- 0
Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban
Gyurcsány Ferenc 2009-es lemondásakor valószínűleg a legtöbben egy fillért sem tettek volna arra, hogy a volt kormányfő egyszer még visszatér, és a politikai élet meghatározó szereplője lesz. Ma azonban kimondható, hogy pártja éppen nyerésre áll az ellenzék legerősebb pozíciójáért folytatott versenyben. Kérdés, hogy így lesz-e 2022-ben vagy az azt követő választáson, hiszen bár az utóbbi évek politikai küzdelmeinek nagy vesztesei – a Jobbik, az LMP és az egykori anyapárt, az MSZP – hosszú távon valószínűleg nem versenyezhetnek vele, a fiatal korosztályt megszólítani képes Momentum komoly vetélytársnak látszik. A DK szavazótáborának legnagyobb részét alapításától az idősebb baloldali szavazók adták, ez alapján úgy tűnik, az idő nem neki dolgozik. Ráadásul sokan osztoznak az ellenzéki tortán, és nem látszik, melyik rétegből tudna újabb szavazókat megszólítani a párt.
A Demokratikus Koalíció egyedi jelenség az ellenzéki térfélen: a pártelnök és a párt közé gyakorlatilag egyenlőségjelet lehet tenni. Bár Gyurcsányt a szocialistáktól való távozásakor számos támogatója követte az új formációba, politikai karaktere, ismertsége, az érte rajongó és az őt elutasító szavazók nagy száma elhomályosítja bármely, régóta a magyar politikában szereplő párttársát. Épp ez az a jelenség, amely a pártelnök megosztó személye miatt akadálya lehet a DK további erősödésének. De kezdjük az elején.
Kezdeti rivalizálás
Gyurcsány a lemondása után a háttérbe húzódott, és újjáélesztette a Demokratikus Charta mozgalmát. A 2010-es kormányváltást követően ősszel még az MSZP-n belül próbált érvényesülni, s Demokratikus Koalíció Platform néven megalapította azt a közösséget, amelyből későbbi pártja született. Megszervezte értelmiségi bázisát, és a Mesterházy Attila-féle vezetéssel szemben próbálta visszaszerezni korábbi pozícióját. Végül hosszas belharcot követően 2011-ben támogatóival együtt elhagyta az MSZP-t. Vele tartottak leghűségesebb hívei, például Molnár Csaba, Varju László és Vadai Ágnes, és Gyurcsány az egykori SZDSZ és MDF köreiből is sikerrel csábított át politikusokat. Csatlakozott a DK-hoz például Bauer Tamás, Kuncze Gábor, Kerék-Bárczy Szabolcs. A párt eleinte nem büszkélkedhetett nagy támogatottsággal: 1-2 százaléknyi szavazóját leginkább Gyurcsány Ferenc személye vonzotta. A kicsi, de nagyon elkötelezett tábor nagy részét az idősebb, 65 év feletti, jellemzően baloldali szavazók adták.
A DK-nak első éveiben több vetélytársa is akadt, ugyanis az akkor még nála jóval erősebb MSZP mellett megjelent
a Bajnai-féle Együtt is. 2012-ben úgy tűnt, sikerül kilépniük a kis párti státusból, Bajnai Gordon visszatérése azonban gyengítette őket. Egy informátorunk szerint egy dunántúli megyeszékhelyen 2012-ben még 4, de 2013-ban, az összefogásmantra erősödése előtt már csak 1 százalékon mérték a Demokratikus Koalíciót. Az MSZP és az Együtt 2013 nyarán a DK kihagyásával igyekezett szövetséget építeni, de Gyurcsány sikeresen erőltette az összefogást, és növelte támogatottságát, elérve, hogy 5 százalékos pártként kihagyhatatlan legyen az ellenzéki együttműködésből.
