Ma 2024 december 13. Luca, Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.
Klára asszony kastélyról álmodik

Klára asszony kastélyról álmodik

Flag

Szöveg méret

1
Átlag: 1 (1 szavazat)

Miért nem akkor hirdetett vészhelyzetet, amikor miniszterelnök férjura fegyvertelen pesti polgárokra lövetett?

Őszintén megvallom, hogy Dobrev Klárával, a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltjével tulajdonképpen az égvilágon semmi bajom nincs. Csak azzal van bajom, amiket mond. Amit például május másodikán adott elő, nos, attól egy pillanatra megszédültem.

„Vannak döntési helyzetek, amikor az embernek […] belül kell éreznie azt, hogy meg akarja és meg tudja csinálni azt a feladatot. Érezni kell bent a sejtjeinkben, a csontjainkban, hogy tudjuk és akarjuk” – kezdte beszédét Klára asszony. Erről azonnal az egykori SZDSZ „Tudjuk, merjük, tesszük” jelmondata juthatott eszünkbe, de csak egy pillanatig, mert ezt követően az önmagát soha még ennyire késznek nem érző jelölt kijelentette, hogy jövő tavasszal kész legyőzni Orbán Viktort és „velejéig romlott rendszerét”. Hozzátette: készen áll arra, hogy az egyesült baloldal támogatásával „visszavegyük hazánkat, amit a Fidesz elvett tőlünk” és egy új, egy európai köztársasági korszak köszöntsön Magyarországra.

Klára asszony leszögezte, hogy az országot nemcsak visszavenni, hanem visszavinni is szeretné, méghozzá a történelem főutcájára. „Ezt a főutcát úgy hívják, hogy Európa, tudják, az a közös világ, kultúra, gondolkodás, ami összeköti a norvégot, az olaszt, a magyart, a spanyolt, a románt és a hollandot.”

Erről a felsorolásról – pláne arról, hogy miféle kultúra és gondolkodás kötheti össze például a magyart és a románt −, máris eszünkbe jut a Klára asszony férjétől származó, hasonlóan logikus kitétel: „Hazudtunk reggel, éjjel meg este.”

A történelem főutcájával kapcsolatban a balliberálisok már számtalan jelét adták, hogy miként érzik magukénak a magyar történelmet, főként annak marxista torzításait. Baloldalunk ennek szellemében előszeretettel cseréli fel a hazát az országgal, a nemzetet a nemzetközivel, a hazafiságot a hazaárulással.

További nagy ívű gondolatfűzést érezhettünk a folytatásban is: „A trójai faló, Romulus és Remus, Mózes kőtáblái, Jézus születése vagy görög és latin eredetű szavaink, mint Európa és kultúra. És van egy közös polgári eszményünk, ami a szabadságra és az emberi méltóság tiszteletére épült. És mi, magyarok európaiak vagyunk minden ízünkben.”

Klára asszony említette ugyan Mózest, Jézus születését és Európát, de odáig nem merészkedett, hogy a zsidó-keresztény hagyományokat és az európai kultúrát szoros összefüggésben említse, s ezzel előidézze az Európai Unió tiltakozását.

Elképzeltem, hogy ha az „európaiak vagyunk minden ízünkben” kijelentést nem a magyarok, hanem az illegálisan Európába érkezett migránsok nevében mondta volna, az is jól állt volna neki.

„És Orbán ebből a sok ezer éves történelmi, kulturális, nyelvi hagyományból akar kirángatni minket, és Oroszországhoz vagy Kínához kötni? Történelmi árulás. Ennek semmi köze a kereszténységhez, a konzervativizmushoz, polgári értékekhez és hagyományokhoz” – tette hozzá annak a DK-nak a képviseleté­ben, amelynek prominens figurája az a Niedermüller Péter, aki korábban rémisztő képződménynek nevezte a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat és nőket. Nem kellett volna egyeztetni az álláspontokat?

Klára asszony egy nappal a május elsejei ünnep után mondta el beszédét. Történelmi árulásról, hagyományainkból való kirángatásról szólt.

Pedig szólhatott volna a balliberálisok szellemi elődeiről is, akik több mint száz évvel ezelőtt, 1919. május elsején vörösbe öltöztették Budapestet.

