Ma 2019 szeptember 20. Friderika napja van. Holnap Máté, Mirella napja lesz.
lomnici-2-t-szanto.jpg

Két apja lesz egy kislánynak

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Nem mindennapi történet...

Az iszlám és a saría jog térnyerése kapcsán kiindulópontként rögzítendő, hogy az Európai Unió mind a 28 államában legális a homoszexuálisok együttélése, és 22 állam regisztrált kapcsolat formájában jogi lehetőséget is ad az azonos nemű párok rendezett együttélésére.

Tizenegy uniós tagországban a házasság is nyitva áll számukra (Skandinávia, Benelux államok, Spanyolország, Írország, Franciaország), és 2017. június 30-án a német szövetségi törvényhozás alsóháza is lehetővé tette a házasságkötést az egyneműeknek, bár a kérdés valószínűleg a német alkotmánybíróság elé kerül.

Minden második – azaz összesen 14 – tagállamban közös örökbefogadás is lehetséges. Hazánk uniós szinten már a konzervatív félbe tartozik, itt csak egyének fogadhatnak örökbe, és alkotmányosan kizárt a homoszexuálisok közötti házasság.

A magyar alaptörvény 2012 óta, a szlovák alkotmány 2014 óta lényegében kizárja a házasság lehetőségét az LMBTQ-közösséghez tartozó egyének számára, amiként Lengyelország 1997-es alkotmánya is, mivel mindhárom legfelsőbb jogforrás férfi és nő életközösségeként értelmezi a házasságot.

Horvátországban 2013 óta egy népszavazás nyomán ugyancsak ki van zárva alkotmányosan a szexuális kisebbségek házassága. Azonos neműek jelenleg nem házasodhatnak Ausztriában, Csehországban és Romániában sem.

Ausztriában mostohagyermek örökbefogadása 2013 óta lehetséges, az együttes örökbefogadás pedig tavaly óta. Horvátországban a „partnergondnokság” a homoszexuális állandó élettárs és partnerének gyermeke közötti, a gyermek születési anyakönyvi kivonatában szereplő speciális, kvázi szülői felelősséggel járó hivatalos kapcsolatot jelenti. Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában csak LMBTQ-egyének fogadhatnak örökbe, párok nem.

A lengyelek kifejezetten tiltják az együttes örökbefogadást azonos nemű pároknak. Hazánk az adoptálás terén a szigorúbban szabályozó országok közé tartozik, ám ez a régió nagy részére is jellemző.

Mindezek ellenére a jogi kiskapuk kihasználásával egyre több azonos nemű pár vállal gyereket, példának okáért úgy, hogy egy kanadai kórház igazolja, hogy a gyermek béranyától van. A közelmúltban napvilágra került ügy pikantériája, hogy a fentiek alapján egy, a magyar jog szerint tilalmazott helyzetben a vér szerinti apa még gyedre is jogosult lehet, tehát a költségvetés terhére történik a joggal való visszaélés.

Ha tetszik, szintén kiskapuként értékelhető, hogy egyes szakmai vélemények nyomán a polgári törvénykönyvben (Ptk.) foglaltak alapján melegek és leszbikusok (párkapcsolatban élve is) örökbe fogadhatnak gyermeket, de csak a pár egyik tagja lesz törvényes szülő.

A szabályozás a (különnemű) házastársak általi örökbefogadást preferálja, és a Ptk. elvileg lehetőséget ad azonos nemű pároknak olyan gyermek örökbefogadására, aki másnak már nem kellett.

Közös gyermekké fogadásra a meleg és leszbikus pároknak nincs lehetőségük: az azonos nemű tagok egyszerre nem fogadhatnak örökbe egy gyermeket, és arra sincs lehetőség, hogy a partner által korábban örökbe fogadott gyermeket fogadja örökbe az azonos nemű partner. A Ptk. szerint a partner szülőként való elismerése nem lehetséges, vagyis hogy a szülő azonos nemű partnere a gyermeket örökbe fogadja, mivel erre csak (különnemű) házastársak esetén van lehetőség.