A 2014. áprilisi országgyűlési választáson megbukott a baloldali összefogás. A nem sokkal később, májusban rendezett európai parlamenti választáson viszont a DK meglepetésre 9,75 százalékot ért el. Nagy előnyt jelentett neki az igen elkötelezett és fegyelmezett, választási szempontból átlag feletti aktivitású szavazóbázisa. A párt Budapest külső kerületeiben, valamint a megyei jogú városok egyharmadában le is győzte baloldali riválisait: az MSZP-t és az Együttet. Általában véve is igaz volt, hogy a Gyurcsány-párt Budapest mellett a vidéki nagyvárosokban erősebb. Érdekes módon az ezt követő parlamenti ciklusban a DK nem tudta megismételni az EP-választáson elért, majdnem 10 százalékos eredményt. 2015 tavaszán a Mediánnál 9, a Nézőpontnál 10 százalékon állt, de a bevándorlási válság visszavetette a népszerűségét. 2016 májusában a Nézőpontnál már csak 7, majd 2017 májusában 5 százalékon állt a biztos szavazók körében. Ekkoriban egyértelművé vált, hogy a DK-nak korlátot jelent a vezetője, személyének megosztó volta. Egy 2016 végén készült Századvég-kutatás szerint a megkérdezettek 76 százaléka elutasította, és csak 14 százalékuk formált róla kedvező véleményt.
Próbálkozások és szintlépés
A 2018-as parlamenti választás előtt Gyurcsány – tekintettel a DK gyenge népszerűségi adataira is – a baloldali összefogás legnagyobb hívévé lépett elő. Ekkor már felvetődött a Jobbikkal való együttműködés gondolata, de még nem kötelezte el magát mellette. A DK végül kölcsönös visszalépésekről állapodott meg az MSZP-vel, de önálló listát állított a pártelnök vezetésével. A választási versenyben a Demokratikus Koalíció kifejezetten szélsőbaloldali jelszavakkal indult, és a külhoni magyarság ellen kampányolt. Ez annyira nem volt sikeres, hogy éppen csak elérte vele a parlamenti küszöböt.
A DK-ra ekkor a 18–29 évesek mindössze 3 százaléka, a 30–39 évesek 4 százaléka voksolt, a 60 év felettiek közül viszont 11 százalék. 2018-ban a Gyurcsány-párté volt a második legöregebb szavazótábor, csak az MSZP szavazóinak átlagéletkora volt magasabb. A Medián 2018 végén készült felmérése szerint a DK támogatottsága a 18–25 évesek között gyakorlatilag mérhetetlen volt. Gyurcsányék ekkoriban kezdtek el látványosan nyitni a legifjabb szavazók felé. A pártelnök 18-19 éves fiatalokkal fényképezkedett, találkozót szervezett a Z generáció tagjaival, később pedig a Facebooktól az Instagramon keresztül a TikTokig minden jellemzően fiatalok által használt platformon erősítette a jelenlétét. Ezt követte a saját ruhamárka Special Feri Edition néven és a Facebook-csetbot, amely sokszor zavarba ejtő beszélgetéseket generált. 2020-ban pedig Gyurcsány és pártja háromnapos nyári egyetemet rendez 18 és 30 év közötti fiataloknak. A közvélemény-kutatók mérései alapján azonban egyelőre úgy tűnik, az exminiszterelnöknek nem sikerült érdemben növelnie támogatottságát a legifjabb szavazók körében.
A Demokratikus Koalíció számára a valódi előrelépést a 2019-es EP-választás jelentette, ahol 16 százalékos eredményével a legerősebb ellenzéki párttá vált. Azonban hiába szerezte meg a Nézőpont Intézet kutatási eredményei szerint a 60 év feletti korosztály voksainak 25 százalékát, a 40 év alattiaknál mindössze 9 százalékot ért el. A településtípus szerinti megoszlás alapján Budapesten a DK lett a legerősebb ellenzéki párt, de a falvakban csak 12 százalékot kapott. A Századvég EP-választás után publikált felmérése szerint abból, hogy az MSZP–Párbeszéd szövetség támogatottsága a 60 év felettiek körében esett vissza erőteljesen, épp amelyben a DK erősödött, megállapítható, hogy e választók a Demokratikus Koalícióhoz pártoltak át. A kutatás azt is kiemeli, hogy Gyurcsányék nem tudnak olyan politikai üzenetet megfogalmazni, amellyel a bizonytalan szavazókat megnyerhetnék maguknak, ezért csak a többi ellenzéki párt gyengülésével, a leszakadó baloldali szavazók megszerzésével tudnak erősödni.
A teljes cikket ITT olvashatja el.
