Ma 2020 június 02. Kármen, Anita napja van. Holnap Klotild napja lesz.
Így lopják el a pénzt Orbánék!

Így lopják el a pénzt Orbánék!

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
Kemény válasz a ballibeknek.

Visszaszerzi a kormány az elherdált állami vagyont

Az állami vagyonkörbe olyan elemeknek kell tartozniuk, amelyek stratégiailag kiemeltek, működésük gazdaságos és hasznot hoz, ésfeltétlenül szükségesek az állami feladatok ellátásához – jelentette ki Bártfai-Mager Andrea annak kapcsán, hogy a legfrissebb összesítés szerint megközelíti a 18 ezer milliárd forintot az állam vagyonának értéke. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hangsúlyozta, hogy a gyarapodás a 2010 óta gyakorolt kormánypolitika eredménye.

Megközelíti a 18 ezer milliárdot a magyar állam vagyona, ami azt jelenti, hogy 2010-hez képest 52 százalékkal, azaz mintegy hatezer milliárd forinttal nőtt a nyilvántartási érték – közölte a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. Bártfai-Mager Andrea elmondta: a magyar állam jó gazda módjára kezeli a közvagyont, amely az elmúlt évek során folyamatosan gyarapodott.

Míg 2010-ben 11 650 milliárd forint volt az állami vagyon értéke, ez 2020-ra elérte a 17 743 milliárd forintot.

A miniszter felidézte, mindez annak az eredménye, hogy a kormány 2010 óta gyakorolt vagyonpolitikájának elsődleges célja az állami vagyon gyarapítása, észszerű és gazdaságos hasznosítása.

– A dinamikusan gyarapodó állami vagyon összetétele 62 százalékban ingatlan, 21 százalékban társasági részesedés. A fennmaradó részt egyéb vagyonelemek, például ingóságok egészítik ki. A hatezer milliárdot kitevő vagyongyarapodás egyrészt ingatlanvásárlásokból, másrészt a társaságok valós gazdasági növekedéséből ered, ami a válság utáni megerősödés következménye – tette hozzá.

Az elmúlt évtized tranzakciói közül a miniszter az energiaszektorban végrehajtott akvizíciókat emelte ki.

– A rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében célzott vállalatfelvásárlásokkal létrehoztuk a nemzeti közmű-szolgáltatás villamos energia, földgáz és távhő üzletágait működtető Nemzeti Közműveket (NKM).

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. stratégiai és irányító szerepének újragondolásával és a támogató tevékenységek NKM-ben való újraszervezésével pedig megvalósult az MVM-csoport és az NKM integráció­ja. Az így létrejött nemzeti szolgáltató képes egy sikeres regionális stratégia megvalósítására, és nagymértékben hozzájárul Magyarország ellátásbiztonságához és a megújuló energiaforrások hasznosításához – indokolt Bártfai-Mager Andrea.

A miniszter jelentős előrelépésnek nevezte, hogy az MFB-csoport tagvállalatai azon dolgoznak, hogy a magyar vállalkozások bővebb finanszírozási megoldásokat érhessenek el. A hitelezés terén a saját forrású termékkínálat bővítésével, fokozott kockázatvállalási hajlandósággal, az európai uniós források dinamikus piacra juttatásával látják el a fejlesztési intézményi feladatokat.

A szövetkezeti hitelintézeti szektorban 2019-ben fejeződött be az a fúziós folyamat, amelynek eredményeként az összes takarékszövetkezet beolvadt a Takarékbank Zrt.-be, ezzel létrejött Magyarország ötödik legnagyobb bankcsoportja. Az egyesülésnek köszönhetően az üzleti és informatikai szempontból egyaránt egységes Takarékbank jobb, korszerűbb termékeket és szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek az egész ország területén.

– A 2010 óta megnövekedett állami szerepvállalásnak a stratégiai ágazatokban az az eredménye, hogy az állami tulajdonban lévő társaságok száma mára megközelíti a hatszázat – jelentette ki Bártfai-Mager Andrea. Hangsúlyozta: a társaságokkal szemben alapvető elvárás, hogy eredményesen gazdálkodjanak.

A közszolgáltatókra kitérve a miniszter elmondta, hogy elsődleges feladatuk az ellátásbiztonság megteremtése, végső soron a magyar családok érdekeinek, jólétének szolgálata. Hozzá kell járul­niuk a nemzetgazdasági és kormányzati célok hatékony megvalósításához is.

– Szükséges megválni azon vagyonelemektől, amelyek társadalmi célokat nem szolgálnak. A portfóliótisztítás céljából 2015-ben létrehozott nyilvános és átlátható online aukciós felületnek köszönhetően az államnak eddig közel hatvanmilliárd forint bevétele származott – közölte a miniszter. – Közelebb kerültünk ahhoz a célhoz, hogy az állami vagyon köre ténylegesen olyan vagyonelemeket tartalmazzon, amelyek stratégiailag kiemeltek, működésük hasznot hoz, tulajdonban tartásuk feltétlenül szükséges az állami feladatok ellátásához. Munkánk során arra törekszünk, hogy az állam olyan letisztult, értékteremtő vagyonportfólióval rendelkezzen, amely nagymértékben hozzájárulhat az ország versenyképességének növeléséhez – jelentette ki Bártfai-Mager Andrea.