Magyarországon a béranyaság nem önálló büntetőjogi kategória, azonban egy 2004-es döntésében az Alkotmánybíróság (AB) a témával kapcsolatban kimondta, hogy az alkotmányos önrendelkezési jog nem parttalan. Míg az önrendelkezés személyes jog, a dajkaterhesség, béranyaság mások jogait is érinti. Senkinek nincs az alkotmányból levezethető joga arra, hogy ilyen beavatkozást kérjen (108/B/2000. AB-határozat).

Az Európa Tanács 2016. március 15-i döntésében 16 nem és 15 igen szavazattal véglegesen elutasította a béranyaság gyakorlatát. Kanadában, Nagy-Britanniában, Németországban és Belgiumban csak a dajkaanyaság engedélyezett – ebben az esetben a leendő szülők csak a várandóssággal járó pluszköltségeket állják, magáért a baba kihordásáért nem fizetnek. (1997 előtt Magyarországon is létezett a dajkaterhesség intézménye.)

Magyarországon tehát jogi értelemben elképzelhető az a helyzet, hogy egy kanadai kórház igazolásával arról, hogy a gyermek béranyától van, azonos nemű pár egy korábbi heteroszexuális kapcsolatból származó gyereket együtt nevelhessen, és ehhez támogatást is ad a magyar állam.

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX. törvény kimondja, hogy „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, megfelelően alkalmazni kell (…) a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra.” Vagyis a gyedre jogosult szülő és a vele együtt élő házastársa is gyedre mehet mint a szülő bejegyzett élettársa.

Családi pótlékra szintén jogosult a szülő, a vele együtt élő házastárs/bejegyzett élettárs, illetve a szülővel együtt élő (bármilyen nemű) élettárs, ha ­életvitelszerűen együtt él az ellátással érintett gyermekkel.

Mindehhez persze az is szükséges, hogy a szülővel élettársként legalább egy éve szerepeljen az élettársi nyilatkozatok nyilvántartásában vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

Az érintett kérdésben alapvetés, hogy az ember szexuális életének a megválasztásához fűződő joga nem mosható össze egy hipotetikus jellegű gyermekhez való joggal. Ezzel kapcsolatban korábban néhány francia ítész meglehetősen direkten fogalmazott: egy esetben az apa „erkölcstelen homoszexuális kapcsolatokkal rendelkezett, amely alkalmatlanná tette a szülői felügyelet gyakorlására” (Rennes, 1989. szeptember 27.).

Egy másik ítélet szerint, ahol az apa homoszexuális erkölcseit tekintetbe véve a gyermekek számára komoly morális és fizikai veszélyt jelentett volna, ha a szünidőt az apánál töltik, a bíróság indokoltnak látta e jog megtagadását.

Jóllehet e téren a bírói gyakorlat is megengedő irányba mozdult, az ítélkezés szempontjából a gyermekek egészséges testi, szellemi és lelki fejlődése változatlanul kiemelt fontosságú.

Nem véletlen, hogy a hagyományosan liberálisnak tartott strasbourgi bíróság is egyik döntésében (Philippe Fretté versus Francia Köztársaság) kinyilvánította, hogy a francia hatóságok nem sértették meg az egyezmény 14. cikkét (megkülönböztetés tilalma) a 8. cikkel összefüggésben (magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog) azzal, hogy megtagadták a hozzárulást az egyedülálló homoszexuális kérelmező örökbefogadási kérelméhez.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága deklaráltan hitet tett amellett, hogy a gyermekek elsőbbséget élvező érdekeit védelmezni kell az egyensúly eléréséhez, még ha ez az egyensúly kényes is.

Ifj. Lomnici Zoltán

A szerző alkotmányjogász

]]>www.magyaridok.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Jobbegyenes (1597) Politika (1571) Tv fotel (65) Tereb (137) Kultúra (4) Vetítő (37) Heti lámpás (213) Történelem (12) Mozi világ (440) Irodalmi kávéház (469) Mondom a magamét (3923) Autómánia (61) Gasztronómia (539) Szépségápolás (15) Életmód (1) Gazdaság (623) Sport (728) Flag gondolja (33) Rejtőzködő magyarország (171) Alámerült atlantiszom (142) Nagyvilág (1414) Mozaik (9) Egészség (50) Emberi kapcsolatok (36) Belföld (5)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>