Képzeljük el, hogyan néztek ki a turisták körében ma is kedvelt terek, amelyeken a szobrokat és emlékműveket favázakra feszített vörös leplekkel burkolták. A magyar történelem jeles alakjai helyett e tákolmányokra helyezték – akkor még csak gipszből – Lenint, Szabó Ervint vagy a hősies pózba merevedett kalapácsos embert. Elrondították Szent Gellért emlékművét, a Deák teret, a Ferenciek terét, a Nyugati pályaudvar előtti teret, a Parlament környékét, a Lánchíd alagútját, de a legkirívóbb és legfelháborítóbb beavatkozást a Hősök tere ellen követték el.

A Millenniumi emlékmű keresztény Magyarországot jelképező oszlopát (az apostoli keresztet tartó Gábriel arkangyallal) hatalmas, obeliszket formáló lepellel takarták le. Hasonló módon tüntették el uralkodóink félkörívben sorakozó szobrait, a honfoglaló vezérek helyére pedig Marx Károlyt helyezték, egy vasmunkás és egy bányász közé. A városban méltó helyet kaptak a vörös csillagok, valamint a „nemzetközi Szovjet Köztársaságot” éltető felirat is. Dobrev Klára ezekről nem beszélt.

Ehelyett azt mondta: „Ne jöjjön vissza az a rémálom, amit az elmúlt tíz évben az Orbán rendszere jelentett.” Meg azt, hogy „erős és büszke állam csak ott lehet, ahol a kisebb közösségek erősek és büszkék”. Ez utóbbi üzenetet nyugodtan eljuttathatná a szomszédos Ukrajnához, akár Biden amerikai elnök közvetítésével.

Azt is mondta még a DK nagyasszonya a mostani kormányról, hogy pár hónap alatt kiderült: „Gyenge és kormányzásképtelen […], szemünk láttára esett szét a magyar állam […], magyar emberek ezrei haltak meg emiatt.” Hozzátehette volna: miközben a magyar baloldalminden erejével az oltások mellett kampányolt, követelve a keleti vakcinák mielőbbi beadását. Ezt viszont nem mondta, mert éppen az ellenkezőjét tették! (Tudták, merték, tették.) És az egyesült baloldal oltásellenes kampánya miatt tényleg magyar emberek ezrei halhattak meg.

Klára asszony végül előhúzta a legfőbb ütőkártyát. Szerinte az új kormánynak korrupciós vészhelyzetet kell hirdetnie: „Meg kell akadályozni, hogy a kizárólag közpénzekből meggazdagodott fideszes oligarchák kimenekítsék a vagyonukat.” Ezzel kapcsolatban kastélyokról is beszélt, arról, hogy többek között „kastélyok veszítették el közvagyon jellegüket”.

Csak ezt ne mondta volna!

Aki a családjával egy zsidó tulajdonostól „elkommunizált” rózsadombi villában lakik, s aki pontosan tudja, hogy a nagyapja – Apró Antal – egyik irányítója volt a kastélyokat, villákat és más értékes ingatlanokat a saját vezető káderei számára lefoglaló kommunista diktatúrának, annak vajon milyen erkölcsi alapja van arról szónokolni, hogy kastélyok veszítik el közvagyon jellegüket? Az miért nem jut eszébe, hogy éppen a „közvagyon jelleg” tette tönkre hazánk kastélyainak, villáinak, kúriáinak zömét?

És miért nem akkor hirdetett vészhelyzetet, amikor miniszterelnök férjura fegyvertelen pesti polgárokra lövetett? Mert Gyurcsányéknak nyilván ezt jelenti az új, demokratikus, európai köztársaság.

Bánó Attila

A szerző író, újságíró

]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nagyvilág (1310) Irodalmi kávéház (543) Titkok és talányok (12) Jobbegyenes (2896) Gasztronómia (539) Tv fotel (65) Vetítő (30) Flag gondolja (38) Politika (1582) Nézőpont (1) Történelem (18) Életmód (1) Gazdaság (722) Sport (729) Heti lámpás (340) Mondom a magamét (8016) Kultúra (9) Szépségápolás (15) Autómánia (61) Tereb (146) Emberi kapcsolatok (36) Mozi világ (440) Mozaik (83) Egészség (50) Alámerült atlantiszom (142) Rejtőzködő magyarország (168) Belföld (11)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>