdelemben a védőket kiéheztették, akik a lovak levágása után már patkányhússal éltek… Szörnyű nélkülözést éltek át, de nem adták fel, nem adták török kézre magukat, mivel az oszmánok előtt kapituláló városokban a törökök óriási vérfürdőt rendeztek. Bécs nem fogadta el Kara Musztafa békeajánlatát.

Úgy tűnik, hiba volt. Az Osztrák Tudományos Akadémia most arra vállalkozott, hogy átírja az egész európai történelmet. Mindjárt Magyarországgal kezdte. Az akadémia honlapján olvasható publikáció szerzője Silvia Dallinger, címe: A románok szerepe Bécs második török ostroma idején (1683). Igen, a románok szerepéről van szó. Már az első mondat mellbevágó: „A román fejedelemségek, mint Erdély, Havasalföld és Moldva az 1683-as második török ostrom alatt oszmán fennhatóság alatt álltak.”

Mi ez? Újabb fricska a sógoroktól? Erdély mint román fejedelemség? Talán csak elírás, gondolná az ember, de ha tovább olvas, kiderül, hogy szó sincs róla. A szerző következetes. A román fejedelemségek oszmán uralom alatt című alfejezetben a szerző részletesen is kifejti a fent bevezetett agyszüleményt: „A XIX. század közepéig a román terület három fejedelemségből állt: Erdélyből, Havasalföldből és Moldvából. A középkor idején és az újkor kezdetén ezeket magyar–Habsburg-, illetve oszmán befolyás alatt álló területek vették körbe.”

Tessék? Mutasson már valaki egyetlen román erdélyi fejedelmet! Kezdjük ott, hogy 1683-ban Románia még csak nem is létezett! Állami függetlenségét csak a XIX. században, 1877. május 10-én kiáltotta ki.

1526-ban Magyarország az elveszített mohácsi csata után három részre szakadt. Az ország középső részét ék alakban megszállta a török, nyugati és északi részeit Habsburg Ferdinánd kormányozta, a Tiszától keletre pedig létrejött a belügyeit önállóan irányító Erdélyi Fejedelemség, amely a Bécs irányába nyomuló törökök számára nem volt különösebb jelentőségű, így megelégedtek az adóztatással. Az Erdélyi Fejedelemség Báthori Istvánnak, Bethlen Gábornak és I. Rákóczi Györgynek (hol van itt egyetlen román fejedelem?) köszönhetően lassan megerősödött. Egyetlen cél vezérelte őket: a török kiűzése a megszállt középső országrészből és az ország egyesítése.

A XVII. század első fele az Erdélyi Fejedelemség virágkora volt. Bethlen Gábor idején a tudományok és a művészetek bőkezű támogatásra találtak. A fejedelem sikeresen avatkozott be a harminc­éves háborúba, aminek következtében az Erdélyi Fejedelemség nagyhatalmi rangra emelkedett Európában. A Báthoriak után jött a Rákócziak máig dicsőként emlegetett kora. Ennyit a román fejedelmekről és az újraéledő, immár tudományosan is támogatott dákoromán elméletről!

Kara Musztafa 1683-ban belebukott a vállalkozásába. Amit a szultánnak nem sikerült elérnie, bő három évszázaddal később lassan megteszi a tömeges bevándorlás. Az iszlám harmadjára most elfoglalja Bécset. Jelenleg 700 ezer migráns él az osztrák fővárosban, legnagyobb részük török. Nekik ír új történelmet a már csak a nevében osztrák akadémia, amely azért üt még egyet a magyarokon is, mert már alig osztrák, de labanc szokásaitól mégsem tud szabadulni.

Hernádi Zsuzsa - ]]>www.demokrata.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tv fotel (65) Kultúra (6) Rejtőzködő magyarország (171) Politika (1571) Szépségápolás (15) Mozi világ (440) Tereb (140) Autómánia (61) Egészség (50) Flag gondolja (33) Mondom a magamét (4812) Mozaik (83) Vetítő (37) Alámerült atlantiszom (142) Életmód (1) Történelem (14) Nagyvilág (1452) Emberi kapcsolatok (36) Heti lámpás (243) Belföld (5) Titkok és talányok (12) Gasztronómia (539) Sport (729) Jobbegyenes (1853) Gazdaság (652) Irodalmi kávéház (490)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>