Elkótyavetyélés helyett gyarapítás

– A balliberális politikusok, akik az Európai Egyesült Államok hívei, úgy gondolkodnak, hogy a nemzetállamok rossz gazdák, ezért mindent ki kell söpörni, eladni, privatizálni – mondta a Magyar Nemzetnek Boros Imre. A közgazdász szerint azonban az állam igenis lehet jó gazda. Boros Imre úgy véli, jó lépés volt, hogy a hazánkban működő bankrendszer fele magyar kézbe került. Szerinte leginkább a közszolgáltatások terén (víz, gáz, áram), illetve a stratégiai ágazatokban érdemes tulajdont szerezni. Ez történt 2010 után Magyarországon is: gáztárolókat vett az állam, tulajdonos lett nagy energetikai cégekben. Szintén az energetikai ügyleteket, valamint a Mol-részvények visszavásárlását említette Parragh László lapunk megkeresésére a nemzetgazdaságilag jelentős ágazatokban való pozíciószerzésekről szólva.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint egészen más elvek mentén kezeli az Orbán-kormány a nemzeti vagyont, mint azt a 2010 előtti kabinetek tették, amelyek számos vagyontárgyat elkótyavetyéltek. – Látványos privatizáció zajlott a Bokros-csomag idején, de a Gyurcsány-kormány is élen járt a nemzeti vagyon kiárusításában – jegyezte meg Parragh László, hangsúlyozva, hogy a nem elherdált, illetve a visszavásárolt vagyontárgyakat a természetes gyarapodás is jellemzi. – A visszaszerzések mellett új elemek jelentek meg és értékelődtek fel az állami vagyon körében, amelyek jelentősége igazán az elmúlt években került előtérbe, így az informatikával, digitalizációval kapcsolatos tulajdonjogok – magyarázta. Hozzátette, hogy a közlekedési infrastruktúra és a járműpark is óriásit fejlődött az elmúlt években. (Kiss Gergely–Pintér Balázs)

Kastélyok magánkézben

A szállodaipar tipikus magánosítási terület volt az úgynevezett spontán privatizáció 1989-től 1992-ig tartó időszakában, illetve az évtized során. 1992-ben a Szakszervezetek Országos Tanácsa üdültetési főigazgatósága jogutódjaként létrehozták a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt, amely a húsznál kevesebb SZOT-üdülővel együtt összesen 365 ingatlant jegyzett, négymilliárd forint becsült értékben – ezek túlnyomórészt állami üdülők és kastélyok (Balatonederics, Csehimindszent, Dédestapolcsány, Dubicsány, Mikosszéplak, Szilvásvárad, Tóalmás, Zalakomár) voltak.

A kastélyvagyon nagy része ma is magánkézben van: például a seregélyesi Zichy-kastélyt jegyző Taurus Rt.-t 1996-ban adta el az ÁPV Rt. a Compagnie Financiere Michelin cégnek. 1998-ra 88 kastély, palota maradt állami tulajdonban, addigra magánkézbe került például Abony, Bodajk, Kéked, Kisbér, Sopronhorpács, Sülysáp, Vál kastélya. Az alapítvány később gazdasági társaságaként létrehozta az utóbb Hunguest Vagyonkezelő Rt.-vé alakult Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelési Kft.-t, és ­2013-ig húsz évre szóló üzemeltetési szerződést kötött a céggel 36 nagyobb szálloda vagyonkezelésére. 1996-ban az üdülővagyon – kötvénykibocsátási konstrukció segítségével – lénye­gében többségi magántulajdonba került ­Leisztinger Tamás cégében, aki egészen 2016-ig birtokolta a szállodavállalatot, amely több váltást követően ma 22 saját és partnerszállodával a legnagyobb belföldi hotelvállalatként az Opus Global Zrt. érdekeltségében van.

A magyar tőzsdei cégé a Balatontourist kempingeket üzemeltető vállalkozás is, amelyek többsége az e területet érintő átgondolatlan privatizáció miatt ma is önkormányzati tulajdont képez. A balatoni hajózásban tavaly kedvező fordulat történt, a korábban szétdarabolt és forráshiányos vezetés helyett az állami szerepvállalás ismét előtérbe került. Az állam a balatoni hajóközlekedés versenyképes működése érdekében 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel 75 százalékos többségi tulajdonhoz jutott a Bahartban. (Thurzó Katalin)

Somogyi Orsolya - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1571) Tereb (140) Jobbegyenes (1770) Sport (729) Mozi világ (440) Gazdaság (651) Egészség (50) Flag gondolja (33) Tv fotel (65) Mondom a magamét (4561) Irodalmi kávéház (486) Emberi kapcsolatok (36) Titkok és talányok (12) Szépségápolás (15) Nagyvilág (1450) Heti lámpás (240) Rejtőzködő magyarország (171) Belföld (5) Életmód (1) Gasztronómia (539) Mozaik (83) Történelem (14) Alámerült atlantiszom (142) Kultúra (6) Vetítő (37) Autómánia (61)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>